Emlékeztetőül: a debreceni Hajdú-BÉT a kelet-magyarországi víziszárnyaspiac gyorsan növekvő, hatalmas integrátora volt. Amikor problémák jelentkeztek a cégnél, a Wallis-csoport tett kísérletet a megmentésére, a „libapiac” azonban 2003-ban, a baloldali kormány idején összeomlott, a cég súlyos adósságokat hátrahagyva csődbe ment. A környék gazdái közül nagyon sokan szenvedtek károkat, összesen mintegy 5,5 milliárd forintot. A Wallis maga 10 milliárd forintot bukott. A későbbi miniszterelnök, Bajnai Gordon egész politikai pályáját végigkísérte, hogy rengeteg, sokszor teljesen alaptalan támadást kapott a Hajdú-Bét ügye miatt, ugyanis ő volt a Wallis vezérigazgatója ebben az időszakban.

A helyzet most fordított, a kormány jobboldali, és a Bászna Gabona társaságot sokan emlegették a környéken olyan cégként, mint amihez Kósa Lajos fideszes politikus családjának van köze. Kósa Karolina Éva, a politikus testvére már több mint 4 éve nem tulajdonos a cégben, de a cégnek juttatott nagyobb induló állami segítségből, illetve az agresszív növekedési stratégiájából kiindulva sokan azt gondolták, hogy a vállalat nagy központi támogatások lehívására lett optimalizálva. A piaci szereplőkben volt egyfajta vakhit, azt gondolták, nem lesz baj. Nos, lett – írta meg a Telex.

A Bászna Gabona az elmúlt években a kicsi, akár 10 hektáros termelőktől is vett már gabonát, ezáltal a mostani helyzetnek rengeteg a károsultja, egész Szabolcs-Szatmár-Bereg megye földművelői körében nagy a közfelháborodás és az elkeseredettség. Kis túlzással azt lehet mondani, hogy azoknak, akiknek volt őszi betakarítású növényük (napraforgó, kukorica) a környéken, most valamilyen követelésük is van.

A legnagyobb probléma amúgy az, hallotta a Telex az egyik érintettől, hogy amikor volt 10 jó év a megyében, akkor a gazdáknak volt tartalékuk, anyagi biztonságuk, ami egy rossz évet áthidalt, de most eleve pár rosszabb éven vagyunk túl, az aszályok és fagykárok miatt már elfogytak a tartalékok. Közben ott a művelésre váró föld, de most nincs senki olyan helyzetben, hogy finanszírozza a termelők tavaszi kiadásait, hiszen a környéken nincs nagyon olyan nagy cég, ami ne nyalogatná a sebeit a Bászna Gabona miatt.

Első körben azonban mindenki kártalanítást szeretne. A hatalmas problémát már észlelte Nagy István agrárminiszter is, aki a Facebookon jelezte: vizsgálatot indít, és egyben határozottan felszólított arra, hogy a gazdákat ki kell fizetni. „Ez becsület dolga és törvényi kötelezettség. Számíthatnak ránk a gazdák” – mondta a tárcavezető.

A Telexnek többen elmesélték, hogy ahogyan az lenni szokott ilyenkor, sajnos a károsultak egymással is összevesznek. A gazdákon túli károsultak (fuvarozók, nagy ipari feldolgozók, kereskedők, takarmánykeverők) közül eleve sokan tartanak attól: ha Fidesz a választáshoz közeledve nem akar megyeszintű elégedetlenséget, akkor lehet, hogy lesz olyan program, ami a gazdáknak jó, de nekik szinte biztos, hogy nem jut a kártalanításból.

Az biztos, hogy Mészáros Lőrinc érdekeltségei (AgroLink, Korona Közraktár, MBH, Kall Ingredients) nagyon sok fronton lehettek volna károsultak, de a csoport korán ébredt, így viszonylag jól áll a hatalmas sebezhetőség okozta valószínű károk rendezésében.

A kelet-magyarországi gabonapiacot az elmúlt években valósággal letaroló mátészalkai Bászna Gabona érthetetlen üzletpolitikát folytatott. Olcsóbban kombájnoltak, mint mások, alacsony áron adtak inputokat. A környéken mindenki azt szokta meg, hogy a tőzsdei árakhoz képest diszkonttal lehet eladni a terményt, ők viszont felette vettek. Így aztán fokozatosan nagyon sok kisebb és közepes gazda ment át hozzájuk – olvasható Brückner Gergely cikkében.

A Bászna tehát mindenkinél drágábban vásárolt és mindenkinél olcsóbban adott el, ami hosszú távon aligha a kereskedelem sikerfaktora. Ugyanakkor azt lehetett feltételezni, hogy a cég talán gyors forgalomnövekedésre számít, és a nagy méretre majd szép összegeket nyer el a központi agrártámogatásokból. Csakhogy egy hiteleknek és önerőnek is kitett üzletben könnyen elszabadultak a folyamatok, végül nem is lett más vége a történetnek, mint a hatalmas mínusz. „Ezt azért nem láttuk jönni” – fogalmaztak többen is azok közül, akik hittek abban, hogy valamilyen kívülről nem látható logika, például erős politikai hátszél alapján csinálja a cég, amit csinál.

További részletek a Telex cikkében olvashatók.