„Én azt hiszem, hogy a Debreceni Tankerületi Központ intézményei jó úton indultak el, hiszen örömmel mondhatom, hogy 12 ökoiskolánk van, 15 örökös ökoiskolánk van és olyan 7 intézményünk, ami a tudatos fogyasztásra neveli a gyermekeiket” – mondta még április 22-én, egy a Föld napján tartott rendezvényen Pappné Gyulai Katalin, a Debreceni Tankerületi Központ igazgatója.

Kíváncsiak voltunk arra, pontosan mit jelentenek ezek a kategóriák, milyen formában történik ezekben az intézményekben a környezeti nevelés, és egyáltalán mennyivel járul hozzá jobban a környezettudatos fiatalok neveléséhez, mennyiben segít az ökológiai ismeretek elsajátításához, ha itt tanul valaki. Megkerestük ezért Pappné Gyulai Katalint, akinek a megbízásából Sári Enikő Petra kabinetvezető válaszolt a kérdéseinkre.

Mint írta, a Debreceni Tankerületi Központ és a fenntartásában lévő köznevelési intézmények mindegyike nagy hangsúlyt fektet a környezetvédelemre és a környezettudatos nevelésre. „Folyamatosan törekszünk arra, hogy elősegítsük, fejlesszük a tanulók tudatosságát ebben a témában is. Környezetvédelemmel kapcsolatos programok, vetélkedők, projektnapok szervezése, és az azokon való részvétel színesíti nemcsak az említett címeket viselő iskolák, de valamennyi intézményünk mindennapjait” – közölte a kabinetvezető. Példaként a Fenntarthatósági Témahét programjait említette, amelybe tanárok és diákok egyaránt bekapcsolódhatnak, különböző pályázatokon, versenyeken és képzéseken vehetnek részt.

Sári Enikő Petra megerősítette, hogy a Debreceni Tankerületi Központ által fenntartott intézmények között 7 tudatos fogyasztásra nevelő intézmény, 12 ökoiskola és 15 örökös ökoiskola működik. Azt írta, ezek a cím elnyerését eredményező pályázatban részletezett programok teljesítésével egészítik ki a mindennapi környezettudatos nevelést. „Az ökoiskolák tudatosan vállalják, hogy mindennapi életük meghatározója a környezeti nevelés és a fenntarthatóság. A mindennapi oktató-nevelői munka során nemcsak az ismeretszerzés folyamatában érvényesítik a környezeti nevelés, a fenntarthatóság elveit, hanem az iskolai élet minden területén” – magyarázta a kabinetvezető. Azt is kifejtette, hogy a tudatos fogyasztásra nevelő intézmény címet azok az iskolák nyerhették el, amelyek felismerték a fogyasztóvédelem és a fogyasztói tudatosságra való nevelés fontosságát.

Melyek a debreceni ökoiskolák és a fogyasztói tudatosságra nevelő iskolák?

Habár a Debreceni Tankerületi Központtól erről is érdeklődtünk, nem kaptunk tőlük listát a fent említett címekkel rendelkező, fenntartásuk alá tartozó intézményekről. Az Oktatási Hivatal honlapján megtalálható ugyanakkor egy adatbázis, amely azokat a közoktatási intézményeket sorolja fel, amelyek a 2021. február 2-i nyilvántartás szerint rendelkeznek valamilyen ökoiskolai címmel. Ezt összevetettük a Debreceni Tankerületi Központ honlapján található intézménylistával, így azt kaptuk, hogy – a 2021-es állás szerint legalábbis – a tankerülethez tartozó 36 intézményből 19 kapta meg ezt a címet, ebből 14 örökös, 5 pedig egyszerű ökoiskola.

!function(){„use strict”;window.addEventListener(„message”,(function(e){if(void 0!==e.data[„datawrapper-height”>){var t=document.querySelectorAll(„iframe”);for(var a in e.data[„datawrapper-height”>)for(var r=0;r[a]+”px”}}}))}();

!function(){„use strict”;window.addEventListener(„message”,(function(e){if(void 0!==e.data[„datawrapper-height”>){var t=document.querySelectorAll(„iframe”);for(var a in e.data[„datawrapper-height”>)for(var r=0;r[a]+”px”}}}))}();

Ami a fogyasztói tudatosságra nevelő iskola címet illeti, ezzel kapcsolatban a pályázatot kiíró – azóta más néven átszervezett – Innovációs és Technológiai Minisztérium honlapján találtunk egy térképet, amelyen az ITM 7 ilyen iskolát tüntetett fel Debrecenben, ugyanannyit, mint amennyiről a tankerületi központ beszámolt.

