Február 26-án tartották az év egyik legfontosabb ülését Debrecenben, ahol döntöttek a város 2026-os költségvetéséről. Az erről szóló előterjesztésről korábban itt írtunk. Az ülésen egyedül Becsky István (Fidesz) nem vett részt. A költségvetés vitáján túl igazán érdemi történés nem volt, az előterjesztések többségét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag fogadták el a képviselők.
Hogy kerül Mága Zoltán a költségvetésbe?
Papp László (Fidesz) polgármester a szóbeli kiegészítésében „egészen jónak” nevezte a költségvetéstervet. Szerinte biztosan lehetne jobb is, de mint mondta, figyelembe kell venni a lehetőségeket, a pénzügyi, gazdasági környezetet és a szabályozókat. Elmondta, az elmúlt években megtízszerezték a debreceni iparterületek nagyságát, ennek hatására 2010 és 2025 között megnégyszereződött az iparűzési adóból származó bevétel. Megjegyezte ugyanakkor, hogy a szolidaritási adó jelentősen szűkíti a mozgásterüket. Azt ígérte, a gazdaságfejlesztésre fordított pénzek fokozatosan ki fognak vonulni a város költségvetéséből, mivel már nem terveznek nagyobb iparfejlesztést. Fejlesztik azonban a város közlekedési infrastruktúráját, folytatódik a kertségi fejlesztési program is, de a tavalyi 13,1 milliárd forintról 6,09 milliárd forintra csökken az erre fordított összeg. Papp hozzátette, vannak a kertségeket érintő olyan kiemelt projektek, amelyeket az Építési és Közlekedési Minisztérium valósít meg.
A helyi adóbevételek kapcsán 2025-höz képest minimális növekedésre számít a városvezetés, 48,3 milliárd forintot terveznek. 500 millió forintot biztosítanak a városi panelprogramra, márciusban pedig újraindítják a tavaly szeptemberben, a kormány intézkedéseire hivatkozva felfüggesztett Főnix Lakásprogramot. Erre a célra 200 millió forintot fordítanak. Balláné Csontos Ildikó (Civil Fórum) kérdésére Papp László elmondta, a program ugyanolyan feltételekkel indul, mint ahogy eredetileg is tervezték.
Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) azzal kapcsolatban, hogy a debreceni repülőteret üzemeltető cég veszteségét az önkormányzatnak 450 millió forinttal kellett kompenzálnia, arról érdeklődött, a jövőben milyen kötelezettségek lesznek ezzel kapcsolatban. A polgármester kifejtette, a magyar állam a finanszírozási terhek nagy részét már levette Debrecen válláról, de a koronavírus-járvány miatt visszaesett a reptér forgalma, ezért egyelőre szükség van veszteségkompenzációra a tulajdoni hányad arányában. Papp László bejelentette, ettől az évtől három régi-új desztináció, Eindhoven, Isztambul és Tel-Aviv is elérhető lesz Debrecenből. Közölte, 2026 végére, 2027 elejére zárul le az új futópálya tervezése.
Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) megkérdezte, van-e arra vonatkozó törekvés, hogy amennyiben a város környezeti állapotát felügyelő Környezeti Ellenőrző Rendszer határérték feletti szennyezést mutat ki, akkor azt jelezze a hatóságoknak. Arról is érdeklődött, hol érhetők el a 2025 szeptemberében közzétenni tervezett fizikai mérések, amelyeket ő nem talált a rendszer honlapján. Papp László leszögezte, amennyiben a hatóság beavatkozását igénylő határérték-túllépést tapasztalnak, jelzik ezt. Azt javasolta továbbá, ha konkrét hiányosságot tapasztal a képviselő, írásban érdeklődjön, és a városháza megkéri a szakembereket, hogy töltsék fel az érintett anyagot. Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester pedig arról beszélt, a laborvizsgálatot igénylő mérések időigényesek.
Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője ironizálva arról beszélt, régi adósságot törlesztenek azzal, hogy Mága Zoltán koncertjének támogatása bekerült az idei költségvetésbe. Puskás István kulturális alpolgármestertől azt kérdezte, milyen mértékben járul hozzá a műsor Debrecen zenei kultúrájához. Azt is megjegyezte, a költségvetésben szintén szereplő gasztrofesztiváloknak a saját lábukon meg kellene állniuk.
