Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke belerondított Rogán Antal és csapata szilveszteri bulijába, pontosabban elintézte azt, hogy Orbán Viktor propaganda elitegysége pezsgődurrogtatás helyett kihegyezett ceruzákkal és üres papírlapokkal várja, hogy eljöjjön az éjfél, amikor a legnagyobb, sőt mára már az egyetlen kihívó elmondja a maga beszédét abban az űrben, amit a jelenlegi köztársasági elnök hagyott maga után a karácsonyra előre hozott, a magyar emberek sokaságát meg nem érintő szófüzéreivel.

Rogánék ezekben a percekben is dolgoznak, amikor az év első napjának hajnalán ez a jegyzet íródik. Az a dolguk ugyanis, hogy reggelre készen legyenek reflexióikkal, amiket Magyar magyarázataként előadhatnak a kormányszimpatikus média önálló gondolkodásra már régen képtelen, a mikrofonállványnál alig hasznosabb munkatársai.  

Vagy ha nem tudnak elég hatásosnak tűnő válaszokat megfogalmazni lehetőleg kevés szóból álló mondatokban a Magyar Péter által előadottakra, vagy ha több válaszreakció is vetélkedik, amikből a főnöknek kell kiválasztania a neki tetszőbbet, akkor esetleg egy napra fagyaszthatják az érdeminek tűnő reagálást, hiszen ma úgyis másnaposan megfáradt a magyar nép. De legkésőbb egy nap múltán csak mondani kell valamit…

Lehet persze demagógiának, sőt hazugságnak nevezni mindazt, amit Magyar Péter az éjféli beszédének elején elmondott. Lepusztult környezetben élő lelenc gyerekek ellenében szép otthonban nevelkedő vidám állami gondozottakat mutatni, nélkülöző és meggyötört nyugdíjasokkal kacagva nordikozó szépkorúakat szembeállítani, az agrárvállalkozásába megrokkant parasztember ellenében saját borát önfeledten kortyolgató mosolygós gazdát szerepeltetni stb., stb. Minden bizonnyal mind igaz, egyik sem hazugság, de melyik a több, melyik a jellemzőbb erre az országra ma? Magyar Péter azokra a tapasztalataira hivatkozik, amelyekre az utóbbi bő félévben tett szert az országjárásai során meglátogatott 200 településen. Ki volt még az a politikus, aki nemcsak fővárosi tévéstúdiókban hirdette meg újra és újra, hogy „le” kell menni vidékre, hanem el is ment?

Demagóg húzás emberek keresztneveit mondani konkrét települések neveihez társítva úgy, hogy a mindegyikőjük kapcsán említett külön-külön élethelyzetek kivétel nélkül sanyarúak, méltatlanok, felháborítóak. Meglehet. Ám ezekben az említésekben találják meg magukat azok, akiket nem így neveznek, akik nem ott laknak, sőt az ország másik végében, de sorsuk nem különb. Őket is megtalálni szándékozva nyilvánvalóan ezekkel a módszerekkel él az a politikus, aki le akarja győzni a jelenlegi hatalmat. Ne feledjük, Orbán Viktor is megtette szinte ugyanígy mindezt, amikor ellenzékben volt! És hatalomra került, és vajmi keveset tett azokért, akikért korábban háborgott. Magyar Péterről egyelőre még elhihető, hogy tenne, ha hatalomra kerülne.  

Hosszú már ez a jegyzet, nem fér bele több annál, hogy pusztán felvillanjon az éjféli beszéd egy-két eleme, amikbe most tompulnak rogánék ceruzái. Magyar Péter nem mást, Orbán Viktort szólította meg határozottan éjféli beszédében, még egy gombostűnyi visszaszúrást sem pazarolt arra, hogy reagáljon az őt lejjebb rántani igyekvő menczerkedésre. Beszélt 3 ezer eltávolítandó valakikről, s velük szembe az egész országot, minden kárvallott magyart állította, szakítva azzal a három és fél évtizedes honi gyakorlattal, aminek révén a politikum egyik része a másik részét, ezáltal az ország népességének egyik része a másik részét – és viszont – bélyegezte meg kártékonyként, ellenségként, országrombolóként, hazaárulóként – gyűlölendőként. Persze Magyar Péter eme kinyilatkoztatásaira is rogánék választ adnak ma, legkésőbb holnap.

Az azonban bizonyos 2025 első napjára virradóan, hogy a Tisza Párt elnöke immáron ténylegesen kétszereplőssé tette a magyar belpolitikát. S hogy ez meddig tart, így marad-e, az ennek az esztendőnek az egyik nagy kérdése. Lehet, hogy még mindig nem tudjuk, ki valójában Magyar Péter, de az nyilvánvaló, hogy ilyen, mint ő, még nem volt.

S el ne feledjük Magyar Péter éjfél utáni beszédének legfőbb kihívását! A Tisza Párt népszerűségének folyamatos növekedése okán az utóbbi hetekben egyre inkább teret nyert az a feltételezés, hogy a Fidesz – tehát Orbán Viktor – valamiféle világrendszerváltási, európai összeomlási, háborús gazdasági vagy tömeges migránsbetüremkedési okokra hivatkozva előrehozott országgyűlési választásokat fog elérni. Annak érdekében, hogy ne a ciklus végeztével, 2026 tavaszán legyen a parlamenti voksolás, hanem minél korábban, akár már idén – 2025 – nyár elején, mivel a már több mint 35 éves Fidesz jelöltjei jelenleg is hadra készek, ellenben a még egy éve sem működő Magyar-pártnak nyilván ezer a dolga s minden nap számít neki.

Magyar Péter azzal, hogy a 2025-re nyitó beszédében előrehozott országgyűlési választást kért, követelt Orbántól és a Fidesztől, elérte azt, hogy nem lesz előrehozott választás. Ezután Orbán – ha lett is volna ilyen elképzelése – le fogja venni ezt a napirendről, mert nem engedheti meg magának, hogy úgy tűnjön, Magyar Péter diktál.

Tehát a Tisza Párt időt nyert arra, hogy a kormányzásra képesség elhitetéséhez szükséges szakembereket maga mellé állítsa, kellő szűrő után befogadja. Magyar Péternek maradt még kevés ideje arra, hogy találkozhasson 106 olyan hiteles, szakavatott, becsületes demokratával, akik megnyerhetik az egyéni országgyűlési képviselői mandátumokat a nép többségének akaratából.

Ha tényleg ilyen emberekkel akar találkozni, s ők tényleg vele.