Ahogy országosan, úgy Debrecenben sem új jelenség, hogy a politikusok igyekeznek számos, a városukhoz vagy a választókerületükhöz kötődő eseményen megjelenni, beszédet mondani, demonstrálni, hogy ők is szerepet vállalnak a helyi kulturális élet fejlesztésében. Az elmúlt hónapokban ugyanakkor arra lettünk figyelmesek a városban, hogy a Fidesz önkormányzati képviselőit egyre gyakrabban „védnökként” tüntetik fel olyan események plakátjain, amelyeket részben vagy teljes egészében a DEMKI Debreceni Művelődési Központ és Ifjúsági Ház Nonprofit Kft. nevű önkormányzati cég szervez.

A legtöbb ilyen megjelenítést Szilágyi Edina csapókerti képviselő esetében találtuk, aki idén csak decemberben Mikulás-váró bulin, egy foltvarró kör kiállításmegnyitóján, egy állatvédelmi adománygyűjtésen (itt a plakáton nem tüntettek fel szervezőt) és egy adventi gyertyagyújtáson is védnökösködött.

Dankuné Nagy Gyöngyi, homokkerti önkormányzati képviselő november 29-én egy „Adventi varázslat” című, DEMKI által szervezett eseményen töltötte be ezt a szerepet. A rendezvényen egy helyi általános iskola diákjai adtak elő adventi műsort, valamint fellépett a korábban a Csillag Születik tehetségkutatóban szerepelt Szirota Jennifer.

Katona Erzsébet, Debrecen nyugati, külvárosi részeinek önkormányzati képviselője szeptember 7-én őszköszöntő családi délutánhoz adta a nevét, amelyre rizses-kolbászos lecsóra is invitálták a vendégeket, október 19-én pedig egy Orsolya-napi káposztafőző versenynél tüntették fel a képviselőt. Mindkét programot Ondód városrészen tartották.

A választókkal való kapcsolattartásra ad lehetőséget

Megkérdeztük a három fideszes képviselőt, hogy mi volt a szerepük védnökként ezeken a rendezvényeken, és szerintük mi volt az oka annak, hogy a szervezők éppen őket kérték fel a feladatra. A három politikus közül Katona Erzsébet válaszolt a kérdéseinkre, aki csak változtatások nélkül járult hozzá nyilatkozatának közlésére:

„Nyitott vagyok minden olyan esemény iránt, mely városrészünket (Kismacs, Nagymacs, Ondód, Tócóliget, Kertváros, Úrrétje, Akadémiakert) érinti, és közösségünk céljait szolgálja!

Amennyiben felkérést kapok, és az időm engedi, hogy személyemmel támogathatom az adott esemény és közösség számára fontos ügyet – örömmel teszek ennek eleget!

Fontos számomra, hogy ne csak a fogadóórákon legyek jelen, hanem egyéb eseményeken is, hiszen itt is lehetőségük van az itt élőknek arra, hogy feltegyék kérdéseiket, megkeressenek problémáikkal, vagy azokkal az ügyekkel, melyek épp foglalkoztatják őket.

»Ön szerint mi az oka annak, hogy a szervezők éppen Önt kérték fel erre a feladatra?« – erre a kérdésre a szervezők tudnak válaszolni, de reményeim szerint azért, mert bíznak bennem és látják a szándékot és a tenni akarást közösségünk és városrészeink ügyeinek megvalósításában, fejlesztésében!” – fogalmazott a képviselő.

Fontos alkalom a képviselőknek

Katona Erzsébet szerint tehát a védnökség a választókkal való kapcsolattartást szolgálja. De vajon milyen módon kíván közreműködést a képviselőktől egy védnöki megbízatás? Erről a fentebb felsorolt eseményeket szervező DEMKI-től, a Szeretlek Debrecen Egyesülettől és az Ondód Jövőjéért Egyesülettől érdeklődtünk. Közülük a DEMKI válaszolt a megkeresésünkre.

