Október 17-én tartották a soron következő Euroscola ülést a strasbourgi Európai Parlamentben. Az októberi ülésen Magyarországról egyedüliként az Ady Endre Gimnázium diákcsoportja is részt vett. A debreceni diákokat két kategórián keresztül választották ki a tanáraik: azok vehettek részt a programon, akik sikeresen pályáztak a lehetőségre és sokat tettek az iskolájukért. A gimnázium csoportjához csatlakozott a Debreciner munkatársa is, így élőben követhettük, hogyan teljesítenek a debreceniek a parlamenti vitán. A Euroscola programban való részvétel révén a diákok átfogó képet kapnak arról, hogyan formálódnak az európai szakpolitikák és hogyan működnek az uniós intézmények.
Az Euroscola az Európai Parlament kiemelt ifjúsági programja, amelynek célja, hogy ösztönözze, oktassa és bevonja a fiatal európaiakat a demokratikus folyamatokba. Az 1990-es indulás óta évente körülbelül 15 Euroscola-ülést tartanak Strasbourgban, minden eseményen mintegy 800 résztvevő van jelen a helyszínen, és körülbelül 300-an csatlakoznak online, gyakran akár 30 osztály követi a programot távolról. Szinte minden uniós tagállam képviselteti magát minden alkalommal, beleértve az Egyesült Királyságot és időnként a tagjelölt országokat is.
„Ahhoz, hogy felkészüljünk, el kellett menni workshopokra, ahol jobban megismertük az Európai Unió működését, meg azt, hogy igazából mit dolgoznak a képviselők. Ez szerintem nagyon informatív és hasznos volt, mert így megtudtuk, hogy konkrétan egy ember szemszögéből milyen a munka, és nem egy glorifikált változatot kaptunk. Nagyon várom azt, hogy bemenjünk és részt vegyünk ezen az eseményen, mert jó lesz látni, hogyan születnek azok a döntések, amelyek meghatározzák mindannyiunk életét. Engem mindig is érdekelt a politika, emiatt jelentkeztem a programra” – számolt be a Debrecinernek Katona Ábel 11. osztályos tanuló az ülésnap kezdete előtt.
A délelőtti programon Martin Hojsík (Renew, Szlovákia), az Európai Parlament alelnöke jelentkezett be online a diákokhoz, akik élőben kérdezhették a munkájáról és az EP-ben is tárgyalt közügyekről, később a saját országából érkező tanulók külön is beszélhettek az alelnökkel. Utána egy szakértő is bejelentkezett, akit a jelenlévők már a délutáni vitához kapcsolódóan kérdezhettek részletesen az EU zöld átállásáról.
„Én igazából azért jöttem erre a programra, mert nagyon szeretem követni a politikát, később valószínűleg európai uniós jogot szeretnék tanulni. Ez egy nagyon nagy lehetőség. Most szeretném megnézni, hogy ez mennyire éri meg, hogy milyen opciók vannak a munkákkal. Az európai politikát is igyekszem követni, mert szerintem nagyon fontos, hogy mindenki tájékozott legyen a világról, amiben él” – mondta délelőtt a magyar csapatból elsőként felszólaló tizedikes Csontos Márton, aki délelőtt Martin Hojsíket a dezinformáció szabályozásáról kérdezte.
Láthatóan a délutáni programot várták legjobban a diákok, ahol a parlamenti vita szabályai szerint tárgyalhattak és szavazhattak valódi határozati javaslatokról. Az előre megadott témához három csoportra osztották a résztvevőket, az európai zöld átállás melletti, elleni és kompromisszumkész csoportokban szinte minden tagországból szólaltak fel a jelenlévők.
„Szerintem ez a nap kitűnő tapasztalat lesz számomra, ugyanis ilyet még soha nem csináltam. A csapattal felkészültünk az aktuális témákról, tehát a klímaváltozásról és más égető problémákról, amelyek ma a világot sanyargatják. Remélem, hogy gazdagabban térek haza” – bizakodotta tizenkettedik osztályos Tóth József János.
A diákparlament végül a zöld átállás mellett döntött; a tagállamokat érintő határozati javaslatokról szavazhattak. A diákok a plenáris üléseken is alkalmazott szavazógépeket használták, a szavazás már nem a megadott fiktív képviselőcsoportok szerint, hanem az egyéni véleményük alapján folyt. Az Euroscola ülésen résztvevő diákok álláspontját figyelembe veszik a valódi parlamenti döntéshozatalban is.
Csontos Mártont a viták után is kérdeztük: „elég idegőrlő volt felszólalni először, nagyon ideges voltam, és őszintén én nem értem, hogy azok, akik nem írnak maguknak jegyzetet, hogyan mernek felszólalni, kútfőből, de én sem írtam le mindent, amit mondtam, csak támpontokat. Szerintem nekem szerencsém volt, mert ahhoz képest, hogy hányszor jelentkeztem, egészen sokszor felszólítottak, jó élmény volt.”
A második körben több témáról, például a női béregyenlőségről és a dezinformáció szabályozásáról vitáztak a résztvevők, ekkor már nem a fiktív képviselőcsoportok szerint, hanem az egyéni véleményüknek megfelelően. A kísérő tanárokat eközben egy workshop után az Euroscola szervezői körbevezették a parlament épületében, később az ülésnap végén csatlakoztak vissza az ülésterembe.
„Én nagyon-nagyon jól éreztem magam. Szeretem az ilyen vitákat, tagja vagyok a vitakörnek is. Nagyon szeretem ezt csinálni, szeretnék majd ezzel foglalkozni. Hasonló volt ahhoz, amit vártam, viszont mégis voltak meglepő témák, például nem gondoltam volna, hogy a nőegyenlőségről szó lesz. Sokszor hozzá tudtam volna szólni, csak sajnos egy olyan helyen ültem, ahol nem nagyon voltam benne a látókörben, úgyhogy nem került rám a sor, de nagyon élveztem” – zárta a nap végén a tizedik osztályos Salamon Panna Petra.
