Tasó László 1981-ben az érettségi bankettjén jelentette be, hogy harminckét éves korára Nyíradony polgármestere lesz. Független jelöltként egy kiadványban az önkormányzat anyagi helyzetét, a földrajzi adottságokat, a lakosság alkotóképességét, a település térségben betöltött szerepét határozta meg a fejlődéshez szükséges eszközökként. 1994-ben, néhány hónappal a 32. születésnapja előtt Nyíradony független polgármesterévé választották, 1998-ban már a Fidesz jelöltjeként indult, 2002-től ugyanezekben a színekben országgyűlési képviselő.

Tasó már az indulásakor is üzleti területen dolgozott, elsőként a Felsőtiszai Erdő és Fafeldolgozó Gazdaságnál, itt fokozatosan vált vezetővé, ezt követően alapította meg a vállalkozásait, köztük a (különböző neveken máig aktív) Quattro-Trans Kft.-t, ennek ügyvezetője volt.

Tasó közben egyetemre is járt, Debrecenben végzett szociális munkás, majd szociálpolitika szakon, itt szerezte meg az okleveles Európa szakértő végzettséget is. Az önéletrajzában nem tünteti fel, hol kapott még képesítéseket, de az kiderül, hogy az egyetemi végzettség mellett képesített könyvelő, vállalati tervező, statisztikus, erdész, vadász, erdő- és vadgazdálkodó, valamint labdarúgó segédedző végzettsége is van.

Az első Orbán-kormány után került magasabb pozíciókba, 2002-től a Hajdú-Bihar Megyei Közgyűlés tagja, az Idegenforgalmi Bizottság alelnöke, valamint frakcióvezető-helyettes volt, 2004-ben elsőként országgyűlési képviselővé, majd választókerületi elnökké vált, 2009 és 2010 között az állami erdészetek privatizációjának megakadályozására létrehozott eseti bizottság elnöke lett, ekkor, ellenzékben hangosan ellenezte az állami erdőgazdaságok privatizációját, Kósa Lajossal (Fidesz) közös törvényjavaslatot is benyújtottak, amiben az önkormányzatoknak adták volna a többségi tulajdont. A képviselő 2010 után nem szólalt már fel a természeti kincsek védelmében, az utóbbi években már olyan is előfordult, hogy egy év alatt egyetlen indítványt sem adott be.

„Annak tudható be az ország kiszolgáltatott helyzete, hogy eladták a nemzeti vagyon kilencven százalékát. A rendszerváltás óta ebből az óriási értékből az MSZP-SZDSZ-kormányok 76,5 százalékot értékesítettek. A kincseink között az erdő, a föld és a vízvagyon a legjelentősebb. Ez még a miénk, de – bár hivatalosan tagadják – ezek bújtatott eladása, illetve a kezelési joguk átjátszása küszöbön áll” – mondta Tasó 2009-ben a Magyar Hírlapnak.

2014-ben, polgármestersége végétől 2017-ig a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Közlekedéspolitikáért felelős államtitkára, majd 2017-től a Miniszterelnökség tízezer fő alatti települések fejlesztéséért felelős államtitkára lett, ez volt eddigi legmagasabb pontja a politikai pályafutásának. Erről az időszakról a honlapján egy rövid összefoglaló videóban emlékezik, eszerint államtitkárként részt vett vasutasnapon, új vonatokat és csomópontokat adott át és a kerékpározást is fontosnak tartotta. Államtitkárként emlékezetes pillanata volt, amikor a Direkt36 és a 444 cikksorozatában feltárta, hogy éveken át több elemet is kifelejtett a vagyonnyilatkozatából.

Államtitkársága után, 2018-tól a Vállalkozásfejlesztési Bizottság tagja volt, idén júniusban nevezte ki Lázár János Északkelet-Magyarország közúti és vasúti közlekedésének fejlesztéséért felelős miniszteri biztossá. A Debrecinerben többször foglalkoztunk a képviselő tevékenységével, például akkor, amikor a koronavírus járvány alatt jó szellemet, jó szándékot kívánt a betegellátóknak, kapufát rúgott vagy a kanyarban előzött.

2022-ben ismét megválasztották a hajdú-bihari hármas választókerület országgyűlési képviselőjévé, ekkor nehezményezte, hogy Kósa és Pósán László (Fidesz) körzetében sokkal több beruházás valósul meg, ám a vagyonát ebben az évben is növelni tudta, erdőket, ingatlanokat és új autót vásárolt. A következő évben a választókerületében épült a hírhedt lomb nélküli lombkoronasétány, európai uniós forrásból Nyíradonyban, részben a saját erdejében is épített két lombkoronasétányt és egy kilátót, a vagyonnyilatkozatában ebben az évben is lehet találni anomáliákat.

A 2024-es önkormányzati választás viharos időszak volt Tasó László számára,  választókerületének több településén is leváltották a Fideszt, például Nyíradonyban is, ami Tasó központja. A választás napját követően azt üzente a nyíradonyi választóknak, hogy „ahogy szavaztál, úgy bánjanak veled”, majd az új városvezetés felállásakor egy hosszú videóban kritizálta őket, novemberben egy hosszú közleményben üzent a kritikusainak. „A képviselői iroda működésének és dolgozóinak állandó vegzálása a Magyar Országgyűlés képviselőjének munkáját akadályozza, aminek belátható következményei lehetnek. Emlékeztetem arra a köztudott tényre, hogy 1994-óta dolgozom a Városházán és országgyűlési képviselői munkámat megbízatásom időtartamának végéig az erre a célra kialakított irodában végzem. Nem nekem kell alkalmazkodni a kialakult helyzethez, hanem az újonnan hivatalba lépőknek kell tudomásul venni a meglévő körülményeket” – sorolta Tasó.

A képviselői létével kapcsolatos feszültségét közönség előtt a tavaly decemberi nyíradonyi közmeghallgatáson mutatta meg, ahol az új polgármester, Szilágyi Zoltán tárta fel a korábbi, Tasó László unokaöccse által vezetett önkormányzat működéséről szóló gazdasági átvilágítás részleges eredményeit. A városi költségvetésben több mint 500 milliós hiányt találtak, Tasó ekkor a felszólalásaiban hazugnak nevezte a polgármestert. A lombkoronasétányával korábban már az Integritás Hatósággal is vitába szállt, a közmeghallgatáson a körbe nem érő futópályája kapcsán akadt ki.

További politikusi pályafutása kapcsán újabban egyre több találgatás kapott szárnyra mind a Fideszen belül, mind azon kívül arról, hogy Orbán Viktor ismét jelölni akarja-e őt egyéni választókerületi országgyűlési képviselőnek, vagy itt is fiatalítani fog a kormánypárt elnöke.