2025-höz hasonlóan idén is bevitte a közügyeket a debreceni Campus Fesztiválra a Transparency International Magyarország. Az Elszámoltatás, vagyonvisszaszerzés és jogállamiság című rendezvényen a Tisza-kormány első hónapjairól vont mérleget Csire Balázs ügyvéd, a Diétás Magyar Múzsa társalapítója, Galgóczi Eszter politológus, a Forrás Társadalomkutató Intézet alapítója, valamint Stumpf András újságíró, szerkesztő, a Válasz Online társalapítója. A beszélgetést Ligeti Miklós, a Transparency jogi igazgatója moderálta.

Mind a kettő – felelte Galgóczi Eszter arra a kérdésre, hogy „látványpékség” vagy valódi kormányzás zajlik-e jelenleg Magyarországon. Szerinte a nyár akár úgy is eltelhetett volna, hogy a kormány csak az uniós források hazahozatalával foglalkozik, a választók az áprilisi győzelem utáni eufória miatt ezzel is megelégedtek volna. A közösségi médiában való folyamatos kommunikáció miatt a választók egy része valóban „látványpékséget” érzékel, és ezt egyelőre nem is unják. Azonban mindeközben születnek fontos döntések, elhamarkodottak is.

Stumpf András is úgy látja, ha a kormány 12 ezer milliárd forint európai uniós pénzt haza tud hozni, már semmiképp nem lehet azt mondani, hogy csak látványpékség történik. Az újságíró szerint a Tisza úgy nyert választásokat kétharmaddal, hogy előtte nem gondolták át alaposan, hogyan is fogják eltávolítani az „Orbán-bábokat”. Erre utal szerinte az is, hogy sokáig semmi sem történt, miután lejárt a Sulyok Tamás azóta elmozdított köztársasági elnök lemondására Magyar Péter által adott határidő. Szerinte a miniszterelnöknek mázlija volt, hogy Sulyok végül aláírta a saját menesztését.

Csire Balázs hangsúlyozta, egy jó jogszabály megalkotása nem hetek és nem is hónapok munkája. Mint mondta, megdöbbentette, hogy a Tisza nem rendelkezett már kész jogszabálytervezetekkel, amelyeket az első parlamenti héten benyújthatna. „Én a kapkodást annak tudom be, hogy ez nem volt előkészítve, ergo most menet közben kell kereket cserélni, aminek az eredménye bizonyosan egy nem jó minőségű jogalkotás lesz” – fogalmazott. Mint mondta, a mostani jogszabályokat később toldozni-foldozni kell, ebből pedig még lehet probléma.

Ligeti Miklós felvetette, hogy Sulyok Tamás azért írta alá a menesztését, hogy áldozattá váljon, Orbán Viktornak ugyanis erre szüksége lehetett. Stumpf András azonban úgy látja, a volt államfő akkor tehetett volna jót Orbánnak, ha nem adja a nevét az őt eltávolító alaptörvénymódosításhoz, és inkább lemond. „Azzal, hogy aláírta, azt fejezte ki, hogy minden teljesen jogszerűen történik” – magyarázta. Szerinte innentől beszélhet Orbán önkényről, de a saját köztársasági elnöke cáfolta őt meg az aláírásával.

Galgóczi Eszter szerint sem döntött jól Sulyok, de arra is felhívta a figyelmet, hogy a jelek szerint a Fidesznek sem volt stratégiája arra az esetre, ha a Tisza nyeri a választásokat, ezt mutatja, hogy egyedül az önkénybe tudnak kapaszkodni. Kérdéses azonban, hogy tud-e ennek a szimbóluma lenni egy olyan szürke köztársasági elnök, akit a lakosság nem nagyon ismer. Megjegyezte, miközben az elmúlt években folyamatosan víziók hangzottak el Orbán Viktortól Tusványoson, idén csak „ráült” azokra az üzenetekre, amelyeket a pártja már hetek óta harsog. Szerinte a nagy „mesterterv”, ami kihallható volt a korábbi kormányfő beszédéből, hogy a Tisza előbb-utóbb úgyis elrontja, a gazdasági helyzet miatt megbukik, és akkor ők itt lesznek.

