Akik a közösségi közlekedés iránt érdeklődnek Debrecenben, azok számára bizonyára nem ismeretlen a DERKE neve. Én egy szerencsés véletlen folytán ismerkedtem meg munkájukkal és csodálkoztam el azon, milyen sok részletkérdéssel foglalkoznak a DERKE (Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület) tagjai, és igyekeznek minőségi változást elérni a város közlekedésében. Ezért megbeszéltünk egy kávézást Jónás Zoltánnal, aki egyesületi elnöki feladatkörben igyekszik tenni a változtatásokért.

Rögtön beszélgetésünk kezdetén elmondta, hogy bizony, mint sok civil szervezetnél, náluk is problémát jelent a létszámhiány, ám a tagjaik között több olyan fiatal is van, akiket ez a terület nagyon érdekel.

Kértem, hogy szedje össze, miket sikerült elérnie az egyesületnek 2007-es fennállása óta. Először kicsit zavarba jött, hiszen ők ezt így még nem összesítették, valójában nem is akarnak kérkedni a sikereikkel, hiszen csak teszik a dolgukat.

Végre éjszakai járatok

Mégis talán az egyik legnagyobb sikernek a nemrég megvalósult éjszakai járatok elindítása számít, ami több évtizedes kívánsága volt leginkább a városban élő fiataloknak. 2018-ban indították el a projektet, melyben megvizsgálták az éjszakai autóbusz-közlekedés költséghatékony lehetőségét. Így kerültek képbe azok a szolgálati járatok, melyek a DKV dolgozóit szállítják munkába, illetve haza. Fontos lépés volt eme járatok útvonalának és utasforgalmának felmérése, hogy megtudják, további utasok szállítására van-e lehetőség. Később az elkészített tervek alapján javaslatot tettek a városvezetésnek egy DKV Zrt.-vel közösen szervezett, több hétvégés tesztidőszakra, amelynek a többletköltségeit a DERKE pályázati forrásból finanszírozta. Érdemes megjegyezni, hogy „az éjszakai járatok szervezése során nem kellett új járművezetőt munkába rendelni és új autóbusszal sem kellett kiállni. Ezáltal minimális erőforrással le tudtuk fedni éjszakai járatokkal a város több mint nyolcvan százalékát” – mondta Jónás Zoltán.

A nagy hurok

Egy korábbi, szintén sokakat érintő problémára találtak megoldást a DERKE tagjai 2011-ben, ez pedig a 11-es busz vonalának meghosszabbítása. „Javaslatunknak két fontos eleme volt: egyrészt az új vonal kialakítása során fontosnak tartottuk, hogy az mindenképpen érintse a belvárost, és ne érjen véget a kevésbé frekventált Segner téren. Másrészt így kevesebb jármű kellett ugyanahhoz a feladathoz. További előnye volt még a meghosszabbításnak, hogy a Dósa nádor téren parkolóhelyek szabadultak fel a nem használt megálló helyén. Azóta 11-est (elsősorban üzemi okokból) meghosszabbították a Doberdó utcáig.

A 2011-es járatcsökkentési és racionalizálási hullám másik pozitív hozadéka a 22/24-es vonalak létrejötte a jelenlegi formájukban. Bizonyára sokan emlékeznek még arra, hogy a 24-es autóbusz a Vincellér utca és a Doberdó utca között közlekedett 2011-ig. Az eredeti tervek szerint a 26-as autóbusz vonalát lerövidítették volna olyan formában, hogy az csak a Kölcsey Központ és a Vincellér utca között közlekedett volna, ahonnan a 10-es autóbusszal lehetett volna tovább utazni az Egyetem felé. Az átszállással járó kényszer komoly terhet jelentett volna nem kevés, Derék utca és Egyetem között közlekedő utas számára. A közvetlen kapcsolat létét mindenképpen indokoltnak tartottuk. Ezért egy olyan javaslatot készítettünk, amellyel járműkilométert lehetett megspórolni, azonban a közvetlen kapcsolat is megmaradt. Így született meg az a javaslat, hogy a 24-es autóbusz vonala nem ér véget az Újkert szélén, hanem azt a Böszörményi úton át, egy rövidebb útvonalon visszahozzuk a Tócóskert felé. Mivel a járatok így egy nagy hurkot tesznek, kell egy ellenirányú párjuknak is lennie. Ez lett a 22-es autóbusz. A nagy hurok előnye, hogy olyan városrészeket kötött össze közvetlenül, amelyek között korábban csak átszállással lehetett közlekedni (pl. Kassai út – Böszörményi út). Az igazi nagy előnye pedig az, hogy a 22/24 vonalakkal valamennyi nagyobb egyetemi telephely (Agrár, főépület, Klinikák, Campus, Műszakikar) közvetlenül elérhetővé vált a három nagy lakótelepről (Tócóskert, Újkert, Vénkert), és maguk az egyetemi telephelyek között is sikerült biztosítani a közvetlen autóbuszos-közlekedés.”

