Még decemberben számoltunk be arról, hogy a debreceni közgyűlés Papp László (Fidesz) polgármester előterjesztésére úgy döntött, a Debreceni Egyetem kérésére értékesítik a jelenleg is a felsőoktatási intézmény által használt, de eddig az önkormányzat tulajdonában lévő, 2,55 milliárd forint értékű városi sportkollégium ingatlanát. Habár a törvény versenyeztetést ír elő az eladás során, az önkormányzat mégis zárt pályázat kiírásáról döntött, amelyre mindössze két, egymástól nyilvánvalóan nem független szereplőt, az egyetemet és az azt fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványt hívták meg. A javaslatot nagy egyetértésben fogadta el a testület, kizárólag Pákh Károly (Összefogás a Cívisvárosért) szavazott nemmel.

Habár Papp László polgármester akkor a kérdésünkre azt felelte, teljesen szabályos eljárási rendben történik az értékesítés, a megkeresésünkre Ligeti Miklós, a Transparency International Magyarország jogi vezetője és Hadházy Ákos (független) országgyűlési képviselő is arról beszélt, álláspontjuk szerint törvénysértően jár el az önkormányzat, mivel az ingatlanügylet során nem a törvény által előírt versenyeztetés, hanem tulajdonképpen verseny nélküli közvetlen értékesítés történik.

Mégsem kellett a közgyűlés jóváhagyása?

Sokan arra számítottak, hogy az ügyet ismét tárgyalni fogja a város közgyűlése, hiszen ez az információ szerepelt az önkormányzat tulajdonosi és gazdaságfejlesztési bizottságának tavaly szilveszterre kizárólag a sportkollégium miatt összehívott rendkívüli ülésének egyik határozati javaslatában. Hogy ez végül miért nem történt meg, az a tanácskozás jegyzőkönyvéből derül ki, amelyet csak a napokban töltöttek fel az önkormányzat hivatalos honlapjára. A dokumentum szerint Szekeres Antal jegyző az ülés elején közölte, a kormányhivatallal való egyeztetés után világossá vált, hogy egyoldalú jognyilatkozatnak minősül az alapítványi forrás átvétele-átadása, ezért a döntéshez nem szükséges a közgyűlés jóváhagyása.

A szokatlan időpontra összehívott, mindössze egy nappal korábban meghirdetett ülés egyetlen tárgyalt előterjesztésében már feltüntették, hogy a Debreceni Egyetem és az azt fenntartó alapítvány még papíron sem versengett egymással, hanem közös ajánlatot adtak a sportkollégiumért. A 2,55 milliárd forintra taksált létesítmény árának a vevők csak egy részét, 1,87 milliárd forintot fizetik ki pénzben, ebből a Debreceni Egyetem 559,68 millió forintot 2025. december 31-ig, további 1,31 milliárd forintot pedig az adásvételi szerződés hatályba lépését követő 365 napon belül fog rendezni. A maradék 679,41 millió forintot az alapítvány ingatlanjainak átruházásával egyenlítik ki. Ez Pallag városrészben található 28 építési telket jelent, amelyeket az önkormányzat által felkért szakértők négyzetméterenként 25 300 forintra becsültek. Az önkormányzat vállalta, hogy az ezek vételárát terhelő 183,44 millió forint áfát megfizeti.

Egyhangúlag megszavazták

A jegyzőkönyv tanúsága szerint az ülést pontosan 20 perc alatt lezavarták a képviselők. A tulajdonosi és gazdaságfejlesztési bizottságnak 5 fideszes és két nem fideszes tagja van. Az utóbbiak közül Madarasi István (Összefogás a Cívisvárosért) vett részt az ülésen, Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) a jelenléti ív szerint „igazoltan” volt távol.

Az ülésen Papp Viktor (Fidesz) bizottsági elnök megkérdezte, beépítik-e a város költségvetésébe a város által kifizetendő áfát. Szűcs László, a polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályvezetője a válaszában elmondta, az áfát a következő hónapban fizetik, de azt is elmondta, a költségvetésnek nem jelent többletterhet az ügylet, mivel „továbbértékesítési céllal vásárolunk”.

Ezt követően több kérdést is feltett Madarasi István bizottsági tag. Előbb megkérdezte, a közgyűlés az ilyen típusú vagyonszerzés esetében átruházhatja-e a döntés jogát a bizottságra (Szekeres Antal válasza szerint igen), aztán arra volt kíváncsi, mikorra várható az adásvételi szerződés hatályba lépése (a jegyző közlése szerint idén februárban), majd azt, hogy a jövő évi költségvetésben megjelenik-e már az egyetem által megfizetendő összeg (a december 31-ig fizetendő rész igen), végül hogy a cserével érintett ingatlanok „ki vannak-e szabályozva” (Fazekas-Tripsánszki Bernadett vagyonkezelési osztályvezető válasza szerint az ingatlanok mindegyike kialakított, közművesített).

Ezt követően a határozati javaslatot egyhangúlag elfogadta a testület.

