December elején számoltunk be arról, hogy látványos pusztulásnak indult a debreceniek körében népszerű rekreációs hely, a Vekeri-tó. A tó szinte teljesen kiszáradt, a déli szakaszon elpusztult halak és kagylók százai oszladoztak, a belőlük áradó bűz elárasztotta a területet. A felszíni haltemető hónapokig érintetlen maradt.

A márciusi esős idő miatt ismét lett víz a Vekeriben, de a tó hamar ismét száradásnak indult. Az egyre süllyedő vízfelszínen a megmaradt halak fuldokoltak, ami a debreceni civiliek figyelmét is felkeltette.

Most kapcsolt a Nyírerdő Zrt.

A természetvédelmi hatóság rendelkezésére álló információk alapján a víztérben védett, fokozottan védett halfaj előfordulása nem ismert, ezen oknál fogva részéről természetvédelmi hatósági eljárás megindítása nem indokolt – áll abban a válaszlevélben, amit Rácz Róbert, a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal főispánja írt Pintye Andreának, a Zebraszerda mozgalom aktivistájának, a Víz Koalíció tagjának

Pintye Andrea a Vekeri-tónál tapasztalható szélsőséges állapotok miatt több hivatalos szervnek, köztük a megyei kormányhivatalnak, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak (Tivizig) és Nyírerdő Zrt.-nek is közérdekű bejelentést küldött, melyben az alábbi dolgokra volt kíváncsi:

Milyen lépésekkel csökkenthető a halpusztulás mértéke? Lehetséges-e a még élő halak megmentése, áthelyezésük egy közeli, stabil vízellátású tóba vagy ideiglenes vízpótlás biztosításával?

Szervezhető-e önkéntes akció, amelyben a közösség is részt vehet a mentési erőfeszítésekben?

Szükséges-e a meder kármentesítése (pl. elhullott halak eltávolítása, szemétszedés) a közegészségügyi kockázatok (bűz, fertőzésveszély) elkerülése érdekében?

A bejelentésben a kérdések mellett az is szerepelt, hogy a Vekeri-tónál a halpusztulás jelentős, a tó élővilága kritikus helyzetben van. A megkeresett intézmények válaszukban rendre másik intézményhez irányították Pintye Andreát. A Hajdú-Bihar Vármegyei Katasztrófavédelmi Igazgatóságtól például a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Tűzvédelmi, Iparbiztonsági és Vízügyi Hatósági Főosztályához küldték, mondván, az ügyben ők rendelkeznek hatáskörrel. Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal Környezetvédelmi, Természetvédelmi és Hulladékgazdálkodási Főosztály és a Tivizig pedig a tulajdonos Nyírerdő Zrt.-hez irányították Pintye Andreát.

A tavat felügyelő cég válaszában kifejtette, az időjárási körülmények miatt van kevés víz a Vekeriben, és ez káros hatást gyakorol az élővilágra. A közösségi munkával kapcsolatos felajánlást megköszönték, de a Debreceni Erdészet már felvette a kapcsolatot a megyei horgász-szövetséggel a megmaradt halak máshová történő elhelyezésével kapcsolatban. Hozzátették, a haltetemekkel kapcsolatban is megteszik a szükséges lépéseket.

Március 22-én szombaton a Víz Koalícó által meghirdetett víz hete keretében a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület eseményt szervezett a Vekeri-tóhoz, ahol a résztvevők elgyalogoltak Mikepércstől a Vekeriig. Ekkor azt tapasztalták, hogy a Nyírerdő valóban megindította a mentési munkálatokat, a fuldokló halakat hálók segítségével merték ki a csekély vízből.

A Nyírerdővel való levelezésből derült ki, hogy ők március 17-én, hétfőn tervezték megindítani a halak mentését. Mi március 22-én szombaton, sétáltunk ki a Vekerire és még akkor is hálóval vitték a halakat, tehát ez vagy egy több napos folyamat volt, vagy csak tudtak az eseményünkről és kijöttek, hogy lássuk, hogy megy a mentés – fogalmazott Pintye Andrea.

Állatkínzás és természetkárosítás a Vekerinél

Zeke László debreceni ügyvéd is kilátogatott a Vekeri-tóhoz az elmúlt hetekben. Ő Facebook-posztjában „rekreációs dögtemetőnek”  nevezte a kirándulóhelyet. Zeke szerint a tónál bekövetkezett pusztulás kapcsán tényállásszerűen megállapítható az állatkínzás és a természetkárosítás is.

Az ügyvéd a Debrecinernek kifejtette, hogy az állattal szembeni kíméletlen viselkedést és a kínzást  jogszabály tiltja,. A rendelkezés szerint elkerülhető fájdalmat, szenvedést, sérülést okozni, az állatot károsítani tilos. Itt az állatkínzás nem is terjed ki feltétlenül az állatnak az elpusztítására. Tehát ez a jogszabály már a fuldokló állatokat is védi. Onnantól kezdve, hogy egy gerinces állatnak indokolatlan szenvedést okozunk, állatkínzásról beszélünk. Vagy ha nem, akkor magyarázza el egy nyomozóhatóság, hogy az állatok itt okkal fulladoznak, nincs ott semmi gond és ennek felelőse sincs. Amíg ez nem történik meg, addig ez egy súlyos ügy, és felelőse is kell hogy legyen.

