Herdon István közismert debreceni milliárdos vállalkozó, a Xanga cégcsoport tulajdonosa. Az övé egy komplett debreceni ipari park a Határ úton, korábban a város repülőterét üzemeltető cég többségi tulajdonosa volt, legutóbb pedig azzal került be a hírekbe, hogy megnyitották az Accor-ral közösen működtetett ibis Styles Debrecen Airport hotelt a reptér mellett. Miután körbevezetett minket a szállodában, az üzletember interjút adott a Debrecinernek.

A Piac utcán nem sétáltak reptéren szocializált emberek

A vállalkozó felidézte, a Xangával 2010-ben kezdték el a debreceni repülőtér üzleti környezetének fejlesztését, egy évvel azelőtt, hogy a reptér üzemeltetői lettek. 15 év alatt 14 projektet hajtottak végre a területen. Herdon István úgy látja, cégével kezdettől fogva proaktívan léptek fel, olyan fejlesztéseket hajtottak végre, amelyekre szükség van minden komolyabb repülőtér környezetében, Debrecenben azonban ezek hiányoztak – ilyen volt a karbantartási lehetőség kialakítása és a hotel építése is.

A reptérnél a Xanga elsősorban logisztikai és infrastrukturális fejlesztéseket végzett el. Az üzleti modelljük az, hogy ők fejlesztenek, aztán bérbe adják az érintett ingatlant. Az ibis hotel esetében annyiban más a helyzet, hogy ezt franchise-rendszerben üzemeltetik az Accor-ral. A vállalkozó hangsúlyozta, minden fejlesztésük bevételt generál a reptérnek. Az itteni tevékenységük alapját képező 2010-es szerződésben az áll, hogy 50 ezer négyzetméteren építhetnek. Ebből már nem sok van hátra, most a repülőgép-karbantartást fejlesztik, ennek folyik a tervezése és engedélyeztetése.

Herdon István szerint 2018-ban komoly kihívással szembesültek. Ekkoriban már évente közel 600 ezer utas fordult meg a reptéren, és infrastrukturális fejlesztésekre volt szükség az utasszám további növekedéséhez. Mint mondta, kritikus pont volt a terminál és a futópályák kérdése. Ekkortájt érkezett a városba a BMW is, és sejthető volt, hogy a megváltozott ipari környezet a teherszállítást is szükségessé teszi majd. Ezek a fejlesztések meghaladták egy üzleti vállalkozás lehetőségeit, mivel a költségek mind a reptérnél csapódnak le, a bevételek pedig az idegenforgalmat kiszolgáló cégeknél, az önkormányzatnál és az államnál jelentkeznek, utóbbiaknál adó formájában. A repülőtér fejlesztéséhez tehát önkormányzati és állami források bevonására volt szükség. A többségi tulajdont ezért visszaadták a városnak, kisebbségi tulajdonosok lettek. Később az állam vált többségi tulajdonossá.

Megkérdeztük, hogyan vélekedik a reptér sorsáról a tulajdonosváltozás után. Herdon István leszögezte, a Xanga nincs benne a menedzsmentben, ezért nincsenek belsős információik, de ezt egy nagyon nehéz iparágnak látja, ahol egyes, a világban történő események képesek mindent megzavarni. Nagyon nagy forrásokat igényel, és csak hosszú évek alatt térül meg. Látja, hogy a reptér bizonyos fejlesztések hiányában még mindig nehéz helyzetben van, de bízik abban, hogy ez valamikor megoldódik.

Herdon hangsúlyozta, a teherszállítás infrastruktúráját még a Xanga fejlesztette 2012-től kezdődően, jelenleg olyan szintű cargobázis van Debrecenben, mint Budapesten. Ezt szerinte minél jobban ki kellene használni.

Az üzletember arról is beszélt, hogy a repüléshez kapcsolódó összes ipar- és üzletág nagyon magas hozzáadott értéket képvisel, ezekben mérnökök dolgoznak. Felidézte, hogy amikor 2011-ben átvették a repteret, nagy kihívást jelentett, hogy hatalmas összegeket kellett elkölteniük képzésekre. Egy 40-50 milliárdos gép környezetébe ugyanis csak szakszolgálati engedéllyel rendelkező, speciális képzésen átesett reptéri alkalmazottakat engedhettek. „A Piac utcán nem sétáltak reptéren szocializálódott emberek. Nekünk kellett kiképezni őket” – magyarázta. Úgy véli, ha ma kimegyünk a Piac utcára, már van esélye, hogy találunk olyan embert, akinek van reptéri tapasztalata.