Senki sem készült a kétharmadra

Ligeti Miklós megkérdezte, nem lett volna-e szerencsésebb, ha az új parlament inkább olyan alaptörvénymódosítást fogadott volna el, amely szerint az összes közjogi kinevezett megbízatása megszűnik, mondván, mind a NER terméke, a hatáskörüket pedig nem az emberek javára gyakorolták. Csire Balázs szerint is ezt kellett volna tenni. Mint mondta, jogi kérdéseket ez nem vetett volna fel, mivel a Fidesz kiiktatta azokat a jogi fékeket és ellensúlyokat, amelyek megakadályozhatnák, hogy tetszés szerint írjanak bele az alaptörvénybe.

Stumpf András szerint a Tiszának nem voltak meg az emberei, akikkel ezt megvalósíthatta volna. „Ha elküldöd az összes alkotmánybírót, oda kell raknod 15-öt. Ki az? Fel van kérve? Vállalja?” – tette fel a kérdést, mire Csire Balázs közbeszúrt, hogy ő vállalta volna, majd elnevette magát. Stumpf szerint nyilvánvaló, hogy a Tisza nem volt felkészülve a kétharmados győzelemre, ezért sem voltak meg ezek a személyek.

Az újságíró úgy látja, Magyar Péternek hiába volt óriási győzelem Sulyok távozása, mégis elvesztette a pillanatot, mert ezt követően összevissza beszélt az új államfő kiválasztásáról.

Galgóczi Eszter szerint még száz napja sem kormányoznak, tart a választás utáni eufória, másrészt van egy nagyon nem demokratikus ellenzék. Mint mondta, Sulyok hiába nem mondott le a május 31-i határidő után, ezzel azt érte el, hogy a Tisza egy újabb fideszest tudott felmutatni, aki ragaszkodik a székéhez és a fizetéséhez. „Ez teljes mértékben egybecseng azzal, hogy a Tisza egy rendszerváltó párt, amelyben a politikusok nem fogják magukat degeszre keresni, csökkentik a saját fizetéseiket is” – sorolta. A politológus hozzátette, az Orbán-rendszer annyira alacsonyra helyezte a kormányzattal szembeni elvárásokat, hogy most a Tiszának nem könnyű nagyot hibáznia.

Mindent föl lehet forgatni

Ligeti Miklós felvetette, hogy az Alkotmánybíróság akár vissza is dobhatja a most elfogadott alaptörvénymódosítást, mire Csire Balázs felhívta a figyelmet arra, hogy az alkotmánybírókat is meg lehet szorongatni, hiszen nincs előírva, hogy Magyarországon mindenképpen kell. Alkotmánybíróság. „Lehet csinálni egy olyan érdemi igazságügyi reformot, amikor azt mondják, hogy ismét a legfelsőbb bíróságnak van egy alkotmányjogi kollégiuma, amelybe választunk 8-10 alkotmánybírót, akik kiegészülnek a legfelsőbb bíróság adott ügyszakos bíráival, és majd ők egy alkotmányjogi kollégiumként bírálják el a dolgokat. Én azt gondolom, hogy ettől van némi félelem az Alkotmánybíróságon” – magyarázta. Stumpf András ezzel kapcsolatban megjegyezte, a kétharmados többséggel pont az a probléma, hogy mindent föl lehet vele forgatni. Ez most a Tiszának éppúgy adott, ahogy a Fidesznek is az volt. Szerinte olyan választási törvényre van szükség, amely eredményeképp nem állhat elő teljhatalom.

Csire Balázs arról is beszélt, a jogszabály egy megkerülhetetlen szuperhatósággá teszi majd a Nemzeti Vagyonvisszaszerzési és Vagyonvédelmi Hivatalt, emiatt valószínű, hogy a Fidesz ezt alkotmányjogilag fogja támadni. Figyelmeztetett, amikor ilyen nagy újítások vannak, előfordulhat, hogy homokszem kerül a gépezetbe, amit az ellenzék ki tud használni.

