Február 23-án Hajdúböszörménybe érkezett Lázár János építési és közlekedési miniszter, hogy a Fidesznek és Papp Zsolt Györgynek, a párt választókerületi képviselőjelöltjének kampányoljon. Az eseményt követően kérdeztük a minisztert, az erről szóló anyagunkat itt olvashatják. Megszólaltattuk a képviselőjelöltet is, aki egyben a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnöke.

Február 19-én közöltük egy olvasónk levelét, aki arra hívta fel a figyelmünket, hogy a kampányprogramot egy oktatási intézményben, a Széchenyi István Mezőgazdasági és Élelmiszeripari Technikum, Szakképző Iskola és Kollégium rendezvénytermében tartják. Az esemény plakátja szerint a Lázárinfó a Fidesz rendezvénye volt. Olvasónk a köznevelési törvény egyik passzusát idézte, amely szerint „a nevelési-oktatási intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá az alatt az idő alatt, amíg az óvoda, iskola, kollégium ellátja a gyermekek, tanulók felügyeletét, párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”.

A törvényi előírásról megkérdeztük az iskolát fenntartó Északi Agrárszakképzési Centrumot, amely a Debrecinernek azt válaszolta, hogy egy magánszemélytől kaptak helyiséghasználati igényt lakossági fórum megtartására, a tervezett helyiséghasználat pedig nem érinti a szakképző intézmény oktatási, képzési feladatellátásának időtartamát.

Azonban – mivel egy szakképző iskoláról van szó –, az intézményre elvileg vonatkozik a szakképzésről szóló 2019-es törvény 31. paragrafusa, amely így szól: „A szakképző intézmény helyiségeiben, területén párt, politikai célú mozgalom vagy párthoz kötődő szervezet nem működhet, továbbá párt vagy párthoz kötődő szervezettel kapcsolatba hozható politikai célú tevékenység nem folytatható”. Nincs semmilyen kitétel tanítási időre vagy kampányidőszakra vonatkozóan, egyszerűen ennyi van a jogszabályban: nem folytatható párthoz köthető politikai célú tevékenység.

A Lázárinfón a hallgatóság egy tagja felvetette az iskolában való kampányolás témáját, mire Papp Zsolt György elmondta, alaposan utánajártak a jogszabályoknak, és mindent betartva rendezték meg az eseményt.

A fórum után megkérdeztük Pappot, hogy a szakképzési törvényt is figyelembe vették-e. Azt felelte, betartották a jogszabályokat, ugyanis nem oktatási helyiségben zajlott a rendezvény, az ingatlan többi része más helyrajzi és házszámon található, továbbá nincs oktatás a pártpolitikai rendezvénnyel egy időpontban.

A jogszabályok felülvizsgálatát kezdeményezik a középvállalkozók kártérítésére

Ahogy arról mi is hírt adtunk, a 444 aznap, február 23-án írta meg, hogy habár Papp Zsolt György egy videóban korábban azt ígérte, minden érintett vállalkozó, így a középvállalkozók is kártérítést kapnak a Kósa Lajos családtagjaihoz kötődő Bászna Gabona Zrt. ügyében, egy január 26-i kormányrendelet alapján csak a kis- és mikrovállalkozásokat kártérítik, a középvállalkozókat nem. Ezzel a 444 forrása szerint a károsultak nagyon széles körét zárták ki az állami kártérítésből.

Megkérdeztük Papp Zsolt Györgyöt, hogy mit szól a cikkben írtakhoz. Mint mondta, a KKV-törvény határozta meg a mikro- és kisvállalkozások támogatását és kártalanítását. Közölte, közel 600 családi gazdálkodó, őstermelő, mezőgazdasági vállalkozás részesült száz százalékos kártalanításban. Hangsúlyozta, a bejelentéstől a kártalanításig egy hónap sem telt el.

Arra a kérdésünkre, hogy a középvállalkozókat, ezáltal az ő dolgozóikat kártalanítják-e, Papp azt felelte, „első körben a mikro- és kisvállalkozásokról beszélünk, és gyűjtjük azokat az eseteket, amelyeket nem érint a kártalanítás, nem tudja lefedni ez a jogszabályi módosítás”. Majd utalt arra, hogy lesz egy második körös módosítás. Ezután megkérdeztük, a második körben őket is kártalanítják-e. A képviselőjelölt szó szerint ezt válaszolta: „Még egyszer mondom: első körben végzünk a mikro- és kisvállalkozásokkal, gyűjtjük azokat az eseteket, akit nem rendez az első körben érintett kormányhatározatnak a szöveges része, és természetesen visszamegyünk megvizsgálni annak lehetőségét, hogyan tudjuk azon gazdálkodókat, konkrét példával tudnék szolgálni a kérdésre, önkormányzatoknál, vagy hogyan tudunk egyébként olyan cégszervezeteknél, akik ezzel az összeggel fognak átlógni a középvállalkozás mértékébe”.

Arra a felvetésünkre, hogy ezek szerint egyelőre nem tudja garantálni ezt a kártalanítást, a NAK-elnök azt felelte: kezdeményezik a módosítást, javasolni fogják, hogy vizsgálják felül az eddig megalkotott szabályokat.