Hónapok óta tombol az aszály az Alföldön. Július 7-én adta ki legutóbbi aszályjelentését az Országos Meteorológiai Szolgálat (OMSZ). Ebben azt írják, hogy az elmúlt 30 nap alatt hullott csapadék a legnagyobb nagytájunkon helyenként még az 5 millimétert sem éri el, miközben a nyugati országrészben 150 milliméter is előfordul. A 90 napos csapadékösszeget tekintve keleten hatalmas a hiány, míg egyes nyugat-magyarországi területeken több esett az átlagnál.
A meteorológiai szolgálat kiemeli, hogy a talajok felszínközeli része az elmúlt napok kiadósabb záporai által érintett területek kivételével a legtöbb helyen csontszáraz. A felső egy méteres talajréteg is egyre nagyobb területen kritikusan száraz, a növények számára hasznosítható víztartalom kevesebb, mint 40 százalékát tartalmazza, a vízhiány a telítettséghez képest keleten jelenleg 130-150 milliméter. Mint írják, a Tiszántúlon nagy területen súlyos, a keleti országrész többi részén és a Dunántúl északkeleti tájain sokfelé nagyfokú aszály van. Ahogy ezen a térképen látható, az egyik leginkább érintett megye Hajdú-Bihar.

Történelmi aszályról beszélt az agrárminiszter

A térségre nézve sok szempontból katasztrofális időjárási viszonyok miatt akartunk informálódni az alföldi és azon belül a hajdú-bihari agrárium állapotáról a Nemzeti Agrárgazdasági Kamarától (NAK), akik június 28-án az Agrárminisztériumhoz irányítottak minket. A tárca azóta sem reagált többszöri érdeklődésünkre.

Nagy István agrárminiszter július 6-án a közösségi oldalán közzétett videójában közölte, történelmi aszály sújtja Európát és Magyarországot is, június végére pedig már több mint 300 ezer hektárra jelentettek aszálykárt. A politikus elmondta, a kárenyhítési alapból nem tudnak minden gazdát kompenzálni, ezért javaslatot nyújt be, hogy a kormány döntsön az alap forrásainak kiegészítéséről. Azt is bejelentette, hogy többletforrást biztosítanak a díjtámogatott aszálybiztosításokhoz, így azok díjának 65 százalékát támogatásként kifizetik a gazdáknak.

Győffy Balázs, a NAK elnöke pedig az MTI tudósítása szerint a szervezet küldöttgyűlésének július 7-i alakuló ülésén Budapesten arról beszélt, hogy a következő időszak legfontosabb kihívásait a szárazság és a fenntarthatóság jelenti. Az idei aszályt „elképesztően pusztítónak” nevezte, amely forintban kifejezve ezer milliárdokban mérhető kárt okoz. Mindeközben a kereskedelem és az árak alakulása kiszámíthatatlan, a kalászosok pedig az ország nagy részén jó esetben is csak feleannyi termést hoznak az aszály miatt, mint máskor.

Paradigmaváltásra van szükség a Hortobágyi Nemzeti Park szerint

Megkérdeztük a Hortobágyi Nemzeti Park Igazgatóságot, hogy az általuk kezelt hatalmas területekre milyen hatást gyakorol az aszály, illetve milyen lépéseket tettek a károk mérséklésére. Július 7-én arról tájékoztatták a Debrecinert, hogy a vagyonkezelésükben lévő szántó- és gyepterületek körülbelül egytizedét saját gazdálkodásban hasznosítják. Ezeknek a területeknek a nagy része legelő, amelyeken többek között hortobágyi racka juhok, magyar szürke szarvasmarhák, magyar házi bivalyok, rekonstruált őstulkok és Przewalski-vadlovak legeltetésével valósítanak meg természetvédelmi területkezelési feladatokat. A gyepek többi részén (kaszálóként) és a szántókon a természetvédelmi szempontok érvényesítése mellett állítanak elő téli takarmányt.

A nemzeti park tájékoztatása szerint a téli csapadék hiányában eleve vízhiányosan várták a tavaszt, aztán a tavaszi esők is elmaradtak. „A korábbi években megszokott áztató májusi esők is hiányoztak, de nem volt ez másképp júniusban sem. Talajaink művelt rétege teljesen kiszáradt, de a mélyebb rétegek nedvességtartalma is kritikusan alacsony szinten van” – közölték.

Az elhúzódó aszályos időszak miatt a nemzeti park a közelmúltban erőforrásai jelentős részét a problémák mérséklésére fordította. „A gyakorlati oldalon remek példa erre, hogy az elmúlt években az igazgatóság által javasolt és koordinált 35 élőhelyfejlesztéssel érintett projekt közül 28 volt olyan, mely vizes, vízhez kötődő élőhellyel foglalkozott. Ezen belül is kiváló példa a hónapban lezáruló A Hortobágy és Nagykunság természetvédelmi tájegységek vizes élőhelyeinek természetvédelmi célú helyreállítása című KEHOP projekt, mely a pusztában jelenlévő természetes medermaradványok vízháztartásának javítását tűzte ki célul” – magyarázták.

