Papp László (Fidesz) debreceni polgármester még az önkormányzat október 30-i közgyűlésén beszélt arról, hogy az üzembiztonság érdekében a Debreceni Vízmű Zrt. kútfúrásokat tervez a város északkeleti részén, Pallag fölött. Azt is közölte, felújítják a Víztorony utcai víztornyot, valamint egy újat is építenek a városban. Az említett fejlesztésekről megkérdeztük a vízműcéget.

Gorján Ferenc vezérigazgató a Debrecinernek arról írt: Debrecen vízellátása háromirányú és négy vízbázisból táplálkozik. Ezek az alábbiak:

1. I. számú vízműtelep (Balmazújvárosi út, 35 kút);

2. II. számú vízműtelep (Benczúr Gyula utca, 33 kút);

3. IV. számú vízműtelep (Vámospércsi út, 28 kút);

4. a Keleti-főcsatorna, amin egy olyan felszíni víztisztítómű található, amelyet az 1970-es években telepítettek, jelenleg a Tiszamenti Regionális Vízművek Zrt. (TRV Zrt.) üzemelteti. Innen két nagyátmérőjű vezetéken érkezik a felszíni vízbázisból előállított ivóvíz az I. számú telepre.

A vezérigazgató kifejtette, a kutakat – mint a vízépítési műtárgyakat általában – 50 évre tervezik (a völgyzáró gátakat kivéve, azokat 100 évre). Mint írta, hazánk jelentős részén a közművesítés az 1960-as, 1970-es években történt, de nagyobb és fejlettebb városokban – így Debrecenben is – már a múlt század első felében létesültek kutak, „melyek közül most is van, ami üzemel, hála az elődök és jelenlegi kollégák lelkiismeretes, szakszerű és vigyázó munkájának” – fogalmazott.

A kutakat – ellentétben például a vezetékekkel – nem lehet úgy felújítani, hogy ugyanazon a helyen kicserélnek mindent, hanem csak úgy, hogy úgynevezett melléfúrásos kútfelújítást végeznek. Ez azt jelenti, hogy a kút mellé 15-20-30 méterre új kutat létesítenek. „Azaz ugyanazt a vízzáró réteget csapoljuk meg újra. A régi kutat pedig szakszerűen eltömedékeljük, megszüntetjük” – magyarázta Gorján.

Egy kútra akkor mondják, hogy „végérvényesen tönkrement”, ha a kútszerkezet bevonatokkal nem javítható, a kútból már nem lehetséges elégséges mennyiségű víz kitermelése. Nem azért nem lehetséges, mert nincs alatta víz, hanem azért, mert a szerkezete elhasználódott – hangsúlyozta a vezérigazgató.

Az új kutak fúrására a vízmű egyik indoka az ellátásbiztonság fenntartásához szükséges számú, használható kút megtartása. De Gorján Ferenc magyarázata szerint a másik is ezzel függ össze. „A vízbázisok az évek alatt körbeépítésre kerültek, így a fentiek elvégzéshez ugyanazon víztest feletti terület szükséges. A pallagi terület erre kiválóan alkalmasnak látszik” – jelentette ki.

A vízműcég vezérigazgatója leszögezte, ezekből sem vehetnek ki többet a napi utánpótlódás mennyiségénél.

Megváltozott a vízfogyasztás súlypontja

És miért van szükség új víztoronyra Debrecenben? A víztornyok feladata a szivattyúzás és a fogyasztás közötti különbség kiegyenlítése, ezáltal az egyenletes nyomás és a folyamatos szolgáltatás fenntartása. Gorján Ferenc példaként hozta fel, ha a város fogyasztása óránként 1000 köbméter, de a szivattyúk 1200 köbméter/órával dolgoznak, akkor a „felesleges” 200 köbméter megy a toronyba. Amikor azonban a város óránként 1400 köbmétert fogyaszt, a szivattyú pedig ugyanúgy csak 1200 köbméter/órát tud, akkor a hiányzó 200 köbméter/óra a toronyból érkezik.

A cégvezető kifejtette, a víztornyokat általában a fogyasztások súlypontjában – ahol a legintenzívebb a fogyasztás – helyezik el. Debrecenben évtizedekkel ezelőtt ez a hely a Dobozi-lakótelep és környéke volt. „Mára ezek a fogyasztási súlypontok megváltoztak. Ezért, hogy a rendszer terhelése kiegyensúlyozottabb legyen, és ne ingadozzon, szükséges további víztorony. A keleti és délkeleti városrész intenzív beépülése miatt ezért arra a környékre tervezzük. A költségeket a konkrétumok fogják megadni pontosan” – magyarázta Gorján Ferenc.

A Debreceni Vízmű Zrt. vezérigazgatója megjegyezte, vannak olyan Debrecennél kisebb városok, ahol több víztorony is található, ilyen például Győr és Szeged is.