BEZÁR

Közösségi média

DEBRECINER 2020

Ezek voltak 2020 legfontosabb témái a Debrecineren

Modemes kirúgások, hajdúsámsoni kutyák, nem található D2030 program, kieső Loki, Civaqua-terv és természetesen a koronavírus is az év témái között voltak.

2020-ban számos olyan rendkívüli esemény történt Hajdú-Bihar megyében, azon belül főleg Debrecenben, amelyek tematizálták a helyi – és időnként az országos – közbeszédet, részben a Debreciner cikkeinek is köszönhetően. Szilveszter alkalmából összeválogattuk az idei év 10+1 legmeghatározóbb témáját, amelyekkel mi is aktívan foglalkoztunk:

A Magyar Természettudományi Múzeum költözése

Az intézmény költözése már legalább 10 éve napirenden van, ám 2019-ben kiderült, hogy a kormány az értékes gyűjteményeket nem egy új budapesti helyszínre, hanem Debrecenbe költöztetné, ami számos kutató, többek között a komplett MTA-elnökség tiltakozását váltotta ki. 2020-ban egyre több konkrétumot tudtunk meg a múzeum sorsával kapcsolatban, például azt, hogy Papp László (Fidesz) polgármester örömmel fogadná, helyszínt is ajánlott az építkezéshez. Az év egyik legfontosabb tudományos közéleti diskurzusával kapcsolatos cikkeinket ide kattintva olvashatják.


Magyar Természettudományi Múzeum
A debreceni városvezetés az Oláh Gábor utcai régi Loki-pályát ajánlotta fel a Természettudományi Múzeum helyének, terveik szerint ide, a Nagyerdő szélére épül fel az új múzeumkomplexum és kutatóbázis
Google Map

A Modem leépítése

2019 októberében sokak számára okozott meglepetést, hogy Puskás István személyében külsős alpolgármestert nevezett ki Papp László a kulturális feladatok ellátására. Még a debreceni ellenzéki önkormányzati képviselők közül is többen örültek a Debreceni Egyetemen oktató, a helyi színházi világhoz és az underground kultúrához is ezer szállal kötődő Puskás ez irányú szerepvállalásának. Ilyen előzmények után írtuk meg februárban, hogy jelentős elbocsátásokat hajtanak végre a város kulturális életének központjának számító Modemben. Az önkormányzat „fake news”-nak és „sajtóhisztériának” nevezte az értesüléseinket, amelyek azonban pontosnak bizonyultak. A kultúrpolitikai ügy hetekig meghatározta Debrecen közbeszédét.


Debreceni közgyűlés - 2020. február 13.
Jobb szélen Puskás István, a negyedik alpolgármester
Koppányi Szabolcs

A hajdúsámsoni kutyatömegsír

2020 egyik legfelkavaróbb botránya is a Debreciner cikke nyomán robbant ki. Február közepén derült ki, hogy Hajdúsámson külterületén már régóta, szervezetten földelnek el kutyákat. A helyszínre érkező állatvédők a testeken látható sérülésekből arra következtettek, hogy az állatokat agyonütötték. Hiába a helyszínen megtalált rengeteg kutyatetem, a Debreceni Rendőrkapitányság július 17-én megszüntette az ügyben indított eljárást, mivel szerintük nem állapítható meg bűncselekmény elkövetése.


Kutyák tömegsírokban Hajdúsámson külterületén
Galéria: Kutyák tömegsírokban Hajdúsámson külterületén – FIGYELEM! Felkavaró fotók következnek! (a képre kattintva megnyílik a galéria)
Törő Vanda

Csúszik a BMW-gyár megnyitása

Debrecen legnagyobb volumenű gazdasági beruházása a BMW-gyár építése lesz, amellyel kapcsolatban 2020-ban számos alkalommal születtek olyan hírek, hogy a koronavírus-járvány és az annak nyomában kibontakozó gazdasági világválság hatására késni fog a gyártás indulása, 2023 helyett csak 2024-től tudnak termelni. Egy közgyűlési előterjesztésből azonban az is kiderült, hogy az önkormányzat is néhány előkészítő munkával kapcsolatos határidő kitolására kényszerült. Az ügy eddigi fejleményeit végig nyomon követtük, a témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatják. A legfrissebb hírek egyébként arról szóltak, hogy a debreceni BMW-gyár kiemelt szerepet játszik majd a cég elektromosautó-gyártásában.


BMW

MTI/Czeglédi Zsolt

A D2030-rejtély

Június 9-én tartott sajtótájékoztatót Papp László polgármester Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő, valamint Szilvássy Zoltán, a Debreceni Egyetem rektora és Bács Zoltán egyetemi kancellár társaságában, ahol bemutatták a hol D2030-nak, hol Debrecen 2030-nak nevezett városfejlesztési tervet. Pontosabban elmondták, hogy van egy 600 milliárd forintos terv, amelyre már a kormány is rábólintott. A hangzatos kijelentések, kormánydöntések és közgyűlési előterjesztések ellenére a mai napig nem került a nyilvánosság elé egyetlen, a következő 9 évre vonatkozó konkrétumokat tartalmazó városfejlesztési terv sem. A Debreciner még jutalmat is ajánlott fel a program megtalálójának, de sajnos így sem sikerült hozzájutnunk a nagyszabású plánumhoz. Több mint félév távlatából talán kijelenthetjük, hogy ez a terv vagy titkos, vagy nem is létezik. Elképzelhető, hogy a kormány Debrecennel kapcsolatos különböző politikai döntéseit próbálják ilyen formában a kommunikáció szintjén egy átfogó tervként feltüntetni.


