A debreceni Benedek Elek Könyvtárban köszöntötték debreceni irodalmárok és irodalomkedvelők, tisztelői Aczél Gézát január 22-én, a magyar kultúra napján. Az ünneplésre a költő első verseskötetének 50 éves jubileuma is okot adott, a Másnapos freskóból ő és összegyűlt pályatársai is felolvastak.

Elsőként Korpa Tamás költő gratulált a Babérkoszorú-díjas Aczél Gézának, majd átadta a szót Puskás István kulturális alpolgármesternek, aki videóüzenetet küldött az eseményre. Puskás elmondta, ha valahol, akkor Debrecenben helye van annak, hogy a magyar kultúra napja alkalmából ne csak a Himnuszról szóljanak, hanem az irodalomnak az élő magyar kultúrában való helye is teret kapjon. Aczél Géza életműve messze túlmutat a költészet határain, hiszen az Alföld folyóiratban végzett irodalomtudományi és kritikai munkája is a magyar kultúra integráns részeit képezik.

Kovács Béla Lóránt, a Méliusz Juhász Péter Könyvtár igazgatója kiemelte, Aczél Géza irodalomszervező tevékenysége éppoly fontos, mint költészete. Úgy véli, a költő rengeteget adott Debrecennek és számos fiatal költőt inspirált útja során. Méltatta személyiségét is, és azt, hogy mindig kész volt adni annak a közösségnek, ami őt körülvette.

Szirák Péter irodalomtörténész, az Alföld folyóirat jelenlegi főszerkesztője a költőt a példás önirónia és a hétköznapi melankólia nagymesterének nevezte, majd felidézett egy számára kedves emléket azokból az időkből, mikor az egyetemen Aczél Géza hallgatója volt. Elmondta, Aczél Géza az iskolateremtő Bartha János kezdeti orientációjával elévülhetetlen érdemeket szerzett a történeti avantgárd, mindenekelőtt Kassák Lajos, Tamkó Sirató Károly és Bartha Sándor életművének kutatásában.

Hozzátette, hogy a költő egy olyan korban igyekezett ezeket a kényszer hatására elfeledett értékeket újra a felszínre hozni, amikor a hivatalos irodalomtörténetírás és a szűk határok közé való közízlés egyaránt avantgárd ellenes volt. Szerinte a Másnapos freskó 50 évvel ezelőtt az akkori irodalmi hangzavarba új avantgárd ihletet vitt, és azóta is az elmúlt évtizedek költészetének meghatározó darabja.

Ezután az ünnepelt költő olvasott fel saját művéből, majd a közönségnek elmondta, a Másnapos freskó a megkésett nemzedékek kötete, hiszen 1945 után nagyon sok irodalmár munkája torlódott egymásra, először azokat kellett kiadni és pótolni. Úgy látja, verseskötete azon szerzemények közé tartozik, melyek képzavarokkal is küzdenek, majd hozzátette, a másnaposság ekkoriban hosszú ideig mindennapos tapasztalat volt az életében. Régi pályatársakról és az akkori irodalmi szcénáról is ejtett néhány szót, majd átadta a szót a megjelent debreceni irodalmároknak, akik a Másnapos freskóból olvastak fel egy-egy részletet.

Élőben olvasott fel a költő mellett Áfra János, Együd Rebeka, Korpa Tamás, Kovács Edward, Kovács Kincső Csenge, Kulin Borbála, Lajtos Nóra, Papp Gréta, Somogyi Tibor, Szegedi Eszter és Szénási Miklós, majd a közönség együtt megtekintette Bokor Judit, Ecsedi Borbála, Gyarmati Dominik, Horváth Imre Olivér, Juhász Tibor, Ráday Zsófia és Sebők György videóüzeneteit, akik szintén egy-egy ciklussal emlékeztek meg a jubileumról.