Papp László polgármester erre úgy felelt, nincs olyan tervük, hogy ezek a rendezvények rentábilisek legyenek, a jövőben is támogatásra szorulnak. Puskás István pedig kifejtette, álláspontjuk szerint egy város kulturális, zenei élete nem szabad, hogy ízlés kérdése legyen. Mint mondta, egy Mága Zoltán-koncert és egy komolyzenei koncert esetében is van közönségigény. Úgy fogalmazott, amennyiben egy produkcióra közönségigény mutatkozik, akkor az önkormányzatnak az a dolga, hogy a közösség javát szolgáló programokat segítse. Megjegyezte, nemcsak Mága Zoltán-koncertet támogatnak, hanem helyi zenei tehetségeket is. Emlékeztetett, hamarosan újra lesz Made in Debrecen Fesztivál, méghozzá az önkormányzat támogatásával.
Pákh Károly (az Összefogás a Cívisvárosért színeiben szerzett mandátumot, de DK-sként politizál) arról érdeklődött, 2026-ban mennyi parkolási bevételre számít a város. Lőrincz Levente, a Debreceni Vagyonkezelő gazdasági és beszerzési igazgatója elmondta, a DV Parking Kft.-nek közel 2 milliárd forint parkolási bevétele van, ez az önkormányzatot illető teljes bevétel 86 százaléka. Papp László egyúttal megkérdezte, mennyi lesz a DV Parkng Kft. eredeménye. Lőrincz közölte, a 2025-ös nyereség várhatóan 455 millió forint lesz, 2026-ra vonatkozóan pedig 600 millió forintos eredményt terveznek.
Kínai vagy szuper
Gondola Zsolt Zoárd szerint a város költségvetése az elmúlt tíz évben egyre inkább a magyar állam gyámsága alá került, amely évek óta ellenségesen viselkedik az önkormányzatokkal szemben. Mint mondta, az állam megfosztja Debrecent az ipari bevételektől. „Itt marad a füst, meg itt marad a kínai menza, viszont a pénzt meg elviszik” – fogalmazott. A frakcióvezető arról is beszélt, hogy amatőr hozzászólásokat tapasztal a lakáspolitikával kapcsolatban olyanoktól, akik lakhatási krízist vetítenek előre. „Na most ez egy szakma, és azért lehetnek ilyen információk, mivel mi nem tettünk meg mindent annak érdekében, hogy egy lakáskoncepciót kidolgozzunk” – magyarázta.
A Semcorp-gyárnál február 18-án történt üzemzavar kapcsán Gondola úgy látja, a debreceniek nagy többsége pánikolt, pedig a Környezeti Ellenőrző Rendszer nem mutatott ki semmit. Szerinte amennyiben kimutatna valamit, az csak olaj lenne a tűzre. „Veszélyes politikai játékot játszunk ezzel az ellenőrzési rendszerrel. Mi ezért mondjuk, hogy ellenőrizze a hatóság. Neki van lehetősége, mi ne szóljunk ebbe bele” – javasolta.
Papp László azt kérte Gondolától, emlékezzen, milyen volt 2010 előtt az önkormányzati gazdálkodás, szerinte ugyanis akkor voltak gyámság alatt. Emlékeztetett, egyre több terhet helyeztek az önkormányzatok egyre kevesebb finanszírozással, ezért kellett hitelt felvenniük. Debrecen szerinte így jutott el oda a 2010-es évekre, hogy 30 milliárd forint fölötti adósságállománya gyűlt össze. Úgy fogalmazott, ez az adósságspirál az igazi gyámság. Mint mondta, az állam 2010 után ezt levette az önkormányzatokról, emellett feladatokat is átvállalt. Megjegyezte, a szolidaritási hozzájárulás neki is „vörös posztó”, úgy érvelt, ha a gazdasági eredmények terheit vállalják, ezért az előnyeit is meg kell kapniuk a debrecenieknek.
A kínai menza helyett ő inkább a szupermenzát, vagyis a szabadszedéses iskolai étkeztetést emelné ki. Közölte, 15 millió forintot terveztek be ennek a programnak a továbbfejlesztésére, teljes intézményi lefedettséget akarnak elérni. A polgármester arra is kitért, hogy egyes önkormányzati cégeik a rezsicsökkentés miatt veszteségesek, ezért ezeknek a finanszírozására kell költeni a többi társaság nyereségét. A Környezeti Ellenőrző Rendszerrel kapcsolatban úgy fogalmazott, az nem probléma, hanem a korábbi ígéreteik teljesítése. Leszögezte továbbá, „nem a Temuról rendelt mérőeszközökkel” dolgoznak.