Csökkenteni akarták a kitettségüket

Tíz évvel a repülőtéri tevékenységük előtt, 2000-ben kezdte a Xanga a Határ úti ipari park fejlesztését. Ez jelenleg Magyarország legnagyobb, magántulajdonban lévő ipari parkja – mondta Herdon. Itt még mindig van egy jelentős fejlesztési terület, ahol folyamatban van gyárépítés. Sok iparág jelen van a gyógyszeripartól a nyomdaiparig, az elektronikától a gépiparig. Az ipari parkban 6500 ember dolgozik több mint 60 cégnél, magas hozzáadott értéket képviselnek, a dolgozók több mint fele diplomás. Az üzletember elmondta, 2017-ig lényegében csak itt volt ipari fejlesztés Debrecenben.

Stratégiai fejlesztésekre, az újabb befektetők kiszolgálására azonban itt már nincs hely, tartalékolniuk kell a fejlesztési területen a már ott lévő cégek igényeinek kiszolgálására.

Több évtizedes munkájuk során már több válságot is megtapasztaltak, ezért realizálták, nagy kitettséget okoz a Xangának az, hogy egyetlen helyszínen fejlesztenek. Ezért határozták el, hogy diverzifikálják a működésüket. Részben ezt a célt szolgálják a repülőtéri projektek is.

Szem előtt tartották azt is, hogy multimodális logisztikát fejlesszenek. Herdon István ma már úgy látja, a menetrend szerinti vasúti konténerjáratokat túl korán indította el a Xanga, de most itt van egy olyan konténertermináljuk, amely a szlovéniai Koperbe menetrend szerinti konténervonatokat üzemeltet, tehát tengeri kapcsolattal rendelkezik. A repülőtér légikapcsolatot ad, az autópálya pedig földit a kamionos szállításon keresztül. Debrecen hiába van távol a tengertől, a menetrend szerinti logisztikai csatornákon keresztül mégis kapcsolatban van a kikötőkkel.

Amellett, hogy a Határ úton és a repülőtér környékén folytatják a projektjeiket, az elmúlt években más városokban is megjelent a Xanga. Miskolcon és Nyíregyházán is van logisztikai fejlesztésük, a szabolcsi megyeszékhelyen hatalmas területük van az autópálya mellett, itt augusztusban lesz kész a csarnokuk első üteme. Budapesten és az agglomerációban is jelen vannak, valamint Sopronban, Szentgotthárdon és Kisvárdán is.

2016 óta az Egyesült Államokban is aktív a cégcsoport, a nyugati parton Los Angelesben vannak jelen, de sok projektjük volt a keleti parton is. Philadelphiában és New Jerseyben vannak irodáik, az amerikai centrumuk Jersey Cityben van. Kolozsváron egy jól működő startupirodával rendelkeznek Xponential néven, Sepsiszentgyörgyben pedig előkészítés alatt van projektjük.

Arra a kérdésünkre, hogy Trump gazdaságpolitikája, a vámháború hogyan hat az érdekeltségeire, Herdon István azt felelte, az infrastruktúra-fejlesztőket a világon mindenhol tárt karokkal várják. Mindenhol tudják ugyanis, ha valahol megépül egy gyár, akkor abba munkaerő megy, technológiai transzfer történik és adóbevételt hoz maga után. „Nem jártam még olyan helyen a világban, ahol ne fogadtak volna bennünket szívesen. Ez a típusú fejlesztés a jövőt építi” – fogalmazott.

Nem akarnak szembemenni a helyiek akaratával

Mivel várható volt, hogy a Debrecenbe érkező nagy cégek szálláshelyproblémákkal fognak küzdeni, a diverzifikáció jegyében a Xanga lakás- és szállodafejlesztésbe is belevágott. Volt olyan elképzelésük, hogy munkásszállókat is építenek, ezt azonban Herdon István ma már hibás döntésnek látja. Több ilyen létesítményt is előkészítettek, rendelkeznek olyan engedélyekkel, amelyekkel munkásszállókat fejleszthetnének. Az üzleti elképzeléseik azonban nem voltak szinkronban a piaci igényekkel, ezért ezeket a terveket félretették. Tapasztalták továbbá, hogy még a baráti körük sem örült a projekteknek, ahogy a politika sem. „Mi a fejlesztéseinkkel a környezetünket emeljük. Ha a környezetünk nem akar valamilyen fejlesztést, akkor azt nem csináljuk. Mindegy, hogy miért nem akarja” – magyarázta. Az üzletember kifejtette, a reptérnél megépített ibis hotel hiába kapott munkásszállóként engedélyt, nem arról van szó, hogy támogatást vettek volna fel rá, aztán utólag trükközni próbáltak, hanem egyszerűen változtattak az elképzeléseiken. Hangsúlyozta, semmilyen támogatást nem vettek fel munkásszálló építésére. „A szállodaiparágban benne maradunk, a munkásszállókban nem” – szögezte le.

