Augusztus 27-én délelőtt elkezdődött a XXXV. Farmer-Expo Debrecenben. A nemzetközi mezőgazdasági és Élelmiszeripari Szakkiállítás megnyitóján Vaszkó László vásárigazgató arról beszélt, az elmúlt 35 évben megtanulták, hogy egy jó ötlet önmagában nem sokat ér, a rendezvényhez összefogásra van szükség , és arra, hogy felismerjék, hol vannak az érdekek. Mint mondta, voltak nehéz időszakok a vásár életében, de megoldották a felmerülő problémákat.
Úgy látja, a vásár Debrecennek és a régiónak nemcsak üzleti lehetőséget adott, hanem társadalmi bizalmat az itt kiállító élelmiszer-termelők felé, hozzájárult a városi fiatalok oktatásához, valamint 300-nál több tudományos rendezvénynek adott otthont.
Bács Zoltán, a Farmer Expo helyszínéül szolgáló Debreceni Egyetem rektora kiemelte, a vásár azon ritka alkalmak egyike, amikor a városban élő gyermekek találkozhatnak azokkal az állatokkal, amelyeket a legtöbben már csak a digitális térből ismernek. A közönség itt megtapasztalhatja, honnan jön az élelmiszer. „Nem engedhetjük, hogy az ember végleg elszakadjon attól a világtól, ami az élelmet biztosítja” – hangsúlyozta.
A rektor arra is kitért, a klímaváltozás ma már mindennapi gazdálkodói tapasztalat. Mint mondta, az aszály is arra figyelmeztet, hogy másképp kell gazdálkodni az erőforrásokkal, meg kell tartani a csapadékot, új technológiákat kell alkalmazni.
Közölte, a Debreceni Egyetem partner kíván lenni abban, hogy az agrárium előtt álló kihívásokra választ találjanak.
A rektor beszéde után megtartották az ilyenkor szokásos szakmai díjak átadását.
35 év alatt nagyot változott a világ – kezdte a beszédét a szünet után Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere. Úgy látja, ma talán nincs fontosabb kérdés, mint hogy miképp alkalmazkodunk a megváltozott körülményekhez. Szerinte az aszály arra tanít, hogy a mezőgazdaság jövője a tudásról fog szólni. Ezért kiemelkedően fontos a Farmer-Expo.
Közölte, a debreceni székhelyű agrár- és élelmiszeripari cégek 2024-ben több mint 250 milliárd forint árbevételt és 121 milliárd forintot meghaladó hozzáadott értéket állítottak elő, miközben több mint 3300 embernek adnak munkát. 2020 és 2024 között az ágazat hozzáadott értéke több mint 160 százalékkal nőtt a városban, a munkahelyek száma is bővült.
Az ország nagy részén nem a szántóföldi növénytermesztésé a jövő
A magyar agrárium, a magyar vidék jelenleg viharban hajózik, ahol a Debreceni Egyetem egy olyan jelzőfény, amelyre érdemes odafigyelnie az agráriumban dolgozóknak – jelentette ki megnyitó beszédében Bóna Szabolcs agrár- és élelmiszergazdaságért felelős miniszter.
A tárcavezető hangsúlyozta, a klímaváltozáshoz való adaptáció nem fog működni a stratégiai célokban való megállapodás nélkül. Figyelmeztetett, a világgazdasági helyzet is nagyon negatív hatásokat gyakorol az agrárium szereplőire, a nemzetközi problémákat pedig nem lehet helyben, egyszerűen megoldani. Mint mondta, a magyar agrárium eddig nem alkotta meg azt a stratégiát, amely segítene a helyzeten.
Pedig a probléma súlyos, Bóna szerint 2026 azt mutatja, hogy a jövőben akár az élelmiszer-önrendelkezésünk is veszélybe kerülhet.
A miniszter szerint egyszerre kell kezelni a lokális és európai problémákat, valamint választ adni a globális kihívásokra, azonban a már felhalmozott tudás megfelelő használatával ez sikerülhet.
Arra is felhívta a figyelmet, hogy a kormány próbál egyszeri segítségeket adni, de ez hosszú távon nem lesz elegendő. Bevezették a szuperelőleget, amellyel szerinte túl tudnak élni a gazdálkodók. Elmondta, már elkezdődött a támogatások kifizetése, bíznak abban, hogy októberben mindenkinél ott lesz az előleg. Megjegyezte azonban, ezt a pénzt jól kell felhasználni, a gazdáknak klímaadaptációra is fordítaniuk kell. Kijelentette, a hosszú távú megoldást az jelenti, ha ki tudják jelölni a magyar agrárium útját, és megvalósítják a klímaadaptációt.
Úgy fogalmazott, szép múltja van a szántóföldi növénytermesztésnek, de meggyőződése, hogy az ország nagy részén nem feltétlenül ez a jövő. Mint mondta, 5-10 év távlatában a szántóterület 20 százalékát fogjuk tudni megöntözni, és már ez is nagy siker lenne.
Bóna Szabolcs szerint az Európai Unióval is meg kell értetnünk, hogy a változásokhoz alkalmazkodni kell. Sikerként említette, hogy nemcsak a visegrádiakat, hanem további uniós tagországokat is magunk mellé tudtunk állítani, egy platformon vagyunk a közös agrárpolitika kapcsán.
Az agrárminiszter fontosnak nevezte továbbá, hogy szakmai alapon működjenek azok a magyarországi intézmények, amelyeknek mindig is így kellett volna tenniük.
Végezetül arról beszélt, a valóság néhány év alatt ránk rúgta az ajtót, ebből pedig tanulnunk kell. Szerinte ezt segítik elő az olyan rendezvények is, mint a Farmer-Expo.
Kísérletezni kell minden régióban
A megnyitót követő sajtótájékoztatón Bóna Szabolcs újságírói kérdésre válaszolva arról beszélt, agrárfelsőoktatási központként és kutatóbázisként Debrecennek a tudás megteremtésében és átadásában lesz nagy szerepe az agrárium területén.
Azt is elmondta, szeretnék elérni, hogy minden régióban legyen lehetőség olyan kísérletekre, amelyekben azt vizsgálják, hogy a különböző növényfajok mennyire képesek alkalmazkodni az adott térség mikroklímájához. Ebből lehet ugyanis levonni azt a következtetést, hogy milyen növények termesztése jelenti a jövőt. Megjegyezte, komplett eredmények vannak már, amelyek megmutatják, melyek azok a növények, amelyeket hosszú távon már nem lehet rentábilisan termeszteni Magyarországon. „Ha bizonyos növénykultúrák termesztését háttérbe szorítjuk, az arra épült iparnak és takarmányhasznosításnak is meg kell találni, hogy mivel fogja helyettesíteni ezeket a termékeket” – hangsúlyozta. Példaként a kukoricát említette, mondván, ebből messze nem lesz önellátó Magyarország, sem a takarmányt, sem az etanol-alapanyagot illetően.
Bóna Szabolcs leszögezte, a magyar termékek sokkal egészségesebbek számos harmadik országbeli, vagy némely uniós tagállamból származó termékekhez képest is. „Ennek lehet, hogy van valamennyi felára, de fillérekről beszélünk ahhoz képest, amekkora az egészségügyi költsége annak, ha nem vigyázunk az egészségünkre” – magyarázta a miniszter.