A ChatGPT átveszi a szülők szerepét a gondoskodási alpolgármester szerint
Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) kifejtette, az Összefogás a Cívisvárosért két helyen csökkentene a kiadásokon, egyrészt a déli gazdasági övezet kialakítására szánt 1,3 milliárdból venne vissza. Kifogásolta, hogy Papp László évről évre azt mondja, lezárult az ipari parkok fejlesztése, mégis folyamatosan költenek rá. A másik tétel, hogy a szolidaritási adót a 2024-es szintre csökkentenék. A megtakarított összeget a város közlekedésfejlesztésére, panelprogramra, kertségi fejlesztésre és a bérlakásprogram átfogó reformjára költenék. Papp úgy reagált, néhány éve jelezte, hogy nem növelik tovább az iparterületeket, azóta pedig nem is növelték, csak az infrastruktúra fejlesztéséhez szükségesek még bizonyos területszerzések.
Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) egyetértett abban, hogy a szolidaritási adó súlyosan érinti a város életét. Szerinte mindegy, ki kerül kormányra, az állam a jövőben valószínűleg még tovább terheli az önkormányzatokat, ezért érdemi intézkedést szorgalmaz az ügyben. A közlekedéssel kapcsolatban elmondta, a debreceni utakra nem lehet eleget költeni, a KER-rel pedig nem látnak problémát, azonban szükségesnek látják, hogy a magyar állam támogassa ezt.
Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért felelős alpolgármester kifejtette, a költségvetés civilizációs problémákra reagál. Ilyen reakció szerinte a gyerekek iskolaegészségügyi szűrése, vagy a Mozdulj Debrecen! program. A politikus arra figyelmeztetett, „a képernyő, a közösségi média, az AI, ChatGPT gyakorlatilag felváltják a szülők szerepeit”. Ezekre szerinte megoldást kell kínálni, fel kell hívni a figyelmet szakemberek segítségével.
Pákh Károly kifogásolta, hogy közel 1 milliárd forintot kap a Debreceni Nemzetközi Oktatásért Alapítvány a Debreceni Nemzetközi Iskola fenntartására. Azt javasolja, hogy mindössze 21 millió forint maradjon az iskolánál, és dolgozzanak ki egy programot arra, hogyan válnak önellátókká. Szerinte feltűnően drága az ösztöndíj is, amelyre 237 millió forintot költ az önkormányzat, 23 diák számára. Javasolta, hogy az intézményt inkább a városban működő cégek finanszírozzák. Azt is szorgalmazta, dolgozzák ki, hogyan lehet hasznosítani a régi cívisházakat, ezekben ugyanis akár fiatalok is lakhatnának.
Papp László erre úgy reagált, a DK-nak régi becsípődése a nemzetközi iskola. Valid mondásnak nevezte, hogy a nagy cégek tartsák el ezt az intézményt. Ez azonban szerinte az adóbevételből már most is megtörténik, ugyanis a vállalatok sok adót fizetnek a város kasszájába. Bejelentette, nemcsak a nemzetközi iskolát, hanem a német általános iskolát is támogatni fogják.
Kósa Lajos szelleme a közgyűlésben
Balázs Ákos alpolgármester a KER-t egy nagyon fontos innovációnak nevezte, amelyhez hasonlót Londonban és Szingapúrban is használnak. Arról is beszélt, uniós forrásból folytatják a Civaqua-programot. „Jelenleg a tervei készülnek, és a terveknek az engedélyeztetése a program folytatásának (sic!), ezzel el fogjuk vinni a vizet a Nagyerdőbe, továbbvisszük az Erdőspusztára, a fancsikai tavakra, tehát megválosul az az álom, ami ötvenéves álma a debrecenieknek” – sorolta.
Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester az állam és az önkormányzat kapcsolatával arra hívta fel a figyelmet, a Modern Városok Program keretében felújították a Csokonai Színházat, a strandfürdőt, valamint ipari parki fejlesztést valósítottak meg. Az Összefogás a Cívisvárosért képviselőinek azt üzente, jobb lett volna, ha nem dolgoznak a módosító indítványaikon, mert szerinte azok jogszabálysértők. Mint mondta, a déli gazdasági övezetre állami forrásból kapnak pénzt, amelyet vissza kell fizetni, ha nem a célra költik. A szolidaritási hozzájárulás kifizetése pedig jogszabályi előírás, ha nem fizetik ki, akkor azzal szerinte a város működését, az intézményrendszer finanszírozását veszélyeztetik. „Debrecen város költségvetése nem egy politikai demonstráció” – korholta a képviselőket.
Madarasi István szerint az alpolgármester megszólalása visszaidézte Kósa Lajos (Fidesz) volt polgármester szellemét. Szerinte Barcsa lekezelő magatartásán látszik, hogy országgyűlési képviselő kíván lenni (az alpolgármestert éppen Kósa Lajos helyett indítja egyéni képviselőjelöltként a Fidesz). Hangsúlyozta, nem követnének el törvénytelenséget a módosítójuk elfogadásával, ez szerinte csak egy „politikai duma”.
