Június 4-én 18 órától tartják Debrecen önkormányzatának szokásos Bem-téri megemlékezését a trianoni békeszerződés 105. évfordulója alkalmából. A nemzeti összetartozás ünnepén ezúttal Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő mond beszédet. Az eseményen a Debreciner is ott lesz, a politikus beszédét a terveink szerint élőben közvetítjük.

Az elmúlt években jellemzően nem országgyűlési képviselők, hanem önkormányzati politikusok, elsősorban Papp László (Fidesz) polgármester szólt a város lakóihoz Trianon évfordulóján. Ez alól csak 2021. június 4. volt a kivétel. Ekkor Kósa Lajos (Fidesz) mondott beszédet, minden bizonnyal nem függetlenül attól, hogy a következő évben parlamenti választásokat tartottak Magyarországon. Most Pósán kapta meg a lehetőséget, aki könnyen lehet, hogy a 2026-os országgyűlési választáson ismét jelöltként indul. A képviselő szereplése előtt felidézzük, milyen emlékezetes gondolatok hangzottak el a korábbi évek szónokaitól.

Időutazó románokról és a magyarok ellenségeivel szövetkező baloldaliakról szólt a polgármester

2019-ben Papp László polgármester arról beszélt, hogy az első világháború végén „vesztessé minősíttettünk”, az igazságtalan béke hatásait pedig máig érezzük. Némi anakronizmussal kifejtette, hogy habár a békeszerződést 1920-ban írták alá, mégis Trianon eredménye volt, hogy egy évvel korábban román katonák masíroztak Debrecen főterén.

Papp arra is kitért, hogy a Latinovits Színház befejezésével (ez végül Csokonai Fórum néven nyílt meg) Debrecen helyreállítja a megszakadt kulturális kapcsolatokat az erdélyi és partiumi magyarsággal.

2020-ban járványidőben, de éppen egy komolyabb lezárásoktól mentes időszakban emlékeztek a Magyar Fájdalom szobránál. A polgármester üzenete ekkor az volt a debreceniek számára, hogy a magyar „baloldal” 2004-ben nemzetáruló módon a határon túli magyarok állampolgárságának könnyített megadása ellen kampányolt, a Fidesz-KDNP pedig 2010 óta elérte a nemzet közjogi egyesítését. Szerinte azok, akik még mindig ellenzik az állampolgári jogok kiterjesztését, a magyar nemzet ellenségeivel szövetkeznek külföldön.

Kósa és a névtelen francia focista esete

És aztán jött Kósa Lajos. A város volt polgármestere kifejtette, szerinte a náci bűnösökről döntő nürnbergi perben megemlékezhettek volna „Clemenceau-ról, Lloydról, Wilsonról mint azokról a politikusokról, akik rossz szerződéssel, nagyhatalmi gőgből, téves érveléssel, csak az erőből olyan békét kényszerítettek Európára, ami alig két és fél évtized múlva egy újabb világháborúhoz vezetett”.

A politikus a történészi konszenzussal szembefordulva kijelentette, hogy a nagyhatalmak igazságtalanul vádolták Magyarországot a nemzeti kisebbségek elnyomásával, miközben hangsúlyozta a hollandok és a belgák afrikaiak ellen a gyarmatosítások során elkövetett – egyébként valóban súlyos – bűntetteit.

De volt Kósa beszédében fiktív Apponyi Albert-idézet, név nélkül említett francia válogatott focista, aki állítólag megveti a franciákat, no meg „a világ elismerten egyik legnagyszerűbb kulturális beruházása”, amelyet szintén nem nevezett meg, csak annyit mondott, hogy a budapesti Városligetben van.

A kisebbségi jogok mellett szólalt fel a környezetvédelmi alpolgármester

Az elmúlt évek legkevesebb aktuálpolitikát tartalmazó beszédét kétségkívül Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester mondta el 2022-ben. Arról beszélt, hogy Trianon még mindig tud politikai indulatokat, népek közötti fesztültséget gerjeszteni. Szerinte a nemzetközi világ érdeklődése az elmúlt évtizedekben csökkent a közép-európai nemzeti kérdések iránt, ezáltal elfelejtkezett a nemzeti kisebbségi jogokról.

Az alpolgármester kifejtette, Trianon akkor válik végleg a múlt részévé, ha mindenhol gyakorlat lesz a kisebbségvédelem. Mint mondta, minden lehetséges fórumon határozottan képviselni kell, hogy a kollektív kisebbségi jogok, a szabadságjogok és a demokrácia kölcsönösen feltételezik egymást.

Hogy milyen birodalmakat buktattunk meg?

2023-ban visszatért Papp László polgármester, aki arról beszélt, hogy 1920-ban megpróbálták eltörölni a magyarságot Európa meghatározó nemzetei közül. Kiemelte a határon túli nemzettestvéreinkkel való közösségvállalás fontosságát. Szerinte csak a nyelvéből és kultúrájából erőt merítő magyarság képes a nemzeti megújulásra és az önvédelemre, amit belföldön és külföldön is sokan akadályoznak.

2024-ben újfent Papp László beszélt. Azt mondta, a trianoni békével a magyar nemzet lassú halálát akarták előidézni, ezért azt nem feledhetjük és nem bocsáthatjuk meg, miközben dolgoznunk kell az ország szuverenitásán is. A polgármester a megjelenteket arra figyelmeztette: háború szelleme járja be a világot. Felszólított, hogy ne engedjük elillanni a békét.

A beszéde végén Papp azt is fejtegette, hogy Trianon után egy új magyar nemzeteszmény alakult ki, amely birodalmak bukásához járult hozzá. Hogy milyen birodalmak bukását okoztuk, azt nem részletezte.

A nemzeti összetartozás napján Pósán László beszédének legfontosabb elemeiről ezúttal is beszámolunk olvasóinknak.