Mi ezeket az iskolákat tudtuk beazonosítani:

Debrecen Bocskai István Általános Iskola
Debreceni Csokonai Vitéz Mihály Gimnázium
Kós Károly Művészeti Szakgimnázium és Kollégium
Debreceni Lorántffy Zsuzsanna Általános Iskola
Ibolya Utcai Általános Iskola

Mind az 5 intézmény a Debreceni Tankerületi Központhoz tartozik. Érdemes megemlékezni róla, hogy az önkormányzati média videója alapján az Ibolya Utcai Általános Iskola által kapott cím átadásakor Papp Csaba (Fidesz), a választókerület önkormányzati képviselője is beszédet mondott az általános iskolás gyerekeknek.

A fenti táblázatok és az általunk beazonosított intézmények összevetéséből az is látszik, hogy komoly átfedés van az ökoiskolák és a fogyasztási tudatosságra nevelő iskolák között, az 5 intézményből 3 is rendelkezik mind a két címmel, sőt az Oktatási Minisztérium adatbázisának legutóbbi frissítése óta már a Debreceni Bocskai István Általános Iskola is megkapta az ökoiskola státuszt.

Arra, hogy miért találtunk jóval kevesebb tankerületi ökoiskolát, mint amennyit Pappné Gyulai Katalin említett, magyarázat lehet az, hogy az előző pályázat során 8 iskolájuk is elnyerte a címet. Hasonló iskolák egyébként nem csak állami fenntartásban vannak, a Debreceni Egyetem Kossuth Lajos Gyakorló Gimnáziuma és Általános Iskolája például örökös, a Debreceni Egyetem Balásházy János Gyakorló Középiskolája és Kollégiuma rendes ökoiskolai címmel rendelkezik, de örökös státusza van a Svetits Katolikus Óvoda, Általános Iskola, Gimnázium és Kollégiumnak is.

Mi alapján lesz egy intézmény ökoiskola?

Amikor a szülők szeretnék a lehető legjobb iskolába íratni a gyermeküket, minden bizonnyal igyekeznek alaposan tájékozódni az adott intézmények által kínált nevelési és oktatási szolgáltatásokról. Nekik is igyekszünk segíteni azzal, hogy az alábbiakban felvázoljuk, pontosan mit jelentenek a fenntarthatósággal kapcsolatos címek, és hogy az iskoláknak milyen kritériumoknak kell megfelelni ezek birtoklásához.

Az ökoiskolai pályázatot az idei évig a választások után feldarabolt Emberi Erőforrások Minisztériuma (EMMI) írta ki. A legutóbbi kiírás szerint azok az intézmények kaphatják meg a státuszt, amelyek „egészintézményes” módon foglalkoznak a fenntarthatósággal, vállalják, hogy a pedagógiai és szakmai programjukat, helyi tantervüket a fenntarthatóság és a globális felelősségvállalás értékrendje szerint alakítják ki, meghatározzák és végrehajtják a tanév ökoiskolai feladatait, évente munkatervet írnak, a honlapjukon pedig egy külön aloldalt alakítanak ki a fenntarthatóságra neveléssel kapcsolatos tevékenységük bemutatására, amelyet rendszeresen frissítenek is.

A pályázatok tartalmi előértékelése során figyelembe veszik az iskola fenntarhatóságra neveléssel kapcsolatos tevékenységének sokszínűségét és színvonalát, a tevékenységbe bevont tanulók számát, a vállalt ökoiskolai feladatok színvonalát és hogy tartalmaz-e a pályázat olyan elemet, amely összeférhetetetlen az ökoiskolai címmel.

Arra vonatkozó információ, hogy az ökoiskolák bármiféle többletforrást kapnának a vállalt feladataik ellátásáért, a pályázati kiírásban nem szerepel. A státuszt egyébként 3 tanévre kapják meg, ez az időtartam egyrészt meghosszabbítható, másrészt az elveszítése esetén visszanyerhető. A visszavonásig viselhető örökös ökoiskolai címet azok az intézmények kaphatják meg, amelyek a megelőző hét év során kétszer már elnyerték az ökoiskola címet, legalább hat éven át rendelkeztek azzal, és azt egyszer sem vonták tőlük vissza.