Semmi problémát nem lát a bizottság nem fideszes tagja

Az ingatlanügylettel kapcsolatban telefonon beszéltünk Madarasi Istvánnal, aki a Debrecinernek elmondta, álláspontja szerint teljesen törvényes a közgyűlés decemberi döntése, amely szerint csak az egyetemet és az alapítványt hívták meg az ingatlanértékesítési pályázatra, ahogy abban sem lát kifogásolnivalót, hogy a közgyűlés a kiértékelés hatáskörét átruházta a tulajdonosi és gazdaságfejlesztési bizottságra.

A politikus megjegyezte, az egyetem célja a kollégiumépítés és a dolgozóik lakhatásának segítése. Szerinte ez a város érdeke is, mivel a kollégiumhoz nem jutó egyetemisták másképp bekerülnek az albérleti piacra, hozzájárulva a lakbérek növekedéséhez, ami a már itt élő debreceni lakosokat érinti hátrányosan. Mint mondta, ha az egyetem ilyen beruházást kíván megvalósítani, akkor neki ezzel nincs problémája. „Isten ments, hogy erre a területre egy magánbefektető úgy kerüljön oda, hogy utána ő a kedve szerint olyan luxuslakásokat építsen, amelyekhez a debreceni rászorultak megint nem fognak tudni hozzájutni” – fogalmazott az önkormányzati képviselő.

Megkérdeztük a politikust arról is, mi az álláspontja a Transparency International jogi vezetőjének érveléséről, miszerint az önkormányzat lépése törvénytelen, hiszen nem valósul meg az előírt versenyeztetés. Madarasi azt felelte, elfogadja Ligeti Miklós érvelését, de nem először történt olyan, hogy a város érdekei mentén meghívással vagy zártkörű pályázatban értékesítettek egy ingatlant, ezekre általában több önkormányzati céget hívnak meg. Szerinte egy nyilvános meghirdetés azt eredményezte volna, hogy nem a célnak megfelelő beruházás valósul meg a területen. Mint mondta, tisztán emlékszik, ő a bizottsági ülésen megkérdezte Szekeres Antal jegyzőt, jogszerűen dönt-e a bizottság erről az ingatlanügyletről, ő pedig erre igennel felelt. Ilyen részletet egyébként az ülés jegyzőkönyve nem tartalmaz.

Megjegyezte, szerencsésebb, átláthatóbb lett volna, ha a közgyűlés hagyja jóvá az értékesítést.

Megkérdeztük az ügyről Mándi Lászlót, aki szintén az Összefogás a Cívisvárosért színeiben került be a város közgyűlésébe, és aki Madarasihoz hasonlóan decemberben megszavazta a közgyűlési előterjesztést. A képviselő elmondta, úgy tudja, hogy az egyetem az ingatlant az egyetemi polgárok javára fogja hasznosítani, ezért ő sem lát kivetnivalót az ügyletben.

Amikor szembesítettük Ligeti Miklós véleményével, azt mondta, nem tudott arról, hogy törvénytelen lenne az ingatlanértékesítés, de ha így van, akkor azt elítéli. Megjegyezte továbbá, sokszor tapasztalják, hogy a városvezetés úgy hoz meg döntéseket, hogy annak kevés nyilvánossága legyen, ők viszont szeretnék átláthatóbbá tenni az önkormányzat működését.

Nem tud jogszerűtlenségről a Mi Hazánk

Salánkiné Kuti Zsuzsanna (Mi Hazánk), aki párttársával, Hunyadi Mátéval együtt szintén megszavazta a közgyűlésben a sportkollégium eladását, a Debreciner kérdésére most azt mondta, az értékesítés céljával egyetért, a közgyűlésen elhangzott, hogy minden jogszabályi követelménynek megfelel az ügylet, ezzel ellentétes információ pedig azóta sem jutott el hozzá.

Természetesen kerestük a bizottsági ülésről távol maradó Gondola Zsolt Zoárdot is, de ő nem kívánt válaszolni a kérdéseinkre.

Nem látni, miért érnek ilyen sokat a csereingatlanok

Ahogy fentebb írtuk, a közgyűlésbe az Összefogás a Cívisvárosért listájáról bekerült, de a DK színeiben politizáló Pákh Károly volt az egyetlen, aki nem szavazta meg a közgyűlésben a sportkollégium eladását. A Debrecinernek most kifejtette, nem világos, pontosan mi alapján értékelték az alapítvány által cserébe ajánlott telkeket 679,41 millió forintra, ugyanis az előterjesztésben nem voltak részletes információk ezekről, csak a helyrajzi számokat sorolták fel. Arról is beszélt, normál eljárás szerint a tulajdonosi és gazdaságfejlesztési bizottságnak előkészítő szerepet kellett volna játszania ebben az ügyben, végső döntést pedig a közgyűlésnek kellett volna hoznia, ehhez képest pont fordítva történt. Úgy fogalmazott, ez valószínűleg nem jogszerűtlen, de nem is elegáns lépés.