Június 4-én este tartotta hivatalos ünnepségét Debrecen önkormányzata a nemzeti összetartozás napján a Bem téren, a Magyar Fájdalom szobránál. A program több szempontból elütött a megszokottól. Egyrészt a Szózatot nem a magyar állami rendezvényeken bevett módon a végén, hanem az elején, közvetlenül a Himnusz után játszotta el a katonazenekar, az eseményt pedig a Székely Himnusszal zárták. Másrészt mintha a szervezők nem tudták volna eldönteni, hogy gyáznapot szervezzenek-e a trianoni békeszerződés évfordulójára, vagy a nemzeti összetartozás ünnepségét. Így fordulhatott elő, hogy a fellépő néptáncosok vidám táncokat lejtettek a magyar fájdalmat megjelenítő szobor talapzatánál. Az eseményen egyébként a hivatalos közreműködőkön, a sajtó munkatársain és a rendőrökön kívül pár tucatnyian vettek részt.

Európa az adósunk Debrecen polgármestere szerint

Papp László (Fidesz) polgármester a megjelenteknek arról beszélt: 104 éve megcsonkították a magyar nemzetet azzal a szándékkal, hogy ezzel a lassú halálát okozzák. A trianoni békeszerződést „a magyar nemzet ellen elkövetett gyilkos merénylet”-nek nevezte a politikus. Szerinte Trianont nem feledhetjük és nem bocsáthatjuk meg, továbbá erőnket megszázszorozva kell dolgoznunk azért, hogy Magyarország gazdag, erős és szuverén ország legyen.

A polgármester úgy véli, nincs még egy nemzet, amelyet ennyi háború, diktatúra és válság tett volna próbára, és amely ezek után nemcsak életben maradt, hanem ország- és nemzetépítésbe tudott kezdeni. Papp László szerint Európa az adósunk, a békekötéskor ugyanis semmibe vették Magyarország történelmi szerepét, amely Európa védelme a keletről érkező veszedelmektől.

De a politikus szerint nem kell belenyugodnunk abba, hogy a huszadik században vesztesek voltunk, mert a huszonegyedik században minden esélyünk megvan, hogy győztesek legyünk.

Kísértet járja be [s]Európát[/s] a világot

Papp László ugyanakkor a Fidesz kampányüzeneteinek megfelelően figyelmeztette a hallgatóságát, hogy a minket körülvevő világ forrong, a háború szelleme járja be a világot. Felszólított, ne engedjük elillanni a békét, mert akkor visszatérnek a vészterhes idők, amik az első világháborúhoz és Trianonhoz vezettek.

A polgármester emlékeztetett, száz évvel ezelőtt Debrecen lett az ország egyik nagy fejlesztési központja: rohamléptekben fejlődött az oktatás, az egészségügy, a gazdaság, az infrastruktúra és kultúra. Mint mondta, most is nagy fejlesztési központ lett Debrecen, és tovább is kell menni a fejlődés útján, mert a városnak erőt kell adnia „a keresztény-konzervatív Magyarországnak”.

Hangsúlyozta, fel kell számolni az ezer éve összetartozó térség egységét akadályozó shengeni határt Románia és az Európai Unió között. Felhívta a figyelmet arra, hogy 2024 második felében Magyarország lesz az EU soros elnöke, és a kormány kiemelt célja ennek az előmozdítása. „Ha ez megtörténik, Trianont jelentős részben zárójelbe tehetjük, és újra egy kulturálisan, gazdaságilag erős és egységes térséget alkothatunk Nagyváraddal és a Partiummal” – sorolta. Szerinte Debrecen a térség és a magyar közösségek újraegyesítésének motorja lesz.

„Egy újabb Trianont elkerülendő most mindent meg kell tennünk a békéért, Debrecen jövőjéért. Fejlődni, jövőt tervezni csak békében lehet” – hangsúlyozta.

Birodalmakat buktató magyar nemzeteszmény

Papp a beszéde vége felé arról is szót ejtett, hogy a Trianon után kialakult új magyar nemzeteszmény birodalmak bukásához járult hozzá, továbbá leráztuk magunkról a fasizmust, és mi ütöttük be a kommunizmus koporsójába az első szöget. Hogy milyen birodalmak buktak bele a magyar nemzeteszménybe, vagy pontosan hogyan ráztuk le magunkról a fasizmust, a politikus nem részletezte. Birodalmak ilyeténmódon való bukásáról nem valószínű, de arról minden bizonnyal valamennyi középiskolás diák tanul, hogy a Szálasi-kormányt Magyarország szovjet megszállása buktatta meg.

A polgármesteri beszédet követően az intézmények, a pártok és civil szervezetek helyezték el koszorúikat. A Debrecenben működő pártok közül csak a Fidesz és a Mi Hazánk Mozgalom koszorúzott.