Augusztus elején a kormány felszólítására a nagy magyarországi energiafelhasználók közül számosan tettek jelentős lépéseket az áramfogyasztásuk mérséklésére, hogy ezzel járuljanak hozzá az energiakrízis leküzdéséhez. Ahogy arról korábban beszámoltunk, nagy arányban takarított meg áramot több debreceni gyár, beleértve akkumulátor- és gyógyszeripari üzemeket is.
Miközben a cégek áramfogyasztásának csökkentése minden bizonnyal kulcsszerepet játszott abban, hogy sikerült elkerülni a magyar áramszolgáltatás összeomlását, kevés figyelem vetült arra, hogyan élték meg ezt a helyzetet az üzemek dolgozói. A Debrecinerhez is jutottak el például olyan információk, hogy volt olyan – elsősorban irodai alkalmazottakat foglalkoztató – munkáltató, amely nemes egyszerűséggel kikapcsolta a klímát a dolgozóitól.

A gép- és járműipar, az elektronikai és műszeripar, valamint az acélipar területén dolgozókat képviselő Vasas Szakszervezeti Szövetség augusztus 4-én a közösségi oldalán jelezte, folyamatosan kapnak jelzéseket amiatt, mert nem tartanak be alapvető szabályokat a munkáltatók. Ilyen például az óránkénti 5 perc szünet (ami a munkaidő része) vagy a védőital biztosítása.
Az energiafogyasztás visszafogása azonban egy újabb kihívást jelentett. A szakszervezet leszögezte, támogatnak minden kezdeményezést, amely segít elkerülni az elektromos hálózat túlterhelését, de nem tartják elfogadhatónak azokat a lépéseket, amelyek hátrányosak a munkavállalókra nézve mindenféle kompenzáció nélkül, amelyek láthatóan minden költséget a dolgozókra hárítanak, és amelyek jogellenesek. „Arra szólítunk fel minden munkáltatót, hogy ebben a helyzetben, amit a társadalom szereplői csak együttműködve tudnak jól kezelni, a kompromisszumokat keressék és a közös teherviselést tartsák szem előtt” – írták.

Hátrányosan érintette a dolgozókat a hőhullám
Végső András, a Vasas észak-alföldi regionális képviseletének ügyvivője a Debrecinernek elmondta, az első idei hőségriadó alkalmával még alapvetően nem voltak problémák, de legutóbb, amikor az energiafogyasztást vissza kellett fognia a cégeknek, sok olyan jelzést kaptak, hogy a vállalatok ezt olyan módon igyekeztek elérni, amely hátrányos volt a dolgozókra nézve. A szakszervezet ezeket a munkáltatókat felszólította, hogy a munkavállalóknak is megfelelő módon takarékoskodjanak.
A regionális ügyvivő hangsúlyozta, ahol van érdekképviselet, ott ezekre a jelenségekre azonnal reagálni tudnak, ahol viszont nincs, ott a munkavállalók jobban ki vannak szolgáltatva a cégeknek. A Vasas ilyenkor felhívja a munkáltatók figyelmét arra is, hogy a hőterhelés miatt lehetőség szerint valamilyen módon kompenzálják a dolgozókat.

Habár a probléma az egész nyarat végigkíséri, a tapasztalatuk szerint a munkáltatók nincsenek felkészülve a hasonló helyzetekre. Végső András kifejtette, azokon a munkaterületeken, ahol a termelés sajátosságai miatt védőruhát kell viselniük a dolgozóknak, ott nagyobb hőmérsékletnek vannak kitéve a munkavállalók. Egyes gépeknél is keletkezik jelentős hőleadás, ezeknek a környezetében 47-48 Celsius-fok is lehet. A méréseket pedig előszeretettel nem ezeken a helyeken végzik el.
„A munkáltatókat mindig noszogatni kell, hogy a klímák legyenek kitisztítva, előkészítve, ne akkor mozduljanak meg, amikor elrendelik a hőségriadót. Sokszor olyan váratlanul ér mindenkit, hogy már rég vége a hőségriadónak, mire meghozzák a szükséges intézkedéseket” – sorolta.
Végső András azt is elmondta, ott, ahol a termelési volumen és a kapacitások ezt engedik, a munkaidőkeret lehetőséget adna arra, hogy áthelyezzenek munkanapokat a törvényes határidőn belül. Ez ilyen esetekben könnyítést jelentene a munkavállalók számára. Azonban mivel a munkatörvénykönyv módosítása óta a cégek sokszor helytelenül alkalmazzák ezt az eszközt, a munkaidőkerettől gyakran idegenkednek a munkavállalók. „Időnként a dolgozókat is edukálni kell arra, hogy bizonyos esetekben a munkaidőkeret alkalmazása akár az érdekeiket is szolgálhatja, ha egy hétköznap inkább otthon maradnak, és amikor megfelelő a hőmérséklet, bedolgozzák. Sajnos az a tapasztalat, hogy ezzel az eszközzel kevés helyen éltek a munkáltatók” – magyarázta.
A regionális vezető hangsúlyozta, ma már nemcsak a munkaterületekre kell odafigyelni. Előfordul ugyanis, hogy órákat, akár 120 kilométert is utaznak munkavállalók céges buszjáratokon, ezért monitorozni kell, hogy ezeken működik-e a klíma. „Ez is hőterhelés, amely egyre nagyobb időtartamban éri a szervezetet” – fogalmazott Végső András, aki elmondta, ezen a nyáron kaptak olyan jelzéseket, amelyek alapján itt is fordultak elő problémák.