Mivel egy tóról beszélünk, így bizonyára számos hüllő- és kétéltűfaj élőhelyeként is szolgál a Vekeri, melyeknek minden Magyarországon előforduló faja védettnek számít. És az tudvalevő, hogy egy ilyen élettér természetes élőhelye például a békáknak. Nem tudom elképzelni, hogy a tónál ne lennének békák. Vagy ha nincsenek, akkor valaki magyarázza el, hogy miért nincsenek! Én szerintem természetkárosítás, ami ott történik, hiszen védett állatok élőhelye pusztul – folytatta Zeke László.

A főispán Pintye Andreának címzett levelében leírja, a Vekeri-tó helyi jelentőségű védett természeti területnek minősül, ami Zeke szerint még inkább súlyosbítja a helyzetet. Szerinte egy ilyen területnek nem így kellene kinéznie.

Nem arról van szó, hogy rozsdásak a bódék, meg tiszta gaz minden, hanem arról, hogy rohamosan pusztul a természet. A frissen ültetett fák is ki vannak száradva, mivel közel s távol nincsen víz. Elszomorító ez a gondatlanság – folytatta az ügyvéd.

Elmondta továbbá, a megoldás szerinte az lenne, ha kimenne a Vekerihez egy független szakértő, felmérné a pusztulás mértékét, megállapítaná az elhullott tetemekről az állatok fajtáit és védettségi besorolását. Ezután el lehetne számolni a felelőssel, aki szinte biztosan jogi következményekkel nézne szembe.

A Civaqua folytatása oldaná meg a problémát

Csűrös Krisztián, a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság igazgatója a Debreceni Egyetem Víz- és Környezetgazdálkodási Intézete, valamint a Víztudományi és Vízbiztonsági Nemzeti Labor víz világnapja alkalmából rendezett konferenciáján beszélt a debreceni vízhiányról. Szerinte Debrecen felszíni és talajvízkészletéről elmondható: jelenleg a település belvízvédelmi tározói a Vezér utcai tó kivételével vízhiányos állapotban vannak, a Fancsikai tavaknak pedig nincs természetes vízutánpótlásuk.

Az integrált települési vízgazdálkodási terv kidolgozásánál figyelembe kell venni, hogy a Civaqua-Tócó projekt megvalósítása során elmaradt a Brassói ér vízellátásának megoldása, egy üzemirányítási központ létesítése, valamint a rendszer ellátásához szükséges napelempark kiépítése. Ezen művek segítségével és a Civaqua további elemeinek megépítésével folyamatosan, kormányzott módon lehet majd a tározókat tölteni – tette hozzá a Tivizig igazgatója. Minderről a Debreceni Egyetem sajtóközpontja számolt be március 25-én.

Az erdőspusztai tavak és a Nagyerdő vízutánpótlására a valódi megoldást a Civaqua-program folytatása jelenthetne, de a beruházásnak ez a szakasza még el sem kezdődött. A Tisza vizét a Keleti-főcsatornán keresztül a városba, azon belül is a Tócó-patakba vezető első ütem bruttó 16 milliárd forintból, európai uniós támogatás felhasználásával valósult meg.

Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere 2024 márciusában a közösségi oldalán közzétett videóüzenetben jelentette be, a kormány döntést hozott arról, hogy kiemelt fejlesztési pontként bekerül a Civaqua-program folytatása a KEHOP Plusz európai uniós fejlesztési alapba.

A Debrecen és környékének beruházásaival kapcsolatos kormánydöntéseket a Magyar Közlöny 2024. március 4-i száma tartalmazza. A 1041/2024. (III. 4.) számú kormányhatározat mellékletében prioritási sorrendben olvashatók a vízügyi tárgyú fejlesztések. A „Hajdúhátság Vízgazdálkodásának fejlesztése – CIVAQUA program” elnevezésű projektre 40,46 milliárd forintot különítettek el az Országos Vízügyi Főigazgatóság (OVF) és a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóság (Tivizig) számára a KEHOP Plusz éves fejlesztési keretéből.

A Civaqua folytatása a befagyasztott EU-s pénzek miatt eddig is bizonytalan volt, ám Debrecen városának februári közgyűlésén az is kiderült, a projekt visszakerült a tervezőasztalra. Ebben az évben tervezzük a folytatását, a tervezési folyamatokat újraindítani a második ütemre vonatkozóan, és aztán reményeim szerint a megvalósítást is meg tudjuk majd kezdeni. Azért ez egy nagyon fontos és komoly eredmény – fogalmazott ezzel kapcsolatban a polgármester.

A Debreciner Vekeri-tóval foglalkozó további cikkeit itt olvashatják. A Civaquát érintő anyagokat pedig itt találják.

A cikk az Európai Unió finanszírozásával, az EmpowerHun (101172580 — 2023CE16BAT234) projekt keretében készült. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem a Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.