Január 27-én Debrecenben tartották az első Alternatíva-díjátadót, az elismertek százezer forintot és egy iparművész által tervezett tárgyat is kaptak. A díjra bárki jelölhetett civileket, a kezdeményező Alternatív Közösségek Egyesületének munkatársai és civil szakemberei két körben döntöttek az elismerésben részesülőkről. A döntős rövidlistára hat szervezet és hét magánszemély került fel.

Az első Alternatíva-díj magánszemély és szervezeti kategóriájának győztesei Kovács Attila és a Zöld Akciócsoport Nyíregyháza lett. A Debreciner kérdéseire a arról beszéltek, mindenkinek ki kellene állnia a közösségéért, és a legnagyobb feladatuk, hogy bármilyen körülmények között dolgozhassanak. Az ünnepségről ebben a cikkben számoltunk be.

Az ünnepélyes átadó után az Alternatív Közösségek Egyesületével arról beszélgettünk, hogyan formálódott a gondolat a díj alapításáról és mit gondolnak a régióban működő civil tevékenységekről. Az egyesület képviselői elmondták, minden évben szeretnék kiosztani az Alternatíva-díjat, hogy emeljék az észak-alföldi civilek megbecsültségét, amit szívügyüknek tekintenek. A szervezet szerint jó volt látni, milyen hálásak a résztvevő civilek, motiváló volt részt venni abban, hogy ennyi hasonló szellemiségű ember gyűlt össze az ünnepségen.

Milyen típusú javaslatok érkeztek, mi alapján döntöttétek el a rövidlistát? Miben emelkedtek ki ezek a jelöltek? 

A díj témája a civil kurázsi volt, az mindenképpen elsődleges tapasztalat volt, hogy ez a fogalom mindenkinek mást jelent. A jelölők szuper civil szervezeteket neveztek meg, akik a saját közösségükben nagyon értékes munkát végeznek, de nem mindenki illett adíj témájához. Így a shortlistre igyekeztük azokat az embereket és csoportokat válogatni, akik kiemelkedőek ebből a szempontból. Itt nagyon változatos jelölésekkel találkoztunk, volt, aki az állatvédelem területén végzi a munkáját, és volt olyan jelöltünk is, akinek a fő tevékenysége a vasutas múlt kutatása, a helyszín pedig, ahol az ezzel kapcsolatos magángyűjteményét kiállítja, közösségi térré vált, mert olyan programokat is beenged, amelyek máshol a városban nem kaphatnak teret. Mi ilyen embereket kerestünk elsősorban, akik nem félnek beleállni ügyekbe, ha kell, könnyen adaptálódnak, átalakítják a saját működésüket is úgy, hogy az a közösségnek hasznára váljon.

Hol vannak szerintetek most a legaktívabb civilek, milyen a civil tevékenység a régióban? 

Civilek mindenütt vannak, a bejegyzett civil szervezetek száma (a régióban közel 7600) azt mutatja, hogy a formailag jól áll a régió. Persze ebben a számban benne vannak az alvószervezetek is, amelyek jelenleg semmilyen aktív tevékenységet nem folytatnak, nem végeznek társadalmi munkát. Az észak-alföldi régión belül kiemelkedőnek látjuk Szabolcs-Szatmár-Bereg megyét. Nagyon élőnek, mozgalmasnak hat innen nézve, és rendkívül sokféle, színes megközelítés is jelen van. Az a tapasztalatunk, hogy céljaikat, tevékenységeiket tekintve alapvetően azokból van több jellemzően, amelyek valamiféle szolgáltatást nyújtanak vagy közösségépítő aktivitást látnak el. Ide tartoznak az adományosztó, munkerőpiaci vagy mentálhigiénés szolgáltatást nyújtó szervezetek, de a kisebb kulturális körök, kézműves klubok, sport területén és települési szinten működő városszépítő közösségek is. Ezeket mind nagyon fontosnak és hasznosnak tartjuk, hiszen a jóléti állam alapjaihoz járulnak hozzá. Elengedhetetlen azonban, hogy olyan megközelítések is legyenek, amelyek rendszerszinten próbálnak változást generálni a társadalmi ügyekben, ilyenek a kutató, érdekvédelmi vagy közösségi érdekvédelmi kezdeményezések. Ezekből jóval kevesebbet látni a régióban, de általánosan mindenhol vidéken.  A díj tulajdonképpen azt a célt is szolgálja, hogy ezeket is jutalmazzuk.