Elkészültek a bíróság által megrendelt szakértői vélemények, ezért hamarosan folytatódhat a debreceni CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyének pere – tájékoztatta a Debrecinert a Debreceni Törvényszék. A bíróság a megkeresésünkre azt is közölte, kiadta a szakvéleményt a perben álló feleknek, valamint határidőt biztosított számukra az észrevételek megtételére. „A felek nyilatkozatát követően dönt a bíróság a további eljárási cselekmények szükségességéről” – írták.

Adományokból gyűjtötték össze a szakértői díjat

A Debrecen déli gazdasági övezetében létesülő akkugyár 2023-ban megadott, azóta pedig kétszer is megváltoztatott környezethasználati engedélye elleni per már két éve zajlik. Időközben az üzem nagyrészt felépült, néhány hónap múlva már a tömegtermelést kezdené a kínai beruházó.

A felperesek debreceni és mikepércsi magánszemélyek, valamint a Védegylet civil szervezet. Előbbiek számára a bíróság egy évvel ezelőtt írta elő, hogy helyezzenek letétbe előbb egymillió, majd újabb 1,1 millió forintot szakértői előleg gyanánt. Szükségesnek látták ugyanis megvizsgálni, hogy meddig terjed az akkumulátorgyár hatásterülete. A szakértői díjat a felperesek adományokból tudták összegyűjteni.

Az akkugyárnak korábban egy másik engedélyét Horváth Nándor László, a Debreceniek az akkumulátorgyár ellen (azóta Demosz) csoport tagja támadta meg sikerrel, a Kúria ugyanis az eljárás végén megsemmisítette az üzem katasztrófavédelmi engedélyét. Ez azonban nem jelentette az építkezés leállítását, sőt a beruházás rövid időn belül újra zöld lámpát kapott a hatóságtól.

Hiányosságokkal van tele az engedély a kirendelt szakértők szerint

Éppen e cikkünk írása közben jelent meg a Telex anyaga, amelyben bemutatják a szakvélemények főbb észrevételeit. A lap szerint ebből kiderül, hogy a környezethasználati engedély készítésekor nem végezték el a jogszabályokban előírt vizsgálatokat, és több szempontból hibásan állapították meg a gyár hatásterületét. Mint írják, a levegőtisztaságot leszámítva minden más területen hiányos vagy hibás megállapítások vannak az engedélyben.

Verrasztó Zoltán hidrogeológus, környezetvédelmi mérnök a szakvéleményében a Telex szerint többek között arról ír, elfogadhatatlan, hogy az engedély a gyár napi 320 köbméternyi tisztított szennyvizének útjáról csak annyit állapít meg, hogy a város szennyvízhálózatába engedik. A szakértő szerint a szennyvízkibocsátás környezeti hatásokkal jár, ezért ezt is vizsgálni kell a hatásterület megállapításához. A hidrogeológus úgy látja, a gyár által naponta elpárologtatott vízmennyiség azonnali lehűlés és kicsapódás esetén jelentős hatást gyakorolhat a felszíni vízháztartásra, ezt pedig szintén nem vizsgálta a hatóság. A környezetvédelmi mérnök azt is kifejtette, hogy a környezethasználati engedélyből hiányoznak a hulladék elszállítására vonatkozó információk, ezek nélkül pedig nem lehet megítélni a gyár valós hatásterületét.

Varga Csaba igazságügyi élővilág-védelmi és tájvédelmi szakértő szakvéleménye a Telex szerint azt állapította meg, hogy a gyár engedélyezése során nem értékelték a zajkibocsátások, a világítás, a talajvízcsökkentés, valamint az összegyűjtött talajvíz és csapadékvíz elvezetésének élővilágra gyakorolt hatását. A szakértő szerint a hatóságok szakmai indoklás nélkül, az engedélyben felsorolt tényezők élővilágra gyakorolt hatásainak általános ismereteivel ellentmondva írták azt, hogy az üzemeltetés nem befolyásolja az egyedek és élőhelyek fennmaradásához szükséges környezeti tényezőket. Továbbá nem számoltak a balesetek és üzemzavarok következményeivel sem. A szakértő úgy látja, élővilág-védelmi és tájvédelmi szempontból is nagyobb a gyár hatásterülete, mint amit a környezethasználati engedélyben megállapítottak, esetenként több kilométeres távolságban is kimutathatók.