Arra a kérdésre, hogy lesz-e valaha olyan választási rendszer, amely konszolidálja a magyar társadalmat, Galgóczi Eszter azt felelte, akkor lesz ilyen, ha van rá akarat. Emlékeztetett, ez is szerepelt a Tisza ígéretei között. Mint mondta, elvileg lassan elindul az alkotmányozási folyamat, ami két évig tart. Emellett kellene módosítani a választási törvényt. „Nyilván a Tisza megtarthatná, ha úgy érzi, ez számára előnyös, de közben a választóktól nem erre kapták a felhatalmazást, legalábbis a választók nagy része úgy érzi, nem erre adott felhatalmazást” – hangsúlyozta. Szerinte ezért valószínű, hogy ez a kérdés még elő fog kerülni.

Ezermilliárdok visszaszerzése csupán politikai döntésekkel

Csire Balázs úgy látja, a kormánynak nagyon erős ígérete volt a gyanús ügyek kivizsgálása, ezért ez abszolút prioritás lesz a számára. Szerinte a kérdés az, hogy mekkora humán erőforrást biztosítanak a nyomozásokra. A vizsgálandó ügyek ugyanis gazdasági és jogi szempontból nagyon összetettek. Úgy látja, kapacitásproblémák mindenképpen lesznek, és az lesz a kérdés, milyen ügyekre koncentrálnak az elején. Például az MNB-ügyet veszik előre, vagy elindulnak 8-10 nagyobb üggyel, és meglátják, mire haladnak. Szerinte akár minden hónapban tudnak találni egy-egy 50 vagy akár 500 millió forint feletti ügyet, amelyet aztán kommunikálhatnak. „Ez látványos lesz, de ahhoz, hogy az elszámoltatás valódi eredményt hozzon, rengeteg ember kell, szerintem az ügyészségek és a megyei rendőr-főkapitányságok gazdaságvédelmi osztályai ki fognak üresedni” – vetítette előre az ügyvéd.

„Sokat kell még várnunk arra, amíg a debreceni állatkertben megjelenhetnek az első zebrák Hatvanpusztáról, és átkerülhetnek köztulajdonba” – vélekedett a helyzetről Stumpf András. Szerinte az ottani uradalomban sem lehet sokáig múzeumot berendezni. Ugyanakkor úgy látja, vannak sokkal gyorsabban megvalósítható ügyek, amelyekben a Tisza lépett is. Ilyen a közfeladatot ellátó közérdekű vagyonkezelő alapítványok, vagyis a kekvák államosítása, amely által ezermilliárdos vagyontömeg szállt vissza a magyar államra.

Ligeti Miklós ezen a ponton felhívta a figyelmet arra, hogy mivel Tuzson Bence (Fidesz) az Alkotmánybírósághoz fordult a kekvák megszüntetése miatt, az a furcsa helyzet állt elő, hogy a testületnek egyszerre kellene elbírálnia ezt, valamint azt az öt éve előttük lévő beadványt, amely azt vitatta, hogy a kekvák létrehozása alkotmányosan történt. Csire Balázs felvetette, egyszerűen meg lehetne gyorsítani az alkotmánybírók munkáját azzal, ha a határidők be nem tartása miatt megvonnák tőlük a fizetésük egy részét.

Stumpf András megjegyezte, ezermilliárdok vannak a magántőkealapokban is, ezeket is vissza tudná venni a kormány. Az MBH Banknál is visszakaphatná az állam azt a részesedést, amelyre jogosult volna. Szerinte összesen 8-10 ezer milliárdot vissza lehetne szerezni csupán politikai döntésekkel.

Kattan-e a bilincs?

Stumpf és Csire összeszámolták, három olyan ügy van jelenleg folyamatban, amelyek ahhoz vezethetnek, hogy Orbán Viktor karján kattan a bilincs. Ezek az NKA-támogatások, az ukrán pénzszállítók elrablása, valamint befogadott a lengyel politikusok esetében tanúsított bűnpártolás. Utóbbi ügyben Csire személyesen tett feljelentést.

