Augusztus 8-án lép hatályba a tömegtájékoztatás szabadságáról szóló európai rendelet (EMFA). Ebből az alkalomból találkoztunk július 8-án Strasbourgban Sabine Verheyennel, az Európai Parlament német kereszténydemokrata alelnökével, aki a médiáról szóló szabályozás uniós jelentéstevője.

A politikustól egy háttérbeszélgetést követően megkérdeztük, mekkora esélyét látja annak, hogy Magyarország az Európai Unió tagja marad a jövőben, amennyiben hazánkban az Orbán-kormány elmúlt években megfigyelt politikája folytatódik.

Verheyen elmondta, az Uniónak számos lehetősége van arra, hogy megpróbálja visszatéríteni a tagállamokat a jogállamiság útjára: ilyen a jogállamisági mechanizmus, a források felfüggesztése, valamint a máig egyetlen ország ellen sem élesített 7-es cikkely, amely elveszi a tagállam szavazati jogát. Ez utóbbi a legsúlyosabb szint, ameddig egy ország eljuthat. Az alelnök a Debrecinernek kifejtette, nem tudja, a 7-es cikkely szerinti jogmegvonás segítené-e Magyarország ügyét. Úgy látja, azokat a lépéseket, amelyeket az ország jogállamisághoz és az EU alapértékeihez való visszatérítéésért tesznek, Orbán Viktor miniszterelnök rendre megpróbálja úgy kommunikálni, miszerint „a nagy EU megbünteti a magyar embereket”.

„Szeretjük a magyarokat. Ennek semmi köze a magyar emberekhez. A kormány visszaél az európai forrásokkal, elnyomja a szabad és független médiát, nyomás alá helyezi a bíróságokat, tehát nem követi a szabad demokráciák alapelveit” – hangsúlyozta, hozzátéve, hogy szándékosan nem a „liberális demokrácia” kifejezést használja, mivel ennek nincs köze a liberális politikai pártokhoz. Úgy látja, a szabad demokráciák jellemzője, hogy védik az emberek szabad, önrendelkező magatartását.

A politikus azt is elárulta, nem lát lehetőséget arra, hogy a jövőben ők maguk megszabadulhatnának Orbántól. „Remélem, egy napon nem a mostani kormány lesz hatalmon” – fogalmazott. Szerinte ugyanakkor ez a magyarokon múlik, akiket az elmúlt évtizedekben szabadságot és függetlenséget szerető emberekként ismert meg. Azt is elmondta, a magyaroknak így is kellene élniük, és reméli, ezt a kormányzati félreinformálás és egyoldalú tájékoztatás nem fogja aláásni.

„Látjuk, hogy szenvednek”

Egy szlovák újságíró ugyanezen a szűk körű beszélgetésen arra volt kíváncsi, Verheyen milyen üzenetet küldene a szlovák és a magyar újságíróknak, akiket támadás vagy nyomás alá helyezett a kormányuk. „Látjuk, hogy szenvednek ezekben az országokban, és tenni akarunk ez ellen” – fogalmazott. Mint mondta, az augusztusban hatályba lépő szabályozással éppen a médiaszektort támogatják. Emlékeztetett, Magyarország bírósághoz fordul a szabályozás miatt. Fontosnak tartotta ugyanakkor kiemelni, hogy a jogszabály tiszteletben tartja a tagállamok jogát a médiastruktúrák meghatározására, de ezeknek a struktúráknak meg kell felelniük az Európai Unió alapértékeinek.

Sokba kerülhet, ha kémszoftvereket telepítenek az újságírók telefonjaira

A Portfolio kérdésére, miszerint mi történik, ha bizonyítékot találnak arra, hogy egy újságíró telefonjára kémszoftvert telepítettek, az EP alelnöke azt felelte, ezekből az ügyekből bírósági eljárások lehetnek, mivel szembemennek a hatályos jogszabályokkal. Az Európai Bizottság eljárást kezdeményezhet, ha a tagállamok nem tartják be az uniós rendelkezéseket.

Sabine Verheyen kifejtette, az EMFA nélkül a Bizottságnak eddig nehezebb volt konkrét lépéseket tennie, mert nem volt erre jogalapja. Mostantól azonban konkrét szabályozás segíti a támadás alatt álló újságírókat, mivel illegális lett a kémszoftverrel való megfigyelésük, amíg az nem egyértelműen nemzetbiztonsági okokból történik.

A kereszténydemokrata politikus megjegyezte, a bírósági eljárások végén az elmarasztalt tagállamoknak általában fizetniük kell. „Néha milliókat, néha milliárdokat, de lehet, hogy nem lesz hozzáférésük a forrásokhoz” – magyarázta.