Debrecenben a nagy cégek betelepülése Herdon szerint olyan brutális méreteket ölt, hogy nehéz azt kezelni. „Ez gyakorlatilag az egész városszerkezetet érinteni fogja” – vetítette előre. Úgy véli, ez a téma 2035-ig napirenden lesz, mert a gyárak megépülése után jelentkező igények formálni fogják a környezetet. A Xangánál most azt a stratégiát folytatják, hogy figyelik a környezetet és reagálnak az új fejleményekre. Mint mondta, lehet, hogy lesz majd egy téves elképzelésük, de minden projektet kudarcelemzés alá vetnek, ahol elő kell jönnie annak, ha egy beruházás társadalmilag nem támogatott. Úgy fogalmazott, elindulhat egy olyan folyamat, amelyre a környezet nem jól reagál, ilyenkor pedig le kell vonni a konzekvenciát. „Van száz projektünk. Ha egy nem támogatott, megyünk tovább, csináljuk a következőt” – magyarázta.

A milliárdos úgy látja, Debrecenben jelenleg számos lehetőség van, az új gyárak olyan megoldásra váró kihívásokat hoznak maguk után, amelyek most még nem is feltétlenül látszanak. Ilyen szerinte az ingatlanárak növekedése is. Herdon szerint lehetőséget kell teremteni azoknak is, akik a Tócóskertben élnek, keresik a lehetőséget, hogy a lakótelepből élhetőbb környezetbe tudjanak költözni a gyerekeikkel, de nincs a bankszámlájukon 100 millió forint, és nem is akarnak ekkora hitelt fölvenni. „Borzasztó lakásárak vannak” – állapította meg.

Választani a kertvárosi nyugalom és az unokák maradása között

Herdon István arra számít, a város északnyugati határában lévő BMW-gyár és a főleg akkuipari beruházásoknak otthont adó déli gazdasági övezet környékén is fel fognak lépni olyan szolgáltatási igények, amelyek lakóingatlanok építését is szükségessé teszik. Mint mondta, van olyan városrész, ahol most még alig érezni aktivitást, de a tervek, a számos új munkahely ismeretében máris felmerülnek kérdések: hol iszik egy pohár vizet, hol vesz egy kiflit a dolgozó. „Isten őrizz, hogy mindenki felkerekedjen külön-külön, mert így sem lehet közlekedni. Tehát biztos, hogy lesznek új városrészek” – vetítette előre.

„Ezzel sajnos együtt kell élnünk. 2035-ig egy változó környezetben vagyunk. A kertvárosi Debrecen feeling, a városi polgárok nyugalma sérülni fog. De vannak a folyamatnak előnyei is. Kinek mi a prioritás” – jegyezte meg, hozzátéve, ha az unokájára gondol, az az érdeke, hogy ő majd harminc lehetőség közül választhasson munkahelyet az egyetem után. Herdon okfejtése szerint hiába gondolja valaki, hogy épít egy nagy villát az unokájának, ha ő majd azt mondja, „bocsi nagypapa, elmentem Londonba”. „Ha nincs élhető környezet, ki fog ürülni a város, ahogy a vidéki településeken mindenütt” – magyarázta.

Tudni kell alkalmazkodni

Arra a kérdésünkre, hogy könnyebb vagy nehezebb dolga lenne-e, ha fiatalként ma kellene a nulláról vállalatot építenie, Herdon István azt felelte, valószínűleg ugyanolyan lenne. Miután 1987-ben elvégezte az egyetemet, bankban dolgozott, a később az ország egyik leggazdagabb emberévé váló Demján Sándor onnan emelte ki és mentorálta. Herdon úgy látja, egyetem után a fiataloknak el kell kezdeniük dolgozni, tapasztalatot és pénzt kell gyűjteniük. Figyelmeztetett, senki ne gondolja, hogy három év után milliomos lesz belőle. Szerinte ehhez mindenekelőtt minden nap dolgozni kell „Az angol fűre azt mondják, azért ilyen szép, mert száz éve minden nap nyírják. Mitől fogsz tudni továbbhaladni? Minden nap csinálni kell, sok évig” – jelentette ki.

Megkérdeztük, szerinte ma a sikerhez valóban elég-e egy fiatal számára a tudás, a kellő munka és a kitartás. Herdon István azt válaszolta, ő a rendszerváltás előtt lett munkavállaló, egy folyamatosan változó környezetben kellett eljutnia idáig. Úgy véli, a mostani helyzetnél lehet jobb és rosszabb is. Szerinte arra kell számítani, hogy nehezebb lesz, de csinálni kell tovább, és arra is fel kell készülni, hogy nem fog minden sikerülni.

Az alkalmazkodókészséget nagyon fontosnak nevezte. „Most van egy nehéz gazdasági környezet, háború van, és a világban egy exponenciális technológiai forradalom zajlik. Volt már olyan, hogy összeomlott a bankrendszer, világválság volt. Változó környezetben vagyunk. Mindig lesz egy olyan kihívás, aminek meg kell felelni, amit kezelni kell” – summázta a meglátásait.