Eddig egymásra mutogattak

Január elején számoltunk be róla, hogy csaknem két évvel az átadása után még mindig nem üzemel eredeti elrendeltetése szerint a nádudvari mentőállomás. A városvezetés, az Országos Mentőszolgálat (OMSZ) és az egészségügyi államtitkárság egymásra mutogatott felelősöket keresve, de a megoldás nem került közelebb. A témát a hajdú-bihari önkormányzat szintjén Kerekes László (Közösen Hajdú-Biharért) képviselő karolta fel, akit a helyi lakosok kerestek meg, hogy tegyen valamit az ügy érdekében.

A mentőállomást 2024 májusában avatták, ekkor a város hivatalos közösségi oldalán azt írták, hogy a hét éve átadott mentési pontot 30 millió forint saját forrásból mentőállomássá alakították. Az ünnepségen Maczik Erika (Fidesz) polgármester azt mondta, az állomáshoz technikailag minden adott, Korcsmáros Ferenc, az OMSZ regionális igazgatója pedig úgy fogalmazott, hogy az épületet adottságainál fogva az Isten is mentőállomásnak teremtette.

Kerekes László januárban újságunknak elmondta, hogy tavaly novemberben személyesen egyeztetett az önkormányzattal, ott úgy látják, hogy ők már minden előírást teljesítettek, ugyanakkor az OMSZ egy közérdekű adatigénylésre megerősítette, hogy a város és a mentőszolgálat között nincs hatályos megállapodás mentőállomás létesítéséről. A képviselő az egészségügyi államtitkársággal is kapcsolatba lépett, ők úgy fogalmaztak, hogy „még van néhány olyan műszaki és építészeti fejlesztési igény, amely a mentőállomási minimumfeltételek megteremtéséhez szükséges”.  

Veszélyeshulladék-tároló és fertőtlenítő helyiség sincs még

A sebész főorvosként dolgozó Kerekes László az ellentmondások feloldása érdekében újfent levélben kereste az államtitkárságot. A kormányzati felelőst arra kérte, tisztázza, hogy milyen műszaki, infrastrukturális vagy egyéb feltételek hiányoznak még az állomáshoz.

Megkeresésére Csató Gábor, az OMSZ főigazgatója válaszolt, aki kifejtette, a helyszín jelenlegi állapotának vizsgálata során több olyan műszaki és infrastrukturális hiányosság merült fel, amelyek a működési engedély kiadását jelenleg akadályozzák.

„Hiányzik a megfelelő gyengeáramú infrastruktúra, beleértve a védett hálózat meglétét, továbbá nem került kialakításra fertőtlenítő helyiség, veszélyeshulladék-tároló, valamint az előírásoknak megfelelő fekete-fehér öltöző. Amennyiben az épület nem kizárólag rövid távú használatra készül, indokolt a külön női és férfi öltözőrendszerek kialakítása is” – sorolta levelében a főigazgató.

További súlyos hiányosságként említi a gépjárműmosóban az élet védelmét szolgáló automatika hiányát. Ennek rendbe tétele azért lenne nagyon fontos, mert a jelenlegi kialakítás lehetővé teszi a víz és az elektromos áram egyidejű használatát, ami véleménye szerint közvetlen életveszélyt jelenthet. Ezen kívül elmondta még, hogy a belső ajtók egymásra nyílnak, ami középület esetében nem elfogadható megoldás, valamint az is megállapítható, hogy a laminált parketta több helyen – használat és terhelés nélkül is – szétnyílt, ami felveti a kivitelezés minőségének kérdését.

Csató Gábor azt is elmondta, hogy korábban javaslatot tettek a jelenlegi 12 órás mentési pont 24 órás üzemeltetésére, amelyhez az infrastruktúra alapvetően adott, a megvalósítás költségei nem jelentősek, és a szolgáltatás színvonala is megfelelően biztosítható lenne. Ezt a javaslatot azonban állítása szerint Maczik Erika elutasította, amit azzal indokolt, hogy a Versenyképes Járások program keretein belül egy mentőautó fedezetének biztosítását kérelmezték.

Kerekes László úgy látja, nagyon nem mindegy, hogy a városban mentési pont vagy egy kész mentőállomás üzemel. A mentési pont ugyanis olyan állomáshely, ahová valamelyik mentőállomás mentőegysége reggeli váltás után egy bizonyos időszakra (rendszerint az esti váltásig) kitelepül, így szükség esetén közelebbről indulhat és gyorsabban érkezhet a beteghez. A 12 óra letelte után azonban ez a mentőegység visszamegy a legközelebbi állomásra, ami Nádudvar esetében Püspökladányban van.

Itt jön be a képbe a 24 órás mentési pont kérdése, ami Kerekes meglátása szerint egy hibrid megoldás lehet. Úgy tudja, eközött és a mentőállomás között a fenntartó személye a különbség. Ha mentési pontként üzemel, az önkormányzat a fenntartó, ha mentőállomásként, akkor pedig az OMSZ.

A polgármester máshogy emlékszik a tanácskozásra

A mentőszolgálat levele után Kerekes László Maczik Erikához fordult kérdéseivel. A Csató Gábor által leírtakra hivatkozva megkérdezte, hogy a polgármester szerint miért nem elfogadható megoldás a kisebb költséggel járó 24 órás mentési pont létesítése a mentőállomás helyett, valamint ha kitartanak a mentőállomás létesítése mellett, akkor az OMSZ által leírt hiányosságokat mikorra tudják pótolni, illetve a kivitelezési hibákat kijavítani, hogy az engedélyezési eljárás megkezdődhessen.

A polgármester válaszában leírta, 2025. október 27-én az OMSZ gazdasági-műszaki igazgatóságán egy jó előre egyeztetett időpontban megjelentek a mentőszolgálat budapesti székházában. Az előzetes várakozásokkal ellentétben azonban a főigazgató nem tudott jelen lenni a megbeszélésen, ami meglátása szerint azt eredményezte, hogy a tanácskozáson „érdemi döntési jogkörrel bíró vezető nem vett részt az OMSZ részéről”.  

Kiemelte, hogy sem azon a megbeszélésen, sem a korábbi egyeztetéseken nem hangzott el a „24 órás mentési pont” kifejezés.

„Érintőlegesen szóba került a mentőgépjármű beszerzése is, de a levélben felvázolt, nekem tulajdonított kijelentéseket és összefüggéseket számomra új fejleményként érdeklődve olvasom” – fejezte ki meglepetését a polgármester. Szó esett viszont szerinte az informatikai rendszer kiépítéséről, amely az OMSZ hatáskörébe tartozik és a Nemzeti Infokommunikációs Szolgáltató Zrt.-vel szerződésben lehet megvalósítani. Maczik Erika elmondta, jelezték neki, hogy az OMSZ-nek erre nincs forráskerete.

„A vonatkozó jogszabálynak és szakmai ajánlásoknak megfelelően valamennyi munkálatot elvégeztünk az épületen, amely a mentőállomás kialakítása során az önkormányzatra hárul” – zárta levelét a polgármester, utalva arra, hogy szerinte továbbra sem az ő oldalukon pattog a labda.

Kerekes László úgy gondolja, a megoldás nem került közelebb, így további kérdésekkel levelet írt Bodó Sándor (Fidesz) országgyűlési képviselőnek és Takács Péter egészségügyi államtitkárnak. Amennyiben választ kap, beszámolunk a fejleményekről.

A Nádudvarról szóló további anyagainkat itt olvashatják.