Nem kap tájékoztatást a lakosság az ipari kockázatokról
A képviselői hozzászólások után állampolgári jogán szólt hozzá a napirendi ponthoz Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja. Szerinte az elektromos autók globális eladása hanyatlik, jelentős túlkapacitás van a piacon, a kínai gyártók „felfalják saját magukat”, tehát rosszak a kilátások. Figyelmeztetett, az akkumulátoripari üzemek fenntartásához nincsenek meg az erőforrásaink, ezért a szektorból nem származik versenyképességi előny. Azt kérdezte, van-e B-terve a városvezetésnek arra az esetre, ha az iparág szenvedne a jövőben.
Papp László erre úgy felelt, ők nem hoztak olyan döntést, hogy a város BMW- vagy CATL-részvényes legyen, ezért az, hogy az akkuipari cégek hogyan teljesítenek a gazdaságban, szerinte nem érintik Debrecent. Megjegyezte, a városban van egy példa, amely szerinte „megborítja” Lukács érveit. Mint mondta, a BMW iX3 a jelenleg legsikeresebb európai elektromos autó, és éppen ezt gyártják Debrecenben. Közölte, az Európában gyártott elektromos autók közül minden harmadik eladott jármú ez a típus. Hozzátette, vitán felül áll, hogy a következő évtizedek az elektromobilitásról fognak szólni. Megjegyezte továbbá, nemcsak az autóipar, hanem a háztartási energiatárolás kapcsán is szükség van akkumulátorokra.
Horváth Nándor László a Demosz részéről arról beszélt, a költségvetésterv szerint a város pénze döntően ipari infrastrukturális beruházásokra megy. „A pénz iparba folyik, a kockázat viszont az embereknél marad” – fogalmazott. Kifogásolta, hogy a lakosság nem kap tájékoztatást az ipari üzemek által jelentett kockázatokról. Szerinte a vészhelyzeti protokoll nyilvánosságra hozása jelenthetne némi biztonságot. Felrótta, hogy a helyi közösségnek nincs valódi beleszólása a költségvetésbe, nincs közösségi tervezés, csak projektlista van. A város úthálózatára szerinte többet kellene költeni, de a panelprogram és a Főnix Lakásprogramra is csak jelképes összeget szán a városvezetés. Szorgalmazta, hogy adjanak többletforrásokat gyermekrehabilitációra és mozgásfejlesztésre.
Papp László azzal reagált, hogy szerinte Horváthnak nem sikerült elmélyülnie a költségvetés egészében. Érvelése szerint a panelprogram kapcsán arra jutottak, 2025-ben elég volt a célra 500 millió forint, és idén is elég lesz. Hangsúlyozta, ez pontosan 500 millió forinttal több, mint amennyit Nyíregyházán vagy Szegeden fordítanak erre a célra. Arra is kitért, közel 3000 lakása van Debrecennek, ezeknek a bérleti díja pedig messze a piaci alatt van.
A polgármester tévedésnek nevezte, hogy alárendelnék a várost az ipari fejlesztéseknek. Felhívta a figyelmet, hogy 38 milliárd forintot költenek bérköltségre, valamint évente több tízmilliárd forintot fordítanak a kulturális intézményrendszer működtetése. Ehhez szerinte valahogy elő kell teremteni a forrásokat. Megjegyezte ugyanakkor, a lakossági felszólalások befolyásolják a városvezetés gondolkodását. Példaként a lakáskérdést említette. Mint mondta, érzi, hogy ez a téma feszültségforrássá válik, ezért gondolkodnak azon, hogyan lehetne a helyzeten javítani. Szerinte ugyanakkor egy érdemi bérlakásvásárláshoz milliárdokra lenne szükség, ráadásul a kormány jelenleg a bérlet helyett a saját tulajdonú lakásokat preferálja. Végül arról beszélt Papp, hogy a gyermekrehabilitáció a Klinikai Központhoz tartozik, az önkormányzat feladata a prevenció, abból pedig ki is veszik a részüket.
Az Összefogás a Cívisvárosért, a Civil Fórum és a Mi Hazánk minden módosító indítványát leszavazta a közgyűlés, a Fidesz egyetlen képviselője sem támogatta ezeket.
A város 2026-os költségvetéséről szóló rendeletet kizárólag a Fidesz képviselőinek szavazataival fogadták el. Az Összefogás a Cívisvárosért és a Civil Fórum nemmel szavazott, a Mi Hazánk tartózkodott.