A szakemberhiány enyhítéséért

Tudták, hogy a DKV az egyesület javaslatára vezette be szintén 2011-ben a tömbjegyek árusítását?

További érdem, amivel az egyesület büszkélkedhet, hogy az Árpád Vezér Általános Iskola villamosmegálló melletti buszmegálló és gyalogátkelő létesítése is az ő nevükhöz fűződik. Mindezekkel sikerült megkönnyíteni rengeteg utas életét, és egyúttal az utazásra szánt időt is csökkenteni.

A Debreceni Menetrendek mobiltelefonos applikációhoz is az egyesület tagjai csinálják az adatbázist, mellyel sok dékávézó közlekedésében nyújtanak segítséget.

Most, 2019-ben pedig még nagyobb szabású projekteket készítenek elő, hiszen a nevük szerepelt a Tedd Jobbá pályázat nyertesei között. És hogy mit takar a Modern szemléletű közlekedésszervezés kicsiknek és nagyoknak cím?

– Magyarországon ma jelenleg két helyen, Budapesten (BME) és Győrben (SZIE) zajlik olyan felsőfokú egyetemi képzés, ahol közösségi közlekedést érintő közlekedésszervezéssel kapcsolatos ismereteket lehet szerezni önálló tantárgyi keretek között. Az ilyen ismeretekkel rendelkező szakemberek a képzés helyszíne és a munkaerőpiaci sajátosságok miatt az ország nyugati régiójában vállalnak munkát, gyakran akkor is, ha a keleti országrészből származnak. Emiatt a modern közlekedésszervezési ismeretekkel rendelkező mérnökök hiányszakmának számítanak az ország keleti felében. A programunkkal fiatalok számára szeretnénk lehetőséget biztosítani arra, hogy a közösségi közlekedés szakmai kulisszái mögé betekintést nyerhessenek. Ezáltal megismerhessék a szakma különböző ágazatait és kedvet kapjanak arra, hogy a jövőben közösségi közlekedéssel foglalkozzanak lehetőleg itt, az ország keleti felében. A fókuszban a közlekedésszervezés áll, azonban szeretnénk az üzemeltetési oldalát is bemutatni a közösségi közlekedésnek, hiszen közlekedést szervezni csak úgy lehet, ha ismerjük a lehetőségeket és a rendelkezésre álló erőforrásokat.

A másik célterület a döntéshozói szint. Negyedévente minden kistérségben zajlik menetrendi egyeztetés, amikor a települések képviselői a minisztérium által megbízott Közlekedéstudományi Intézet munkatársai számára előadhatják településük helyközi közösségi közlekedéssel kapcsolatos igényeit. Vagyis azt, hogy milyen menetrendmódosítási igényük van. Tapasztalataink alapján azonban ezeken az egyeztetéseken csak kevesen jelennek meg a települések részéről. Ennek az is az oka, hogy az egyes települések nem rendelkeznek megfelelő szakmai apparátussal ahhoz, hogy a közösségi közlekedési igényeket felvegyék, feldolgozzák és megfelelő szakmai formában továbbítsák a minisztériumoknak. A minisztériumban kellő helyismeret hiányában nem biztos, hogy a megfelelő döntést tudják meghozni. A jövő tavaszára szervezet konferenciánkkal az a célunk, hogy felhívjuk a figyelmet: települési szinten miként lehet ezeket az utasigényeket kezelni és hatékony módon továbbítani az illetékes szakmai döntéshozói testületnek. Máshol milyen közlekedésszervezési megoldásokat alkalmaztak és milyen eredményekkel. A programunkkal első sorban ismereteket szeretnénk átadni, amelyek meghatározhatják a fejlesztési irányokat. Legyen szó akár egy apróbb menetrend-módosításról vagy egy nagyobb volumenű beruházásról.

A fejlődéshez, fejlesztéshez akarat is kell, és olyat sem az utasok, sem a döntéshozók nem akarnak, amit nem ismernek. Erre talán az egyik legjobb példa a Pocsaj-Esztár állomáson létesült közös autóbusz-vasúti peron, amely jelenleg egyedülálló az országban. A megvalósítás előtt sokan nem is értették, hogy miről is van szó, mit jelent az, hogy ’közös’. Volt, aki feltette a kérdést, hogy a busz hogyan áll meg a vágányon, holott arról van szó, hogy a peron két oldalán állnak meg a járművek. Az egyik oldalon a vonat, a másikon pedig a busz, és nagyon rövid idő alatt át lehet szállni. Azóta ez a hazai közlekedésszervezés egyik mintapéldája lett, és egyre több helyen fogalmazódott meg az igény ilyen létesítésére. Az a célunk, hogy az utasok is és a döntéshozó is ismerjék meg ezeket az új lehetőségeket, és akarják is, hogy ezek megvalósuljanak.

Biztatunk minden kicsit és nagyot, hogy ha érdeklődik a közösségi közlekedés iránt, csatlakozzon a DERKE lelkes és tevékeny tagjaihoz, hogy még több sikert érhessenek el közösen az utazó városlakókért.