Ahogy azt a Debreciner folyamatosan frissülő tudósításfolyamában és a részeredményeket közlő anyagunkban is követhették, április 12-én kétharmados választási győzelmet aratott a Tisza Párt Magyarországon.

Hajdú-Bihar megyében sem más a helyzet, a Nemzeti Választási Iroda adatai szerint az itteni pártlistás eredmények szinte pontosan leképezik az országos adatokat:

Tisza Párt: 154 891 szavazat (51,75 százalék)

Fidesz: 118 952 szavazat (39,75 százalék)

Mi Hazánk: 17 788 szavazat (5,94 százalék)

DK: 2 758 szavazat (0,92 százalék)

MKKP: 1 958 szavazat (0,65 százalék)

A történtek egyik legnagyobb tanulsága tehát mindenképpen az, hogy a Hajdú-Biharban élő választók hasonló politikai preferenciákkal rendelkeznek, mint az ország urbánusabb térségeinek polgárai.

Települési szintű statisztikákat az NVI egyelőre nem közölt, a választóköri eredmények alapján azonban néhány lényeges megállapítás már most is megtehető a megyén belüli viszonyokra vonatkozóan.

Volt mozgás a Fidesz és a Mi Hazánk szavazói között

Egyrészt a Tisza szavazói esetében úgy tűnik, a jelöltek személye érdemben nem befolyásolta az egyéni eredményeket, ugyanis nagyjából ugyanannyian szavaztak rájuk, mint listán a Tisza Pártra.

Más a helyzet azonban a Fidesz és a Mi Hazánk esetében. A Debrecen északnyugati részét magában foglaló 1-es és a hajdúböszörményi központú 6-os választókerület esetében a Mi Hazánk helyben ismert jelöltjei számos szavazókörben százalékokkal jobban szerepeltek, mint a pártjuk. Ők mindketten önkormányzati képviselők: Salánkiné Kuti Zsuzsanna Debrecenben, Nagy Zoltán pedig Hajdúböszörményben – utóbbi ráadásul egy ideig alpolgármesterként is dolgozott a városban. Különösen a 6-os választókerületben jól kirajzolódik, hogy egyéniben a Fidesz szavazói közül is sokan inkább Nagyot választották Papp Zsolt helyett. Legalábbis azokban a szavazókörökben, ahol Nagy jobban teljesített a pártjánál, Papp rendre kevesebb voksot kapott, mint listán a Fidesz.

A Fidesz és a Mi Hazánk szavazói között azonban ezzel ellentétes irányú mozgás is történt: a Debrecen délkeleti részét lefedő 2-es, a debreceni központú, de számos kisebb települést is tartalmazó 3-as és a hajdúszoboszlói központú 5-ös választókerületben is megfigyelhető, hogy a Mi Hazánk jelöltje szignifikánsan kevesebb szavazatot kapott egyes szavazókörökben, mint amennyit a párt szerzett a listás szavazólapokon. Ezzel párhuzamosan a Fidesz egyéni jelöltje több voksot kapott, mint amennyit a hatalomból 16 év után távozó kormánypárt szerzett.

Az akkugyárak által szorongatott Mikepércs a Tiszára szavazott

A 3-as választókerületben a Fidesz Hajdúsámson polgármesterét, Antal Szabolcsot indította el. Antal kudarcként élheti meg, hogy nemcsak a választókerületet veszítette el a tiszás Csák Lászlóval szemben, de a saját városában, Hajdúsámsonban is vereséget szenvedett. Itt Antalra 3728-an szavaztak, Csákra pedig 4160-an.

A választókerületben található a lomb nélküli lombkoronasétányáról elhíresült Nyírmártonfalva, ahol szintén Csák, valamint a Tisza listája kapta a legtöbb szavazatot.

A berettyóújfalui központú 4-es választókerület a leginkább falusias része a megyének, nem meglepő tehát, hogy Vitányi István regnáló képviselő 49,13 százalékot szerezve ismét egyéni mandátumot kapott. Érdemes azonban kiemelni, hogy a debreceni akkumulátorgyárakhoz legközelebb fekvő Mikepércs község minden szavazókörében Kovács Petra Judit, a Tisza jelöltje győzött, van, amelyikben kétszer annyi szavazatot szerezve, mint Vitányi, aki a kampány során azzal igyekezett meggyőzni a szavazóit, hogy a választókerületben nem lesznek akkugyárak. Kovács egyébként listás képviselőként ott lesz a következő országgyűlésben.

Sokakat meglepett április 12-én este Ruszin-Szendi Romulusz volt vezérkari főnök egyéni sikere az 5-ös választókerületben. Ezt jórészt annak köszönhette, hogy a központ, Hajdúszoboszló mind a 20 szavazókörében nyert, többnyire jelentős, 10 százalékot meghaladó fölénnyel. Így az is belefért a parancsnoknak, hogy több kistelepülésen a parlamenttől búcsúzni kényszerülő Bodó Sándor lett az első.

Agrártelepüléseken szaladt bele nagy vereségbe az agrárkamara elnöke

A Fidesz jelöltjei közül várakozások alatt szerepelt a hajdúböszörményi központú 6-os választókerületben Papp Zsolt, akinek a kampányát arra építették, hogy a Nemzeti Agrárgazdasági Kamara elnökeként képviselné az agráriumból élők sokaságát. Papp ehhez képest a választókerület 10 településéből csak Hajdúdorogon és Újszentmargitán tudott győzni, Göröghné Bocskai Éva böszörményi polgármester nemcsak a saját városában, hanem a társadalmilag és gazdaságilag is erősen az agráriumhoz kötődő Balmazújvároson, Hajdúnánáson és Polgáron, valamint a falvak közül Görbeházán, Tiszagyulaházán és Újtikoson is nyert.

Hajdúdorogon éreztette a hatását Csige Tamás volt polgármester, a DK jelöltjének helyi ismertsége, itt minden szavazókörben jóval a választókerületi eredménye felett szerepelt. Csige egyébként hiába kérte arra szimpatizánsait, hogy egyéniben ne őt, hanem Göröghnét támogassák, végül a DK hajdú-bihari jelöltjei közül mégis ő szerezte a legnagyobb arányú szavazatot.

Balmazújvároson, amely kapcsán a február 8-án tartott időközi önkormányzati választás után a Fidesz telekürtölte a nyilvánosságot azzal, hogy a civil és független jelöltekkel szembeni győzelem valójában a Tisza elleni siker volt, 17-ből 14 szavazókört nyert meg Göröghné és a Tisza Párt, ezek egy részét nagy fölénnyel.

Hajdúböszörményben ez az arány 27-ből 22, és volt olyan szavazókör, ahol a nyugdíjas óvodapedagógusból lett polgármester közel 33 százalékot vert Papp Zsoltra.