A nemzeti park hozzátette, lehetőségeikhez mérten az utóbbi években minden vízkormányzással, vízgazdálkodással kapcsolatos helyi, regionális vagy országos szintű megkeresésben jelezték és jelzik, hogy paradigmaváltásra van szükség a hazai gyakorlatban: újra kell értékelni a káros vizek fogalmát, a tavaszi vízelvezetések gyakorlatát és a természetes úton megjelenő vizek megtartásának lehetőségeit a tájban.

A Tisza vize lehet az egyik megoldás

Ezzel kapcsolatban érdemes megjegyezni, hogy 2012-ben jelent meg a Szövetség az Élő Tiszáért Egyesület Szelídvízország című videója, amelyben a készítők a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem 2000-es években végrehajtott kutatásaira alapozva azt javasolják, a Tisza 19 mélyárterének elárasztásával védekezzünk az árvizekkel szemben, az így tárolható 2 milliárd köbméter víz segítségével pedig ki lehetne védeni az aszályokat, miközben megteremthetnénk a környezetbarát, rendszeres ártéri tájgazdálkodást is. Igaz, ehhez a mostani állapotokhoz képest visszább kellene szorítani a szántók arányát.

Szintén fontos szót ejteni arról, hogy az Alföld talajvízszintjének a Tisza-szabályozásra és a klímaváltozásra visszavezethető folyamatos csökkenése hívta életre a Civaqua-tervet, amelynek a lényege, hogy a Keleti-főcsatornán keresztül a Tisza vizét eljuttatnák Debrecenbe és térségébe. Az évtizedek óta húzódó fejlesztés első üteme idén indult el, a program későbbi szakaszairól azonban egyelőre kevés konkrét információt hoztak nyilvánosságra.

A fenntarthatósági díjjal kitüntetett debreceni kertész nem hisz a klímaváltozásban?

Az aszállyal és az elmúlt hetekben tapasztalt hőhullámmal kapcsolatban számos felületen, többek között a Debreciner közösségi oldalán is elindult egy lakossági diskurzus arról, hogyan szabad, illetve kell locsolni a városi közterületeket, illetve az ottani növényzetet az ilyen extrém helyzetekben. A debreceni önkormányzati médiaként működő DTV Szepesi Zsoltot, a májusban a város önkormányzatától Fenntartható Debrecen díjat átvevő Szepesi Virágkertészet tulajdonosát mint szakértőt kérdezte arról, hogy mit kellene tenni. Szepesi a műsorvezető kérdésére – miszerint érdemes-e berendezkedni a hasonló időjárási eseményekre – kifejtette, hogy szerinte megoszlanak a vélemények ezzel kapcsolatban. „Van, aki hisz a globális felmelegedésben, és azt mondják, hogy elsivatagosodik lassan a Kárpát-medence is. Én magam a hosszú évek, a szülőktől, nagyszülőktől átvett megfigyelések alapján azt tapasztaltam, hogy amit a természet ad, azt egy idő után visszaveszi, illetve amit elvesz, azt egy idő után visszaadja” – fogalmazott a kertészet tulajdonosa, akit később a műsorvezető igyekezett kijavítani. Azt mondta, „nyáron egyre melegebb van, ez biztos”.

Az önkormányzat zöld díjával kitüntetett kertész hangsúlyozta, szerinte ilyenkor folyamatos locsolásra van szükség a kertekben, parkokban. „Ilyenkor éjjel-nappal locsolni kell, nincs más megoldás” – fogalmazott. Arra a kérdésre, mit kell tenni ilyen időben a szép, zöld fűért, többek között azt válaszolta: az öntözés mellett szakszerű és folyamatos fűnyírásra van szükség, továbbá különböző kemikáliákkal is lehet fokozni a gyökér és a levél fejlődését.

A lakosoknak azt is tanácsolta, hogy minden nap locsoljanak 3 liter vizet egy környezetükben található fára, mert a városi kertészet ilyenkor nem bírja ellátni a megnövekedett feladatait. Kijelentette továbbá, hogy Debrecenben csak akkor vágnak ki egy fát, ha azt muszáj megtenni, és biztos abban, hogy legalább tíz csemetét ültetnek a helyére. (Éppen a napokban foglalkoztunk a Wesselényi-lakótelep szélén nemrég ültetett facsemeték kiszáradásával.)

Az öntözés csak elsősegély lehet a túlélés érdekében

Kíváncsiak voltunk az aszállyal és a hőhullámmal kapcsolatban egy tudományos véleményre is, ezért a BME Vízépítési és Vízgazdálkodási Tanszékéhez fordultunk. Báder László doktorandusz kifejtette, hogy habár az idei nyár egy rendkívüli hőhullámmal kezdődött, a június nagyon meleg és száraz volt az ország keleti felén, a nyár még hosszú lesz, a növények túléléséhez pedig feltétlenül szükség van a megfelelő vízellátásukra. „Ha öntözésben gondolkodunk, akkor mindjárt az elején fel kell hívni a figyelmet arra, hogy az öntözés csak elsősegély lehet a válságos napokban a növények (és magunk) megmentése érdekében. A megfelelő növényzetről és vízellátásról folyamatosan gondoskodni kell, amelynek módját a helyi viszonyokat és szabályokat ismerő szakemberek bevonásával kell megoldani” – magyarázta a BME doktorandusza.

