A lassan döntési jogok nélkül maradó városvezetés, a kerítéssel és fallal védett Fertő tó, a világhírnévre törő magyar gyorsétteremlánc, a „nyikorgó” helyiek és a lemondott, de azért a helyén maradó kurátor: többek között ezek a témák szerepelnek a független vidéki sajtó legérdekesebb írásai között. Lapszemlénkben szó esik még a több ciklus óta „befagyott” önkormányzatról, a bezáró posták okozta áldatlan állapotokról és egy társasház építése miatt lebontásra ítélt történelmi korú épületről.
Magyarország sokkal jobban látszik közvetlen közelről – médiaszemle
Borsod24: Több száz ingyen burger és kisebb őrület a magyar gyorsétteremlánc miskolci üzletnyitóján
Immár tíz üzletet tudhatnak magukénak Magyarországon Simonék, melyekből a legtöbb Budapesten található, de vidékre is kezdenek betörni. Mostanra jelen vannak Győrben, Debrecenben, Székesfehérváron és Miskolcon, de ez csak a kezdet – a nem titkolt cél a világhírnév. A Borsod24 szerkesztői már az őrületet és hatalmas sorokat hozó nyitónap előtt belekóstoltak az egyszerűséget szem előtt tartó kínálatba.
Debreciner: Ezt tegyétek a kirakatba! – Ja, nem…
Hol volt, hol nem volt: bolt. A magas bérleti díjak, a belváros turistacsalogató szolgáltatásainak visszafogott volta és a túlságosan a belvárosra telepített plázák elszívó hatása miatt panganak a debreceni Piac utca. A Debreciner bejárta a területet és interjúkat készített néhány üzletvezetővel. Az újabb pláza, a második számú Fórum rövidesen megtörténő felépítése az elsővel szemben, a Csapó utcán várhatóan tovább rontja a belvárosi üzletek forgalmát. Hogy ezzel együtt miként tervezi Debrecen városvezetése megvalósítani azt, hogy ismét tele legyen a Piac utca minden boltja, rejtély…
Enyugat: Kerítés és fal is védi már a Fertő partot
Hatodik éve már, hogy turisták, kirándulók előtt is zárva van a Fertő tó partja, szigorúan őrzött építési terület a fertőrákosi öböl, az egykori strand. Áll a kiemelt kormányzati beruházás, úgy tűnik, de lehet, hogy mégsem, mert a fal elé újabb kerítést is építettek. Az Enuygat.hu videója megmutatja, hogy néz ki a beruházás – kívülről.
KecsUP: A kecskeméti polgármester elismerte, hogy lassan nem sok döntési kompetenciájuk marad a városházán
Városőrség megalakítása, a közbiztonság javítása, a helyi vállalkozások támogatása és megerősítése, a közösségi közlekedés fejlesztése, a szociális háló erősebbre szövése – többek között ezeket ígéri a harmadik polgármesteri ciklusát kezdő Szemereyné Pataki Klaudia kecskeméti polgármester a KecsUp cikke szerint. 2024-29-es programjának ismertetése során azt is kijelentette: lassan már nem sok mindenről dönthet az önkormányzat, de ez nem tántorítja el, mert annál nagyobb kihívás. Ilyen nyíltan nemigen ismerte még be a polgármester, hogy az önkormányzati autonómiát nagyon megnyirbálták 2010 óta. „Kecskemétnek nemcsak az erősödése, hanem egyenesen a túlélése a cél” – ilyet is mondott Szemereyné.
Nyugat: „Én lelépek ebből az országból, de aki marad, annak jól jönne egy posta a közelben”
A zuhogó esőben egy bőrig ázott nő kereste fel a Nyugat szerkesztőségét azzal a kéréssel, hogy foglalkozzanak a problémájával. Kiderült, hogy Szombathely egyik külső városrészéről biciklizett be a belvárosi nagypostára, hogy átvegyen egy küldeményt, aminek az értesítését a postaládájában találta meg, miután rátelefonáltak, hogy lejár az átvételi határidő. A probléma oka, hogy nagyon sok kispostát bezártak. A nő elmondta: ő nemsokára ugyan elmegy ebből az országból, de aki marad, annak azért jó lenne elérhető távolságban egy posta. Részletek a Nyugat.hu cikkében.
Szabad Pécs: Lemondott egyetemi kuratóriumi elnöki posztjáról a volt államtitkár, de a volt házelnökkel együtt játékban maradt
Egy kiszivárgott hír és törvénytervezet szerint a magyar kormány végül fejet hajthat az Európai Uniónak, s változtathat az egyetemi kuratóriumok ügyében. Ekként nem lehetnének kurátorok volt politikai felsővezetők. Bódis József felsőoktatásért felelős egykori államtitkár a napokban lemondott a Pécsi Tudományegyetem kuratóriumi elnöki tisztségéről, habár nem teljesen a fentiekkel indokolta a lépést. Egyelőre maradt azonban kurátor, ahogyan az egykori MSZP-s parlamenti házelnök, a ma már KDNP-s Szili Katalin is, írja a Szabad Pécs.
Szegeder: Lebontják a megyeszékhely egyik jó állapotúnak tűnő történelmi épületét
Szeged egyik régi épülete hamarosan eltűnik. Bár külsőleg jó állapotúnak tűnt, a bontásról már három éve keringtek pletykák. A korábban eltüntetett Moszkvai körúti után a Szent István téren álló, az 1879-es árvizet követő évtizedekben felhúzott ház helyére egy többszintes társas- és irodaház épül. Az új épület bézs, homokszínű és antracit színű lesz, magassága 17 méter. Szegeden összesen három területet véd a műemléki szabályozás, azonban a Szent István tér nem tartozik közéjük, így a bontás jogilag lehetséges.
Szol24: Hiába „nyikorognak” a helyiek, az átterelt forgalommal semmit nem tudnak kezdeni
Egy öntudatos közösség, dübörgő kamionok, vitába torkolló lakossági fórum, a korábbi polgármester által csak „nyikorgóknak” nevezett lakosok: Szolnokon, a Gyökér utcában és annak környékén vagyunk, amelynek problémájáról már többször hírt adott a Szol24. A szomszédos utcából a postadepó forgalmának egy részét átterelték ide, ezáltal elviselhetetlenné vált a folyamatos teherautós száguldozás és a vele együtt járó zajhatás.
Veszprém Kukac: Az igazi befagyott város
A Fidesz–KDNP-nek továbbra is kétharmada van Veszprémben, vagyis azt csinálnak, amit akarnak. Azt szavaznak meg, amit kedvük tart. Azokat az ellenzéki javaslatokat söprik le az asztalról, ami jól esik nekik – foglalja össze a helyi városirányítás helyzetét a Veszprém Kukac. Októbertől öt tanácsnok is lett és három alpolgármestert is beiktattak, közülük kettő „külsős” főállású, nincs szavazati joguk, mert nem megválasztott képviselők. Jó ez így. Veszprém egy igazi befagyott város a negyedik ciklus óta.
Függetlennek tekintjük azt az orgánumot,
– amelynek tulajdonosa/kiadója nem politikai párt vagy annak alapítványa, bármely pártalapítású szervezete/szerveződése;
– aminek tulajdonosa/kiadója nem a kormány, nem települési vagy megyei önkormányzat, vagy ezek alapítványa, intézménye vagy bármely általuk létrehozott szervezet/szerveződés;
– ahol egyedül a szerkesztőség dönt önállóan az orgánum szerkesztési elveiről, gyakorlatáról és az orgánum tartalmáról.