Halász D. János ügyvezető nevében Gergely Zsolt pr és marketing munkatárs kifejtette, az önkormányzati képviselők védnöki szerepe valójában inkább szimbolikus, a helyi közösség és az önkormányzat közötti együttműködést, valamint a rendezvények közösségépítő jelentőségét hangsúlyozza. A védnököktől ugyanakkor személyes jelenlétet kérnek az eseményeken, ezáltal a képviselők közvetlen kapcsolatot építhetnek ki a városrész lakóival. „Ez egy fontos alkalom számukra, hogy megismerjék a helyi közösség igényeit, problémáit és véleményét, amelyeket később képviseleti munkájuk során figyelembe vehetnek” – magyarázta.

Arra a kérdésünkre, hogy miért éppen az önkormányzati képviselőket kérik fel a védnökségre, Gergely Zsolt azt felelte, a DEMKI intézményegységei Debrecen különböző városrészekben működnek, így természetes, hogy az adott intézményegység által szervezett rendezvények védnöki feladataira az érintett városrész önkormányzati képviselőit kérik fel. „Ez a gesztus egyrészt tiszteletadás a helyi közösség iránt, másrészt erősíti a kapcsolódást az adott városrész lakói és az önkormányzat között” – fogalmazott.

Eszmei támogatás, amely felminősíti a rendezvényt

Az általunk megkérdezett, az önkormányzattól független, komoly tapasztalattal rendelkező rendezvényszervezők szerint a védnök szerepe elsősorban az, hogy az eseményhez a nevét adva emelje annak presztízsét. Szabó Béla, a Gagmanagement Podukciós és Reklámiroda https://www.facebook.com/gagprodukcio  ügyvezetője a Debrecinernek kifejtette, ők általában akkor kérnek fel valakit védnöknek, ha az illető valamilyen módon köthető az adott rendezvényhez. Az első nagytemplomi adventi koncertek szervezésekor például Bölcskei Gusztávot kérték föl, aki akkoriban a Tiszántúli Református Egyházkerület püspöke volt, tehát súlya volt a védnöki közreműködésének. Akkoriban a programot az ország más településein is megtartották. Szabó úgy fogalmazott, Magyarországon járva az ő nevére hivatkozva könnyebb útjuk volt.

„Ezek tiszteletbeli és kölcsönös megbecsülésen alapuló felkérések, amelyek felminősítést adnak a rendezvénynek, de a rendezvény is ad valamit a védnöknek, hiszen aki ezt elvállalja, mindenre nem mond igent” – magyarázta. A szakember megítélése szerint kulturális rendezvények esetén a felkérések nem a politikáról szólnak, habár ő is tapasztalta, hogy a politikusok szeretik magukat ilyen szinten pozícionálni. Mint mondta, az ő cégüket az ország számos polgármestere szokta felkérni önkormányzati rendezvények szervezésére. Amennyiben ők a finanszírozók, normálisnak tekintik, ha védnökséget vállal vagy megszólalási lehetőséget kér egy polgármester – egészen addig, amíg ez nem választási beszédet jelent.

Szabó Béla leszögezte, a szervezésben a védnöknek nincs szerepe. „Ez az ő pozíciójából adódó olyan eszmei támogatás, ami azért minősít minket is, hogy nem az utcáról estünk be valamilyen gagyi történettel” – mondta. Emlékeztetett, amikor tíz évvel ezelőtt Debrecenben, Pécsett és Veszprémben rendezvényeket tartottak az Illés együttes fennállásának ötvenedik évfordulója alkalmából, mindhárom város polgármesterét felkérték védnöknek. Mint mondta, az ilyen lépéseknek reklámértéke van, a helyi média ugyanis aktívabban számol be egy olyan eseményről, amihez a város vezetője adja a nevét. Megjegyezte ugyanakkor, hogy csak ritkán élnek ezzel az eszközzel.

Leértékelődött a védnökség intézménye

Deményi György közművelődési szakember, a debreceni önkormányzat kulturális és oktatási bizottságának nem képviselő tagja szerint a szervezők azért kérnek fel védnököket, hogy ezzel is jelezzék a közönségnek az esemény jelentőségét. „A fővédnök vagy védnök feladata lenne, hogy nevével, ismertségével támogassa a rendezvényt, ezzel egyetértését kifejezve a szervezők által kitűzött céllal, célokkal, személyesen jelenjen meg a programon, nyissa meg a rendezvényt, díjat, díjakat adjon át” – sorolta.

