2025. szeptember 7-én egy emléktáblát avattak Nyíradony belvárosában, az ünnepségen a polgármester és egy ügyvéd mondott beszédet. A tábla annak a nyolcvanhat embernek, köztük harmincnégy gyereknek állít emléket, akiket 1944 júniusában elhurcoltak Nyíradonyból az auschwitzi koncentrációs táborba. Holokauszt-emlékművek jellemzően nagyobb településeken vannak, a kisebb városok, falvak nem gyakran emlékeznek meg ilyen módon az áldozatokról. A nyíradonyi emléktáblát a megnyitón is beszédet mondó ügyvéd, Rab Ferenc és a táblaállítás kezdeményezője, Balogh László saját költségén állította, utóbbi a kezdeményezést 2019-ben kezdte el.

„Ez a köztéri emléktábla azt hivatott szolgálni, hogy emlékezzünk arra, a bűn nem múlik el nyomtalanul. Mindenkinek vállalnia kell a felelősséget a tetteiért! Mindegy, hogy 80 éve vagy 10 éve, netán tegnap követte el a rosszat. A tábla avatásának oka egyszerű: szeretnénk, ha nem ismétlődne meg a rossz!  Emlékeznünk kell arra, hogy ez újra megtörténhet, ha nem figyelünk oda egymásra! Segítsük, óvjuk egymást! Ha ez nem megy, akkor legalább tartsunk egymástól tisztes távolságot!” – mondta Szilágyi Zoltán (független) polgármester szeptember 7-én a táblaállításkor.

Balogh László a nyíradonyi roma nemzetiségi önkormányzat képviselője, 2019-ben kapott mandátumot, ekkor kezdett el azon gondolkozni, mit tehetne a helyiekért. Balogh egy fatelepen segédmunkásként dolgozik, szerinte sokan nem értik, miért foglalkozik a roma közösséggel képviselőként és miért állított emléktáblát a holokauszt helyi áldozatainak, a saját magyarázata szerint isteni sugallat vezérelte.

„Amikor kimondom, hogy egy fatelepen dolgozom, csapásként élik meg az emberek. Belekeveredtem 2019-ben egy választásba, úgy gondolták, hogy alkalmas vagyok bizonyos feladatokra. Bejutottam, és az ember elgondolkodik, hogy mi az, amit tehetne. Fenntartásokkal mondom ki azt, hogy vallásos ember vagyok, mert a vallásoskodást nem tartom sokra, ha nincs mögötte tevékenység. Ma már mindenki bizonyos tekintetben nagy keresztény. A pedofilok is keresztények, tolvajok is keresztények.

Elgondolkodtam azon, hogy mit tehetnék én, ami a romaságnak a legnagyobb problémája. Mert a szegénységet már megszoktuk, ez egy évszázados dolog. De akkor mit? A gyűlölet a legnagyobb problémánk. Az antiszemita gondolkodás, ami kirekesztő magatartást eredményez. Én fizikai munkás vagyok. Képtelenség, hogy egy fizikai munkás, aki reggel felkel, elmegy dolgozni, este hazamegy, épphogy olvas egy kicsit, megint megy, ebben a körforgásban él: és megtesz egy ilyen dolgot. Ez Isten által történt” –  mondta a Debrecinernek Balogh László.

Balogh 2019-ben kezdte el felkutatni, mennyi roma származású áldozata lehet Nyíradonyban a holokausztnak, ekkor határozta el, hogy emlékhelyet állít nekik. A kutatás során kiderült, kizárólag zsidó származású áldozatok voltak a városban, főként a végül megvalósult emléktábla utcájában tevékenykedő kereskedők.

Megkereste a polgármestert, aki ekkor Tasó Béla (Fidesz)volt, Tasó László fideszes országgyűlési képviselő unokaöccse. A kérvényt nemzetiségi képviselőként adta be, de választ nem kapott. Több próbálkozás után elkezdett ügyvédeket keresni, hogy feljelentse a polgármesteri hivatalt, amiért nem válaszoltak a kérvényeire. Balogh szerint a megkeresett ügyvédek eleinte nem tudtak mit kezdeni a helyzettel, elutasították a megkereséseit, egy ügyvéd arról is beszélt neki, ha egy fideszes városvezetés valamit nem akar, akkor ott a fű sem nő.

Balogh László végül ügyvéd nélkül indított pert, kérte a bíróság ügyfélsegítőjét is, de nem tudta egyedül követni a jogi folyamatokat. A nemzetiségi képviselő szerint a pert Auschwitz-ügynek hívták a bíróságon, eközben Nyíradonyban is egyre többen hallották, hogy Balogh emléktáblát akar állítani a városban. A pereskedés ideje alatt Nyíradonyban elvesztette a Fidesz a 2024-es önkormányzati választást, az új polgármester a független Szilágyi Zoltán lett.  A képviselő ezután talált rá Rab Ferenc ügyvédre, aki azt javasolta, csináljanak egy alapítványt és pályázaton keresztül próbálják meg a táblaállítást.

Létrehozták az Ártatlan Áldozatok Alapítványt, de nem találtak pályázatot a költségekre, így végül saját pénzből fizették az emléktábla költségeit. A korábban debreceni SZDSZ-es önkormányzati képviselő, mára csak ügyvédként tevékenykedő Rab Ferenc a Debrecinernek elmondta, a táblaállítás ötletét több helyről is amiatt utasították el, mert nem tartották legitimnek, hogy romák állítanak emléket a zsidó származású áldozatoknak.

„Ezekről az áldozatokról senki nem beszélt Nyíradonyban. De mindenki tudta, hogy melyek azok a zsidó házak, amelyekből elvitték az embereket, és hol voltak az üzletek. Én a munkámat végeztem, hogy segítettem létrehozni egy alapítványt. Köszönet jár annak, aki létrehozta, aki megengedte, hogy a háza falára tegyék a táblát, meg annak a polgármesternek, aki erkölcsileg is támogatta” – mondta a Debrecinernek Rab Ferenc.

A nyíradonyi áldozatokért állított emléktáblát végül a város központi helyén, a Kossuth utca és Ady Endre utca sarkán helyezték el. Az alapítványon keresztül felkeresték az iskolákat, hogy az osztályfőnöki órákon a nyíradonyi diákok látogassák meg az emlékhelyet. Az Ártatlan Áldozatok Alapítvány a táblaállítás után jelenleg arra készül, hogy rendbe hozzák a nyíradonyi zsidó temetőt.