Július 20-án ismét ülésezett Debrecen közgyűlése, a Campus Fesztiválra való tekintettel kivételesen szerdán, nem csütörtökön. Az eseményen a 33 szavazati joggal rendelkező személyből 31-en jelentek meg. Papp László (Fidesz) polgármester felszólítására közülük 25-nek sikerült abszolválnia a szavazógép bekapcsolását a létszámellenőrzéshez, később azonban a szavazások már gördülékenyen mentek.

Nem voltak kérdéseik

A bő egy órán át tartó, mindössze 6 napirendi pontot tárgyaló testületi ülés 5 nyilvános előterjesztéséből 3-at egyhangúlag fogadott el a testület. A Momentum tartotta magát előzetes jelzéséhez, Mándi László és Szabó Bence képviselők nem támogatták a településszerkezeti tervről szóló polgármesteri határozat és a helyi építési szabályzatról szóló önkormányzati rendelet módosítását, azonban a Fidesz, a DK, az MSZP, a Civil Fórum és Kőszeghy Csanád Ábel független képviselő szavazataival így is elfogadták azt – kérdések és hozzászólások nélkül.

Ahogy arról előzetes anyagunkban írtunk, Gábor István főépítész előterjesztése 16 területrészen javasolta a helyi építési szabályzat módosítását, egyebek mellett azért, mert az Attila téren egy altemplomot, a Nagyerdei körútnál pedig egy 80 méteres, fedett futófolyosót építenének. Lakóterület-fejlesztésre hivatkozva a településrendezési eszközöket is módosították, többek között a Tócóvölgyben. A módosításokkal érintett legtöbb építési övezetben csökkentik a kötelezően előírt zöldfelület nagyságát.

Derültséget okozó bizottsági vélemény

A főépítész egy másik előterjesztésében a beépítésre szánt területek növelését kérte összesen 9 településrészen. A dokumentum megemlítette, hogy Pallagon egy jelenlegi mezőgazdasági területen, a Nagyerdő szomszédságában egy teniszközpontot hoznának létre. Papp László – aki egyébként a Magyar Tenisz Szövetség elnökségi tagja – ezzel kapcsolatban elmondta, a területet szeretnék alkalmassá tenni a projektre, de a megvalósításhoz jelenleg sem önkormányzati, sem kormányzati források nem állnak rendelkezésre.

A napirendi pont tárgyalásakor a teremben lévők között kisebb derültséget okozott, hogy a környezetvédelmi és városfejlesztési bizottság elnöke, a közgyűlésben jellemzően csendes Csaholczi Attila (Fidesz) a bizottsági vélemény ismertetésekor először kikapcsolt mikrofonnal kezdett el beszélni, majd négyszer is belebotlott a két mondatból álló mondanivalójába, amelynek a végén még a „bizottság” szó sem jutott eszébe, végül Papp László segítette ki. Az előterjesztéshez kapcsolódó 6 határozati javaslatot a közgyűlés egyhangúlag fogadta el.

Ki a tekintetes főispán?

A közgyűlés egyetlen vitája Papp László előterjesztése kapcsán bontakozott ki, amelyben különböző döntéseket javasolt a DVSC Labdarúgó Akadémia Nonprofit Kft., a DVSC LA Létesítményfenntartó Nonprofit Kft. és a DVSC Kézilabda Kft. vezetésével kapcsolatban. Többek között kezdeményezte, hogy a labdarúgó akadémia új ügyvezetője, Makray Balázs és a DVSC Kézilabda Kft. ügyvezetője, Ábrók Zsolt bruttó 1,5 millió forint díjazásért lássák el a feladataikat. Illyés János (Civil Fórum) ezt túlzó javadalmazásnak nevezte, megjegyezte, ennyi fizetést még Debrecen polgármestere sem kap. Papp László erre azzal reagált, hogy a magyar sportszervezésben ez elfogadott összeg.

Vaszkó Imre (DK) kudarcosnak nevezte a Loki Kósa Lajos (Fidesz) szerepvállalásával lezajlott korszakát, mivel a klub veszteséges. Arról érdeklődött, mi lett a sorsa annak a 39 millió forintos támogatásnak, amellyel az önkormányzat 2020-ban segítette a volt polgármester által vezetett DVSC egyesületet a csapat megvételében. Papp László erre azzal reagált, hogy szerinte ő eleget tett annak az elvárásnak, hogy az önkormányzat ne „finanszírozza túl” a DVSC-t.

Az ülés egyik érdekes történése volt még, hogy Jánki József (DK) a hozzászólásában „tekintetes és méltóságos főispán uramnak” szólította a polgármestert. Valójában nem a polgármestereket, hanem a megyei kormánymegbízottakat minősítette át a kormány által kezdeményezett és a fideszes országgyűlési képviselők által megszavazott törvénymódosítás január 1-i hatállyal főispánokká. Hajdú-Bihar megyében ez a személy Rácz Róbert, a megyei kormányhivatal vezetője. Egy igen hosszú történelmi időszakban pedig Debrecen első számú vezetője a főbíró volt.

Jánki a közgyűlés végén, az interpellációs szakaszban is szót kért, lakossági megkereséseket továbbított a polgármesternek. Mint mondta, az Arany János téren a költő mellszobránál a térkövet alámosta az eső, letört, jelenleg pedig balesetveszélyes. A képviselő elmondta, ugyanott egy leszakadt faág padokra zuhant rá, amelyeket ezért nem lehet használni, amíg azt el nem távolítják onnan. Arról is beszélt továbbá, hogy a Hajó utcán vandálok megrongáltak egy betonasztalt, amit ezért ki kell cserélni.