A tüntetők tudatlanságán élcelődött Pósán László, de a posztja alapján inkább ő az, aki nem tudja, miből készül az akkumulátor

Az országgyűlési képviselő szerint a debreceni akkumulátorgyárak nikkel helyett lítiumot használnak fel, de a CATL egységes környezethasználati engedélye szerint nikkelre is szükség van a katódok legyártásához.

Ahogy arról a Debreciner is beszámolt, az elmúlt évek legnagyobb akkumulátorgyártás elleni tüntetését tartották február 1-én Debrecenben és Mikepércsen a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) szervezésében, a Tisza Szigetek, valamint az Akkumulátor Károsult Települések Igazáért Szövetséggel (Akárteis) együttműködésben.

Pósán László (Fidesz) debreceni országgyűlési képviselő már hetekkel a tüntetés előtt is igyekezett lejáratni a demonstráció szervezőit a közösségi oldalán, többek között „halálkufároknak” is nevezte őket. A demonstráció után aztán újabb posztot tett közzé a Facebookon, amelyben arról írt, elmaradt a Tisza-aktivisták által vizionált „nagy tömeghisztéria”, szerinte mindössze „néhány száz emberke” jelent meg az eseményen, és ők is más településekről jöttek Debrecenbe. Ahogy arról mi is írtunk, valójában legalább ezren vettek részt a február elsejei tüntetésen, köztük számos debreceni is, habár valóban voltak máshonnan, főként az agglomerációból érkezők.

Pósán László
Pósán László megszakért egy nemrégiben átadott víztisztaságmérőt – facebook.com/PosanLaszlo

A Debreceni Egyetem történészprofesszoraként is dolgozó képviselő szerint a felszólalók világossá tették, hogy fogalmuk sincs az akkumulátorok gyártásával kapcsolatos szakmai kérdésekről, „mert hetet-havat összehordtak és még olyan is volt, aki azt sem tudta, hogy miből készülnének az akkumulátorok és lítium helyett nikkelről beszélt. A nagy hang és tamtam nem tudja helyettesíteni a tényszerű tudást, de ahogyan korábban ezek a dollárral és euróval fizetett zsoldosok arra most sem kíváncsiak” – fogalmazott a politikus.

Pósán László a posztjával azonban éppen a saját tájékozatlanságát leplezte le, ahogy azt egy kommentelő a hozzászólásában meg is jegyezte. „Ajánlanám a professzor »úrnak« az akkugyárak környezethasználati engedély kérelmének olvasgatását, mert úgy látom, ön nincs tisztában azzal, hogy milyen veszélyes anyagokat használnak fel a gyártás során. Nem csak lítiumot! A nikkel-kobalt-mangán por például big-bag zsákokban fog érkezni a gyárakba. Emellett még számos veszélyes, egészségre káros anyagot fognak használni. Nem véletlenül tartoznak a felső küszöbértékű veszélyes anyagokkal foglalkozó üzem kategóriába” – sorolta.

Akkumulátorgyár tüntetés Debrecen 20250201
A Debrecenből vonuló tiltakozók február elsején – Fotó: Polgár Tóth Tamás

Rákkeltő a gyártás során kibocsátott nikkel

A CATL-akkugyár egységes környezethasználati engedélyében valóban szerepel, hogy az akkumulátorok katódjának fő anyagi összetevője az alumínium kompozit és a lítiumot tartalmazó nikkel-kobalt-magnézium por. Az engedélyezéshez készített hatástanulmányban a nikkelt a gyár által kibocsátott szennyező anyagok között is felsorolják. A leírás szerint a nikkel és vegyületei mérgezőek. „A bőr és a légutak nyálkahártyájának gyulladását váltják ki, mivel erős izgató és szenzibilizáló hatásuk van. Belélegezve lehetséges emberi rákkeltő. A nikkel por ismétlődő vagy hosszabb expozíció esetén, hosszabb időn át belélegezve súlyos egészségkárosodást okozhat, károsítja a szerveket. A nikkel – a bőrrel érintkezve – allergiás bőrreakciót válthat ki” – olvasható a dokumentációban.

A megosztása fontos!

Kérjük, válasszon előfizetési vagy támogatási lehetőségeink közül!

Iratkozzon fel hírlevelünkre!

További olvasnivalók...