A fentiekből látható, hogy a minisztérium nem köti konkrét elvárásokhoz (például iskolakert működtetéséhez) a minősítést.

Mitől lesz egy intézmény fogyasztási tudatosságra nevelő iskola?

A másik címre, amelyet a Debreceni Tankerületi Központ említett, eddig az ITM hirdetett pályázatot. A legutóbbi kiírás szerint az elismerés az iskolák azon intézkedéseit értékeli, amelyek „hozzájárulnak a diákok fogyasztóvédelmi ismereteinek növeléséhez, tudatos fogyasztói magatartás kialakításához”. A címhez anyagi támogatás nem jár.

Ennek elnyeréséhez az adott intézménynek alábbi tíz szempont közül legalább háromnak kell megfelelnie, valamint vállalnia kell, hogy a jövőben legalább egy továbbit teljesíteni fog:

– fogyasztói tudatosságra nevelés tanórák keretén belül
– fogyasztóvédelem a digitális korban, biztonságos internet- és közösségimédia-használatra nevelés
– valótlan „zöld állítások” felismerése, az úgynevezett „zöldre festés” kiszűrése
– reklámelemzés a megtévesztő hirdetések tükrében
– kreatív és innovatív módszerek alkalmazása a fogyasztóvédelmi ismeretek átadása során
– pénzügyi ismeretek megalapozása
– fogyasztóbarát vállalkozói szemlélet terjesztése
– együttműködés fogyasztóvédelmi hatáskörrel rendelkező állami szervekkel, békéltető testületekkel és civil szervezetekkel
– fogyasztóvédelmi vetélkedőkön való részvétel
– kereskedelmi egységek, helyi termelői piacok látogatása

A minisztérium ezek után megjegyezte, hogy az intézmények már megvalósított, és „egyéb fogyasztóvédelmi érintettségű kezdeményezésekkel” is pályázhatnak. A fentebb felsorolt pontokat a kiírásban részletesen kibontották, az ökoiskolai felhíváshoz képest sokkal több konkrét, számonkérhető elvárást fogalmaztak meg.

Nem adnak sokat hozzá a környezettudatos társadalom kialakításához

Megkérdeztük a debreceni ökoiskolákkal kapcsolatban Totyik Tamást, a Pedagógusok Szakszervezetének alelnökét is, aki elmondta, a Nemzeti alaptantervben eleve nagyon kevés anyag van a környezetvédelemre vonatkozóan, illetve kevés teret enged az ezzel való foglalkozásra. „Úgy tűnik, mintha egy pótcselekvés lenne az ökoiskola” – fogalmazott a szakszervezeti vezető.

Mint mondta, a legtöbb ökoiskola csak minimálisan szolgáltat többet egy hagyományos intézményhez képest: erdei iskolákba mennek, időnként tartanak olyan rendezvényeket, amelyek valamennyire hozzájárulnak a környezettudatossá neveléshez. Totyik Tamás úgy látja, az ökoiskolák által néhány gyermek tudatosabbá válik, de ezek az intézmények nem fogják gyökeresen megváltoztatni a társadalom szemléletmódját. „Ahhoz a tantervi szabályozást kellene megváltoztatni. A kormány oktatáspolitikája a meghatározó” – fogalmazott. Hozzátette, ezért nem a tankerületek a felelősek.

A jól működő ökoiskolákra példaként a józsai Debreceni Gönczy Pál Általános Iskolát hozta fel, amely évtizedek óta igyekszik ökológiai szemléletben nevelni a diákjait. 2020-as megszűnéséig itt működött az 1991-ben alapított Felsőjózsai 4H Klub Egyesület. Ebben az iskola honlapja szerint a gyermekvezetőkkel közösen készítettek éves munkatervet, amely számos rendezvényt foglalt magában a szüreti mulatságtól a darulesen és a szakkörökön át a nyári táborokig. Az iskolához tartozik a Rózsavölgyi Gyermekkert Ökológiai Oktatóközpont, Iskolakert is.