Nem lehet megállapítani a pontos hatásterületet az engedély hiányosságai miatt

Litresits András, az elsőrendű felperest, Moczok Gyulát képviselő ügyvéd a Debrecinernek is elküldte az általuk megkapott szakértői véleményeket. Verrasztó Zoltán, akinek – ahogy fentebb említettük – a gyár hatásterületének megállapítása volt a feladata, végül arra jutott, hogy a környezethasználati engedély alapján meg sem lehet azt határozni:

„Összegezve meg kell állapítsuk, hogy a Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal HB/17-IKV-00002-220/2023. számú határozata, a CATL üzem egységes környezethasználati engedélye nem elégíti ki sem a közvetlen, sem a közvetett hatások meghatározására irányuló igényeket sem, így tehát kizárólag a levegőtisztaságvédelmi terjedésszámításokból, azokra irányulóan ismerjük a hatásterületet” – írja.

Olyan súlyos megállapításokra is jutott a szakértő, minthogy az engedély semmilyen információt nem tartalmaz az üzem által igényelt, közműrendszer közvetítésével átvett vízmennyiség vízbázisára vonatkozóan, „így semmiféle jogot és kötelezettséget nem állapít meg az igénybevétel által kiváltott hatásokra, esetleges hatásfolyamatokra, ennek hatásterületét nem vizsgálták, nem határolták le” – sorolja. Úgy látja, ezeket az előírt vízjogi engedélyezési eljárás nem tudja pótolni.

A másik szakértő, Varga Csaba pedig élővilág- és tájvédelmi szempontból arra jutott, a hatásterület az engedélyben feltüntetetthez képest mindenképpen nagyobb, de pontosan itt sem lehet megállapítani annak határait. „Elsősorban a közvetett hatások mindkét szakterületen nagyobb területen érvényesülnek, egyes esetekben egészen nagy, több kilométeres távolságban is kimutathatóak. A pontos és a minden szempontot figyelembe vevő kiterjedést ugyanakkor jelen szakértői kirendelés keretein belül nem lehet megadni” – fogalmazott.

Az engedély megsemmisítésére számít a felperes ügyvédje

Litresits András ügyvéd a Debreciner kérdésére elmondta, miután ők és a kormányhivatal is megtették az észrevételeiket, elvileg előfordulhat még a szakvélemények kiegészítése, valamint az alperesek új szakértő kirendelését is kérhetik, erre azonban ő nem lát indokot. Mint mondta, azt várják, hogy még tavasszal megtörténik a következő tárgyalás, ahol számukra kedvező ítéletet hoznak, vagyis megsemmisítik a környezethasználati engedélyt. Ez a döntés a jelenlegi jogszabályok alapján már jogerős lenne, illetve rendkívüli perorvoslattal a Kúriához lehet fordulni. Litresits úgy látja, amennyiben addig nem módosítanak jogszabályt, az engedély megsemmisítése esetén le kell állítani az építkezést.

Megkérdeztük, mi történhetne abban az esetben, ha a szakértői vélemények alapján ismételten módosítanák a CATL környezethasználati engedélyét, így korrigálva a szakértők által felfedezett hibákat és hiányosságokat. Litresits kifejtette, erre idejük sem lenne, de eljárásjogi szempontból sem látja ezt kivitelezhetőnek. Álláspontja szerint a hiányosságok miatt a kormányhivatalnak még az engedély kiadása előtt hiánypótlásra kellett volna felszólítania a kínai céget, és amennyiben ennek nem tettek volna eleget, visszautasítania az engedély kiadását. Szerinte egyértelmű, hogy a kormányhivatal nem a szabályoknak megfelelően járt el. „Megdöbbentő, hogy ilyen szintű szakmai különbségek vannak az igazságügyi szakértők szakvéleménye és a kormányhivatal álláspontja között” – fogalmazott.

Litresits András azt is elmondta, remélik, hogy nem fogják lecserélni a Debreceni Törvényszék tanácsát. „Ha ez megtörténik, tudni fogjuk az okát” – tette hozzá.