Báder László kiemelte, a nyári hőségben a növények jóval több vizet párologtatnak el, mint ami a növekedésükhöz szükséges. A felvett víz túlnyomó részét saját maguk és környezetük hőmérsékletének szabályozására használják fel. Az elpárolgó víz hűtő hatását pedig semmi mással nem lehet pótolni az óriási hőtani különbségek és a halmazállapot-változás miatt. „A száraz beton fajhője 0,88 KJ/kgC°, egy liter (1kg) víz párolgásához pedig mintegy 2480 KJ energia szükséges (20C° fokon). A párolgás tehát több mint 3 nagyságrenddel több energiát »leköt« a beérkező óriási mennyiségű napenergiából, mint a városi környezetben található anyagok (beton, tégla, cserép stb.), és a hő ráadásul a párával el is távozik a környezetből. Ezzel nem lehet hatékonyságban versenyezni!” – írta.

A kutató megjegyzi, a friss telepítésű növények, fák öntözése az első évben létfontosságú, amíg azok gyökere megerősödik, a vízellátásról pedig később is gondoskodni kell. Báder László szerint azonban nem elég csak a növényeket öntözni. Ha a növény ugyanis túlhevül, az is károsodást okozhat benne, ezért a közvetlen közelében lévő felületeket is célszerű hűteni. „Nagy forróságban egy öntözés nem valószínű, hogy elég, mert az átforrósodott beton (aszfalt, kő, fal stb.) felülete hűl csak le először. Az öntözés időpontjának vízhatékonyság szempontjából általában a késő esti vagy reggeli időpontot javasolják. Ilyenkor juthat el a legtöbb víz valóban a növényekhez, mert kevesebb a »veszteség« (az öntözés szempontjából nézve)” – tájékoztatott a BME doktorandusza. Mint írta, napnyugta után a növények és az élő növénnyel borított területek gyorsan lehűlnek, ugyanis nem melegedtek át annyira, mint a mellettük található benapozott mesterséges felületek, amelyek rengeteg hőt tárolnak, így a nap során felvett hőt az éjszakába nyúlóan adják le. Családi házas övezetekben ilyenkor locsolják fel a járdát és az udvart, védekezve a városi hőszigethatás ellen. Így gyorsabban lehűl a felület és kellemesebb a szabadban tartózkodni.

Báder László hangsúlyozza azonban, hogy legjobb, ha a növények környezete sem ér el kritikusan magas hőmérsékletet. „Sajnos a forró burkolatokat napközben is szükséges lehet öntözni, amely átmeneti enyhülést hoz, de kellemetlenségekkel is járhat. Hosszabb távon a cél mindenképpen a magas árnyékot adó, nagy felületű növényborítás létrehozása és fenntartása legyen (lombos fa, lugas, zöld fal, zöld tető stb.), amely árnyékolással és szabályozott párologtatással képes a túlmelegedés ellen helyi védelmet nyújtani” – magyarázta Báder László. A doktorandusz szerint törekedni kell az öntözési igény csökkentésére is a csapadék helyben tartásával, beszivárogtatásával, tárolásával. Megjegyezte, a természetestől eltérő, nem megfelelő tájhasználat egy társadalmi probléma, amelyet nem lehet „tűzoltással” megoldani, az csak elsősegély lehet a növények és emberek túlélésére. Mint írta, több szakterület összefogása és következetes munkája szükséges a megfelelő térszerkezet és vízhasználat kialakításához. „Nyertes-nyertes helyzet teremtésével javulhat a hőérzetünk, elkerülhető a napközbeni locsolás, öntözés, és a vízkészletek túlzott (és felesleges) igénybevétele” – fogalmazott a kutató.

A témával kapcsolatban természetesen megkérdeztük Kuhn Andrást, Debrecen főkertészét is, de az általunk kért határidőig nem reagált az érdeklődésünkre.

Folytatódik az aszály

Habár a nyár első hőhulláma már véget ért, az aszály továbbra is maradt Kelet-Magyarországon. Az Országos Meteorológiai Szolgálat legfrissebb előrejelzése szerint a következő napokban több időjárási front is átvonul fölöttünk, de csak kis számban várhatók záporok, zivatarok, országos csapadékra nem lehet számítani. A jelenlegi számítások szerint délnyugaton és északkeleten van esély számottevő csapadékra a jövő hét közepéig. A talajok nedvességtartalma csak néhol növekedhet, a hét közepétől viszont a legtöbb helyen ismét csökkenni fog. A száradást erősíteni fogja a gyakran élénk, helyenként erős északnyugati szél is.