Deményi úgy érzi, mára leértékelődött ez a titulus, sok esetben propaganda- és kampánycélokra használják, használták fel. „Gondoljanak bele a kedves olvasók, hogy mennyire más, ha például egy tömegsportrendezvénynek egy olimpiai vagy esetleg világbajnok a védnöke, akivel találkozni, beszélgetni lehet, autogramot kérni, kezet lehet vele fogni, közös szelfit készíteni, amit mutogatni lehet örök emlékként, a gyermekeknek példaképként mutathatjuk meg, vagy mennyire más, ha a védnök egy kerület önkormányzati képviselője” – szemléltette a helyzetet.

A szakember szerint a szervezők számára az a jó, ha minél nagyobb húzónevet találnak, mert úgy esetleg szponzorokat, támogatókat is könnyebben tudnak gyűjteni, valamint nagyobb közönségre is számíthatnak. Deményi György úgy látja, amennyiben egy önkormányzati képviselőt kérnek fel védnöki feladatra, tőle jellemzően azt várják, hogy segítse, támogassa a rendezvényt, a kapcsolataival segítse a szervezőket eligazítani az engedélyek beszerzésében, segítse ki őket a bürokrácia útvesztőiből.

A védnöki szerepkör értékvesztéséről hasonlóan vélekedik Kocsis Csaba Berettyóújfaluban élő író, fotográfus, népművelő is, aki a Debrecinernek arról írt, korábban sokkal nagyobb jelentősége volt annak, ki látja ezt a feladatot. A szakember húsz éve vezeti a Berekfürdői Körmendi Lajos Írótábort, amelynek, amíg élt, Jókai Anna Kossuth-díjas író és költő volt a védnöke. „Ő ezt komolyan is vette, amíg tehette, a tábor lakója is volt, számíthattam a tanácsaira, és figyelemmel kísérte a település sorsát is… Én ezt tartottam az igazi védnökségnek!” – fogalmazott.

Tasó László országgyűlési képviselő arra buzdított egy közpénzből részesülő szervezet rendezvényén, hogy a Fideszre szavazzon a közönség

A szakemberektől kapott válaszok alapján úgy tűnik, a védnökséget a cikk elején bemutatott debreceni önkormányzati rendezvények esetében a politikai szempontoknak rendelték alá, hiszen sem Katona Erzsébet, sem a DEMKI nem nevezett meg egyetlen konkrétumot sem, amivel az önkormányzati képviselők hozzájárulnak az események sikeréhez, hanem inkább a választókkal való kapcsolattartást hangsúlyozták. Ez utóbbi persze egy képviselőnek feladata, de az nehezen belátható, hogy miért van ehhez szükség a politikusok védnöki szerepben való feltüntetésére. Hacsak nem azért, mert a DEMKI tőlük reméli a nagyobb közönség bevonzását.

Az biztos, hogy a helyi fideszes politikusok közpénzből történő szerepeltetésének Debrecenben nem ez az egyetlen útja. A DEMKI egyéb eseményein túl Debrecen országgyűlési és önkormányzati képviselői rendre feltűnnek olyan nem önkormányzati tulajdonban lévő, de rendszeresen városi és állami támogatásokban részesülő szervezetek eseményein, amelyeken többnyire beszédet is mondanak, így akár választási kampányok idején is lehetőségük van maguk és pártjuk mellett korteskedni, mint ahogy tette azt 2022-ben Tasó László egy tavaszköszöntő egészség- és sportnapon. Az országgyűlési képviselő itt explicit módon arra kérte a megjelenteket, hogy szavazzanak rájuk a néhány nappal későbbi országgyűlési választáson, ahol végül Debrecenben is fölényesen győzött a Fidesz.

Ez a cikk a „Szabad oldal” kezdeményezés részeként jelent meg, együttműködésben a Szabad Európával.