Húsz-ötven százalékkal szállították le a nyugdíjasok lakáspénzét. Az államvasúti alsó kategóriák, a segédtisztek, altisztek, havi- és napidíjasok, postai és pénzügyőri altisztek nyugdíját nem csökkentették. – Debreczeni Újság, 1931. december 3.
UGYANAKKOR
Nyugdíjcsökkentési rendelet tervezete a kereszténypárt előtt
A Keresztény Gazdasági és Szociális Párt Zichy János gróf elnöklésével 1931. december 2-án értekezletet tartott, ahol megjelent a párt valamennyi tagja, továbbá gróf Károlyi Gyula miniszterelnök, a belügyminiszter, valamint Vargha államtitkár, a pénzügyminisztérium vezetője is.
Vargha államtitkár ismerte be az új nyugdíjtervezetről szóló rendeletét. Rámutatott: nem arról volt szó, hogy a költségvetési hiányokat kellett pótolni, hanem arról, hogy az állam nem volt képes fedezni azokat a kiadásokat, amelyek elő voltak irányozva.
A kormány a Népszövetséghez fordult abban a reményben, hogy a szakértők megállapítják, hogy Magyarország ez idő szerint nem tehet eleget külföldi kötelezettségének és így javasoljanak halasztást.
A pénzügyi bizottság tagjai azonban arra az eredményre jutottak, hogy kötelezettségeinknek eleget tehettünk volna, ha bizonyos határok közé szorítottuk volna kiadásainkat. Ehhez elengedhetetlen lett volna bizonyos intézmények összevonása, melynek közvetlen hatásai azonnal jelentkeztek volna a költségvetésen.
Az állami közigazgatásban1924-ben a nyugdíjteher 81,5 millió pengő volt. Az 1931-32-es költségvetési évben pedig felszaporodott 129 millió pengőre. Az emelkedés 58,73 százalék volt. Az állami üzemeknél az 1924-25-ös évben a nyugdíjteher 50 millió pengő volt, ami 1930-ra felemelkedett 83 millióra, itt az emelkedés 65,89 százalék. Látható tehát, hogy a leszállítás szükséges volt.
Az 1925. július 1. előtti nyugdíjasoknál nem tervezett további csökkentést a kormány.
Tervbe vették a lakáspénz csökkentését is. Annál a tisztviselőnél, akinek a nyugdíjba beszámítható 20 évnél kevesebb ideje volt, a nyugdíjkiszállítás az addiginak az 50%-a volt.
E terv alapján nyugdíjcsökkentéssel a közigazgatásnál évi 4,5 millió pengő, az üzemeknél pedig 854 000 pengő volt a várható megtakarítás. A lakpénzekkel a csökkentés a közigazgatásnál évi 9,7 millió pengő, az üzemeknél pedig 5,6 millió pengő volt a tervezett megtakarítás.
Wolff Károly hangoztatta, hogy ez a javaslat lényegesen jobb, mint az első. Tiltakozott a lakbérek rendelettel való csökkentése ellen. Indítványozta, hogy a párt ne fogadja el a javaslatot.
Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.
