Idén utoljára ülésezett Debrecen közgyűlése december 19-én délelőtt a Régi Városházán. A napirendi pontok tárgyalása előtt Papp László (Fidesz) polgármester és Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester Fenntartható Debrecen Nagydíjat adtak át a Tiszántúli Vízügyi Igazgatóságnak (Tivizig). Az igazgatóság részéről a díjat Csűrös Krisztián igazgató és Szegi Attila PR-referens vette át.

Előzetesen több fontos napirendi pontot ismertettünk, ezt a cikkünket itt olvashatják. Az előterjesztések többségét a képviselők most is egyhangúlag fogadták el, az egyetértések mellett azonban komoly viták is kialakultak a testületben.

Közvetlen részesedést vásárol az önkormányzat a debreceni reptércégből

A közgyűlés döntött a 2025-ös átmeneti gazdálkodásról szóló rendelet elfogadásáról. Papp László az előterjesztés kiegészítéseként közölte, az önkormányzat megvásárolná a Debreceni Vagyonkezelő Zrt.-től a város nemzetközi repülőterét üzemeltető cégben lévő 32,48 százalékos tulajdoni hányadából 20 százalékot. Mint mondta, erre azért van szükség, mert a repülőtérnek 2025-ben komoly finanszírozási igényei lesznek. Hozzátette, az önkormányzat nem tervez megválni a tulajdonrészétől. A politikus megjegyezte, az elsődleges céljuk a repülőtér személyforgalmának erősítése.

Részben valós időben közöl majd adatokat a Környezeti Ellenőrző Rendszer

Gondola Zsolt Zoárd, a Civil Fórum frakcióvezetője az akkumulátorgyárak miatt életre hívott Környezeti Ellenőrző Rendszer Fejlesztő és Üzemeltető Kft. (KER) kapcsán érdeklődött arról, milyen intézkedéseket tehet meg az önkormányzat, amennyiben a rendszer a normálistól eltérő értékeket mérne. Azt is megkérdezte, a cég bejelentését másképp kezelik-e a hatóságok, mint az egyszerű állampolgári jelzéseket.

Szekeres Antal jegyző azt felelte, a rendszer folyamatosan gyűjti és elemzi az adatokat, és amennyiben valamilyen anyag kibocsátása közelíti a határértéket, fel tudnak készülni a helyzetre még a hatóságok közbelépése előtt. Mint mondta, a mért adatokat nyilvánosságra hozzák és bárki által elérhetővé teszik. Kifejtette, szerinte a hatóság nem fogja olyan komolyan kezelni a lakossági bejelentéseket, mint amelyek a KER-től származnak, mivel utóbbiak méréseken alapulnak.

Papp László polgármester hozzátette, fontos, hogy a KER működését közbizalom övezze, ezért nem mindegy, hogy a közgyűlés tagjai hogyan közelítenek ehhez a rendszerhez.

Gondola Zsolt Zoárd a hozzászólásában jelezte, a válaszok alapján kidolgozatlannak látja, hogy mégis milyen intézkedéseket eredményezhetnek a KER mérései a lakosság tájékoztatásán túl. Megjegyezte, a hatóság nem tehet különbséget az önkormányzati cégtől és a lakosságtól érkező jelzések között, az önkormányzatnak pedig nincs felhatalmazása hatósági feladatok átvállalására. Szekeres Antal jegyző erre úgy reagált, ő mindössze arra utalt, hogy egy tudományos igényű bejelentést másképpen értékelnek, mint egy arra vonatkozó jelzést, hogy füstöl egy kémény, mivel a jogszabály alapján a kérelmeket azok tartalma alapján kell elbírálni. Papp László hozzátette, a hatóságnak minden bejelentést meg kell vizsgálnia, azt is, ami a lakosoktól származik.

Mándi László (Összefogás a Cívisvárosért) megkérdezte, milyen módon tervezik publikálni az ellenőrző rendszer adatait. A polgármester azt felelte, egy részüket valós időben közlik, az elemzést igénylő információkat pedig egy lakossági, egy döntéshozói és egy tudományos felületen teszik közzé. Balázs Ákos hangsúlyozta, nemcsak Magyarországon, hanem valószínűleg a világon sincs olyan rendszer, ami ennyire pontosan meg tudná mutatni a város környezeti állapotát. Papp László elmondta, 2025 augusztusában vagy szeptemberében lép működésbe a KER által rögzített adatokat is tároló városüzemeltetési központ.

Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk) a hatóságok kapcsán arról beszélt, azok nagyon sokat tettek a beléjük vetett bizalom romlásáért, ugyanakkor nem az ott dolgozó szakembereket kritizálják, hanem arra hívják fel a figyelmet, hogy nincs eszköz a kezükben a cégek szabálysértéseivel szemben.

Papp László polgármester közölte, az akkumulátorgyárak számára gyakorlatilag már kötelező a „szürkevíz” használata Debrecenben. Azt is elmondta, a hatóságokat arra biztatják, hogy amennyiben indokolt, bármely gyárban rendeljenek el üzemszünetet. Konkrét helyszín és beruházás említése nélkül elismerte ugyanakkor, hogy az elmúlt években voltak vitatható hatósági döntések Magyarországon. Szerinte ugyanakkor a Hajdú-Bihar megyei kormányhivatal nagyon szigorúan viszonyul a beruházásokhoz. „A szabályok áthágása tekintetében egyáltalán nem állunk a befektetők oldalán” – fogalmazott Papp László.

Több új légitársaság érkezhet Debrecenbe

Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) kérdésére a polgármester elmondta, jelenleg több légitársasággal is folynak tárgyalások a debreceni repülőtér személyforgalmának növelése érdekében. Közölte, a terminál bővítését éppen azért végezték el, hogy az nagyobb forgalmat is ki tudjon szolgálni. A polgármester reálisnak látja, hogy 2025-ben 2-3 új légitársaság kezdi meg tevékenységét a debreceni repülőtéren.

Az átmeneti költségvetésről szóló rendeletet 28 igen szavazattal, Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) ellenszavazata, valamint Madarasi István és Mándi László tartózkodása mellett fogadta el a testület.

Habár az előterjesztés szóbeli ismertetésében és a vita során ezt senki sem hozta szóba, ahogy arról a Debreciner előzetesen beszámolt, e napirendi pont keretében döntöttek arról is, hogy több mint a duplájára emelik Papp László polgármesternek és négy alpolgármesterének fizetését. Az erről szóló határozati javaslatok szavazásakor a Mi Hazánk két képviselője tartózkodott, mindenki más támogatta a fizetésemeléseket.

Valódi verseny nélkül szerezhet meg egy több milliárd forintos ingatlant a Debreceni Egyetem

Ahogy arról előzetesen szintén hírt adtunk, a Debreceni Egyetem megvásárolná a jelenleg is az intézmény által működtetett sportkollégium 2,55 milliárd forintra becsült ingatlanát. Habár törvényi előírás a versenyeztetés útján történő értékesítés, Papp László a vonatkozó előterjesztésében zárt pályázat kiírását javasolta, amelyre kizárólag az egyetemet és annak fenntartóját, a Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványt hívnák meg.

Pákh Károly megkérdezte, miért zárt pályázat útján értékesítik, miért nem hasznosítja a város az ingatlant. Papp úgy felelt, a létesítmény 2013 óta egyetemi oktatási célokat szolgál, ez pedig a város érdekében áll. Mint mondta, az egyetem most ingyenesen használja. Arra nem adott választ, hogy miért zárt pályáztatást javasol. Az előterjesztést csak Pákh nem szavazta meg, ő nemet nyomott.

Árnyékolják a Nagypiacot

A közgyűlés döntött a város pályázatairól is, amelyeket a TOP Plusz program keretében nyújtanak be. Pákh Károly javasolta, hogy a belvárosban tervezetthez hasonló zöldfallal vagy más módon oldják meg a Nagypiac árnyékolását, mert az nyáron rendkívüli módon felmelegszik. Papp László azt válaszolta, a 2025-ös költségvetésbe betervezik az árnyékolást. Ennek a pontos módját egyelőre nem tudta megmondani.

Vizsgálták egy 100 ezer tonna hulladék feldolgozására alkalmas erőmű lehetőségét

Ahogy azt beharangoztuk, a testület most döntött a város klímatervének (SECAP) felülvizsgálatáról. Gondola Zsolt Zoárd kérdésére Balázs Ákos alpolgármester elmondta, az akkumulátorgyárak azért nem szerepelnek a dokumentumban, mert azok szén-dioxid-kibocsátásáért a város az uniós jogszabályok szerint nem felel. Ezeket a kibocsátásokat európai szinten számolják el, a cégek ezekkel kvótarendszerben kereskednek.

Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) arról érdeklődött, lehetne-e egy olyan akciótervet készíteni, ami nem európai uniós elvárásokat teljesít, hanem a debreceniek tájékoztatását szolgálja. Papp László polgármester a válaszában arról beszélt, hogy az akciótervnél fontosabb a cselekvés, ezért is telepítettek 50 hektáros napelemparkot a déli gazdasági övezetbe.

Mándi László szóba hozta, hogy a SECAP-ban feltüntették tervezett projektként a termikus hulladékhasznosítást, amelynek a dokumentum szerint a költsége 40,6 milliárd forint lenne. A hulladékégetéssel villamos energiát, valamint hőt termelő beruházás 50 megawatt teljesítménnyel működne, és évente körülbelül 100 ezer tonna hulladék feldolgozására lenne alkalmas.

Arday Balázs, a Debreceni Hőszolgáltató Zrt. vezérigazgatója ezzel kapcsolatban úgy fogalmazott: a projekt „oly messze van még a döntési ponttól, hogy az nem igaz”. Mint mondta, az EDC-vel, a vízművel és az önkormányzattal közösen találtak egy olyan pályázatot, ami lehetővé tette, hogy körülnézzenek, milyen lehetőségek vannak a szén-dioxid-kibocsátás csökkentésére. Megjegyezte, Bécs belvárosában is van egy hasonló létesítmény, de egyelőre szó sincs arról, hogy bárki szeretné ezt megvalósítani Debrecenben. „Egyszerűen körülnéztünk, és van egy ilyen lehetőség valahol” – mondta, hozzátéve, az ügynek nincs aktualitása.

Papp László hozzátette, azt kell majd eldönteni, a gázüzemű erőművek legyenek-e a jövőben a városi hőtermelés alapjai, vagy keressünk alternatív lehetőségeket. Mint mondta, látta a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) közösségi médiás bejegyzését, amelyben a civilek felhívták a figyelmet a klímatervben szereplő elképzelésekre. „Ne Mikepércsről mondják már meg nekünk, hogy a debreceni energiaellátó rendszer és a hőszolgáltató milyen alapon működjön” – fogalmazott, hozzátéve, egyelőre csak megvizsgálták a beruházás lehetőségét, erre azonban pénze sincs a városnak. Mint mondta, évek vagy évtizedek múlva lehet egyáltalán döntés arról, hogy megvalósítják-e a hulladékégetőt.

Debrecen klíma akciótervének felülvizsgálatát kizárólag a Fidesz szavazataival fogadta el a testület. A Civil Fórum négy képviselője és Pákh Károly nemmel szavazott, Hunyadi Máté (Mi Hazánk), Mándi László, Madarasi István és Salánkiné Kuti Zsuzsanna tartózkodtak.

Állampolgári jogán szólalt fel a közgyűlésben Lukács Zsolt, az MSZP országos választmányi tagja, aki arról beszélt, hogy a Fidesz még az évtized vége előtt meg fog bukni, ekkor pedig ideológiáktól függetlenül mindenkire szükség lesz ahhoz, hogy kirángassák Magyarországot a gödörből.

A napirendi pontok megtárgyalását követően a képviselőknek lehetőségük van kérdéseket feltenni a városvezetésnek.

Lesz-e zebra a hallássérültek iskolája előtt?

Balláné Csontos Ildikó (Civil Fórum) arról érdeklődött, történt-e előrelépés azzal kapcsolatban, hogy az érintettek korábban jelezték az önkormányzatnak: a Széchenyi utcán, a hallássérültek gyógypedagógiai intézménye előtt szükség lenne egy zebrára. Papp László írásbeli választ ígért az ügyben. A polgármester azt ígérte, fölveszik a kapcsolatot az iskolával. Barcsa Lajos (Fidesz) alpolgármester hozzátette, a kérést már korábban felvették egy listára, a tervezési folyamatoknál figyelembe veszik.

Madarasi István is lakossági kérést továbbított. Mint mondta, a Bimbó utcán élők már nem először kérnek gléderezést. Megjegyezte, nem hiszi, hogy nem lehetne aszfaltozással megoldani az ott élők problémáját.

Pákh Károly a Sámsoni út felújításával kapcsolatban vitt be lakossági észrevételt. Elmondta, az őt megkereső lakosok szerint nem mindenhol megfelelő a beruházás műszaki tartalma.