Arra a kérdésre, hogy kell-e Magyar Péternek úgy Orbán Viktor, mint a fideszes politikusnak Gyurcsány Ferenc, Galgóczi Eszter azt válaszolta, a választók részéről megvan az igény a volt miniszterelnök tényleges elszámoltatására. Azonban a Tisza előbb-utóbb szemben találhatja magát egy olyan nehézséggel, amikor kézenfekvőnek tűnhet az előző 16 évre mutogatniuk, ahogy azt tette a Fidesz az MSZP–SZDSZ kormányokkal szemben. Hozzátette, Magyar egyelőre más felfogást mutat az ügyben, mint Orbán Viktor, hiszen például továbbra is vitatkozna, felkérdezné a volt kormányfőt, Orbán pedig sosem tett ilyet Gyurcsány kapcsán. Szerinte Magyar Péter sokkal többet nyerne Orbán tisztességes jogi eljárást követő elítélésével, mintsem azzal, hogy ellenségképként mutogat rá.

Vannak-e megalvadt struktúrák?

Csire Balázs szerint eddig „megalvadt NER-es struktúrák” akadályozták az ügyészséget, a rendőrséget és a bíróságot a hatékony munkában. Mint mondta, a rendőrség a kisebb bűncselekményeket fel tudta tárni, de voltak érinthetetlen cégek, amelyeknél „mesterséges farkasvakság” lett úrrá rajtuk, a vezetői pozíciókban ugyanis NER-szereplők ültek. Megjegyezte, át kellene világítani az ügyészség elmúlt 8-10 éves munkáját is, mert gyanús, hogy sok esetben náluk is túl korán fejeződtek be a nyomozások.

Stumpf András szerint azonban nincsenek megalvadt NER-es struktúrák, éppen ezt mutatja, hogy ügyészség a legfőbb ügyész leváltása után azonnal elkezdett felgöngyölíteni 20 éves ügyeket politikusokkal szemben. Úgy látja, ha nem purgálják ki az ügyészséget és nem hoznak létre másik hivatalt, akkor is kinyomozza az ügyeket az ügyészség.

Csire Balázs úgy látja, az ügyészség és a vagyonvisszaszerzési hivatal két versengő szervezet lesz, ez pedig hozhat pozitív változást, mindkettő rá lesz kényszerülve a munkára, azonban ez a kettőség még összeütközéseket is hozhat közöttük.

Galgóczi Eszter arra hívta fel a figyelmet, ha vannak új szervezetek, akkor nem kell helyrehozni a régiekkel szemben megromlott bizalmat. Amennyiben az új hivatalban is azok lesznek, akik az ügyészségből jönnek át, az emberek várhatóan akkor is megadják a bizalmat pusztán az új szervezet miatt.

Lélegzetvisszafolytva várták, hogy bizonyíthassanak

Arra a zárókérdésre, az elmúlt hetekben meghirdetett vezető tisztségek pályázataira beérkezett rengeteg jelentkezés azt mutatja-e, a magyar emberek most beleállnak a rendszerváltásba, Stumpf András azt felelte, azt biztos, hogy elhiszik, nincs előre lefutva a nyertes kiléte. Így aztán egykori NER-lovagok is be tudnak futni, akiknek aztán a felháborodás miatt mégsem adják oda a tisztséget. Csire Balázs A tanúra utalva a jelenséget azzal magyarázta: jó szakemberekre mindig szükség lesz.

Galgóczi Eszter szerint volt egy tömeg, amely lélegzetvisszafolytva várta a bizonyítási lehetőséget, továbbá az egekben van a politikai érdeklődés, ami szintén pozitív jel, azt mutatja, van tenni akarás. A kinevezésekbe ráadásul közvetlen beleszólása volt az embereknek, hiszen a Tisza többször is a visszajelzések miatt visszakozott a személyi döntéseknél. Megjegyezte ugyanakkor, a kormány tehetett volna úgy, hogy időt kér a választóktól azért, hogy az eredeti jelöltjük bizonyíthasson, ők pedig ezt valószínűleg megadták volna. Ez nem történt meg, ami pedig pozitív visszajelzés volt a társadalom számára.