Debrecen 2030
Mindenpostaládás kiadványokban is igyekeznek propagálni
NT

Debrecen, a víziváros

A hosszú tavaszi aszályt követően idén nyáron több olyan nap is volt, amikor egyszerre zúdult rá a megye különböző részeire több heti csapadék, ezzel komoly problémákat okozva a mezőgazdasági területeken és a lakott településeken is. Június közepén Debrecen több pontján is kisebb villámárvizek alakultak ki. A szélsőséges időjárási jelenségről készült fotók és videók hamar ellepték a közösségi médiát, és a Debreciner szerkesztősége is kapott, illetve készített ilyen felvételeket. A válogatásunkat ide kattintva tekinthetik meg.


eső

Kiesett a Loki az NB1-ből, aztán „megvették” Kósáék

A futballszeretők számára kétségtelenül a DVSC labdarúgócsapatáé volt 2020 legnagyobb agóniája. A szezon végéhez közeledve egyre több szurkoló kezdett találgatásokba, hogy vajon milyen forgatókönyvvel menthetik meg a sportdöntéshozók az egykor szebb napokat látott klubot az élvonalból történő kieséstől. Aztán kiderült, hogy sehogy sem mentik. A Loki arra ugyan képes volt, hogy az utolsó, hazai pályán, közönség előtt rendezett meccsre halassza a döntést, a Nagyerdőben azonban képtelen volt megverni a Paksot, ezzel biztossá vált, hogy ősztől az NB2-ben folytatják. A kiesés napján történtekről ide kattintva olvashatnak. A DVSC idei szezonja azonban nem csak erről maradt emlékezetes, hanem a tulajdonosváltás körüli bizonytalanságról is: először az önkormányzat akarta megvenni a focicsapatot, majd egy Kósa Lajos által elnökölt, erre a célra alapított egyesület lett a többségi tulajdonos.

Előtérbe került a Civaqua-terv

Szakemberek körében évtizedek óta tudott, de az elmúlt években egyre inkább bekerült a köztudatba is, hogy Debrecennek és térségének többek között a Tisza-szabályozás és a klímaváltozás hatásai miatt egyre komolyabb vízháztartási problémái vannak. A talajvízszint csökkenésének számlájára írható, hogy folyamatosan szárad a Nagyerdő, valamint veszélybe kerültek a város körüli, eredetileg belvíztározónak létesített jóléti tavak is. A problémára a Civaqua-terv megvalósítása jelenthetné a megoldást, az elmúlt évtizedek mozdulatlansága után pedig idén úgy tűnik, a helyi Fidesz és Momentum is a politikája homlokterébe emelte a kérdést, sőt már kormánydöntések is születtek az ügyben. A témában írt cikkeinket ide kattintva olvashatja.


Fancsika
Fancsika – volt…
VZ

Nyert is, veszített is a Fidesz, lecserélték Tiszacsege polgármesterét

2020-ban három időközi önkormányzati választást is tartottak Hajdú-Bihar megyében. Míg Hajdúszoboszlón csak egy egyéni választókerület sorsáról, addig Hajdúnánáson a képviselő-testületi többségről, Tiszacsegén pedig a város teljes vezetéséről dönthettek a választók. Hajdúszoboszlón a Fidesz által vezetett szövetség és a Momentum jelöltjei helyett nevető harmadikként Jónás Kálmán független jelölt örülhetett. Hajdúnánáson a kormánypárt jelöltje győzött, így a Fidesz megszabadult a szavazásoknál az ellenzéki kontrolltól. Tiszacsegén egy oszlatás miatt írtak ki időközi választást, ezt októberben Szeli Zoltán (független) technikatanár nyerte a polgármesteri poszton, leváltva ezzel a szintén független Fekete Gergőt.

SZFE-tüntetés Debrecenben

Idén az országos közbeszéd egyik legtöbbször visszatérő témája a Színház- és Filmművészeti Egyetem (SZFE) ügye volt. A sztrájkoló oktatók és tanárok tiltakozására Debrecenben is sokan rezonáltak, október elején tüntetést is tartottak a Kossuth téren, amelyen felszólalt többek között Hajdu Szabolcs rendező is. 2020 legnagyobb debreceni demonstrációjáról készült anyagunkat itt találják.


SZFE-demonstráció Debrecenben – 2020. október 4.
SZFE-demonstráció Debrecenben – 2020. október 4.
Polgár Tóth Tamás

+1: koronavírus-járvány

A 2020-as évet globális szinten határozta meg a kínai Vuhanból indult új típusú koronavírus-járvány, amely cikkünk írásakor a hivatalos közlések szerint már 9537 áldozattal járt Magyarországon. Ugyan globális témáról van szó, mégsem lehet kihagyni egy ilyen felsorolásból, hiszen idén a Debrecinerben is a vírussal kapcsolatban publikáltuk a legtöbb cikkünket. Ezeket ide kattintva olvashatják. A több száz megjelent anyagból olvasóink figyelmébe ajánljuk az első hullám idején elnéptelenedett Debrecenről készült galériánkat, a kerékpáros ételfutárokról írt riportunkat és a kijárási tilalom életbe lépéséről készült videónkat. November végén azt is összeszedtük, hogy milyen koronavírus-információkról maradtak volna le olvasóink a Debreciner nélkül. Ezt az összeállításunkat ide kattintva olvashatják.


koronavírus - Aranybika

NT

KÖSZÖNJÜK a támogatását azoknak, akik segítették a munkánkat 2019-ben és 2020-ban! Számítunk rájuk és másokra is 2021-ben, hiszen együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert 2021-ben! Köszönjük!

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...