„Debrecen városa nagy kiterjedésével, széles utcáival, ritkán beépített alacsony házaival egyik legjellegzetesebb példáját nyújtja az Alföldön kialakult építési módnak” – indította cikkét a Népszava. Leírták, Debrecen utcái, házai tervszerűtlenül épültek, mégis értékes műalkotásoknak adott otthon a település: a debreceni kollégium klasszicista épületét, a Nagytemplomot, a Déri Múzeumot, a színházat, a városi és a megyei tanács épületét említették. Hozzátették, Debrecen mezővárosi jellegét egyre inkább háttérbe szorította az iparosítás: a Gördülőcsapágygyár, a Penicillingyár, az Orvosi Műszergyár.

A város irányított fejlesztésére pályázatot írtak ki. A Petőfi teret és a Hunyadi János utcát kellett korszerűsíteni. Paulovits László, az I. Iparterv főmérnöke nyerte a lehetőséget, az ő terveit tekintették át a cikkben. Paulovits úgy vélte, a régi tér nagy területében szinte elvesztek az épületek. „Az új, arányos Petőfi téren hangulatos, egységes tér tárul elénk: az új épülettömb Hunyadi úti és Petőfi téri sarokrésze hangsúlyos építészeti megoldással, a kiugró főbejárattal vonja magára a figyelmet” – szemlézték a  főmérnök elképzeléseit. Úgy gondolták, a beruházással egybekötve lakóházakkal egészíthetik ki a város foghíjas utcáit.

Az egyik épületet 150 férőhelyes szállodának szánták. Az épület gazdagon díszített, márványoszlopos csarnokkal, jól felszerelt konyhával készült volna. Mint írták, ezzel együtt az építész a gazdaságosságra is gondolt: főként előregyártott elemekkel kívánt dolgozni. „Debrecen egyik példája lesz annak, hogyan válnak a múlt elhanyagolt vidéki városai szocialista nagyvárosokká” – írták.

Az UGYANAKKOR rovatunkban debreceni kötődésű korábbi újságokból jelenítünk meg aznapi írásokat. A rovat szerkesztője Papp Dávid. Az UGYANAKKOR további cikkei itt olvashatók.