Zöldület címmel rendezett konferenciát Debrecen zöld jövőjéről február 26-án, a Hotel Lyciumban az Ökopolisz Alapítvány, az LMP pártalapítványa.

A szakmai és zöldpolitikai előadások 15 órától egészen 20 óráig tartottak, az estét Mándi László és Varga Zoltán, az Egységben Magyarországért debreceni jelöltjeinek pódiumbeszélgetése zárta. Az utolsó programpontban a szervezők eredetileg vitát rendeztek volna Debrecen zöldpolitikai kérdéseiről, azonban sem Kósa Lajos (Fidesz), sem Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselők nem fogadták el az alapítvány meghívását.

A konvencionális mezőgazdaság egy történelmi konstrukció, tehát megváltoztatható

Balogh Róbert történész, a Debreceni Egyetem doktorjelöltje élelmezéstörténeti előadásában arról beszélt, hogy a jelenlegi profitorientált, monokultúrás termelésre építő nagybirtokok nem fenntarthatók, de mivel azok a jól működő mezőgazdasági módszereket tönkretevő, Angliából származó kapitalizmushoz hasonlóan történelmi konstrukciók, ezért a rendszer megváltoztatható. Mint mondta, régészeti kutatások bizonyítják, hogy őseink vadászattal foglalkozó csoportjai egészségesebbek voltak, tovább és nagyobb egyenlőségben éltek a mezőgazdaságra áttért közösségeknél, ez tehát azt mutatja, hogy a mezőgazdaság kialakulása már eleve áldozatokkal járt.

A történész beszélt a 20. században lezajlott zöld forradalomról, amelynek a keretében világszerte elterjedt a vegyszereket és modern gépeket használó konvencionális mezőgazdaság. A várakozásokkal ellentétben ez nem csökkentette, hanem növelte a társadalmi egyenlőtlenségeket, Dél-Indiában erőszakos eseményekhez is vezetett.

Az előadásból kiderült, hogy Magyarországon a világháborúkat nem számítva utoljára az 1860-as években volt éhínség, ekkor az állam úgy oldotta meg a problémát, hogy az éhező tömegek számára munkatáborokat szervezett az akkoriban zajló folyószabályozásokon. Balogh Róbert elmondta, a második világháború története többek között az éheztetés történetének is tekinthető.

A jelenlegi magyarországi mezőgazdasági termeléssel kapcsolatban a történész elmondta, sok szempontból jó alternatívát jelentenének helyettük az 1945 előtt létező, önkéntes alapon szerveződő szövetkezetek.

Autógyártó cégek szponzorálták a jövő közlekedését bemutató kiállítást

Adam Something youtuber, urbanisztikai és közéleti vlogger előadásában az úgynevezett „technobullshit” jelenségről beszélt, amikor egy-egy magát világmegváltónak mutató vagyonos ember olyan új közlekedési megoldásokat igyekszik eladni jellemzően a felsőközéposztálynak, amelyek miatt egészen új infrastruktúrát kell kiépíteni, kevés emberre vannak szabva, drágák, ezért növelik a társadalmi különbségeket. Adam Something kifejtette, ezekre az eszközökre az angolszász világban a „gadgetbahn” szót használják, utalva arra, hogy a társadalmi egyenlőtlenségeket csökkentő, fenntartható vasút helyett kínálnának alternatív megoldást.

Az előadó a technobullshit jelenség kialakulását az 1964-es New York-i világkiállításra vezette vissza, amelynek fő látványossága az amerikai autócégek által szponzorált Futurama kiállítás volt. A jövő közlekedési viszonyait bemutatni hivatott tárlatban egyáltalán nem kapott szerepet a tömegközlekedés.

A gadgetbahnokra példaként többek között az Elon Musk által tervezett Vegas Loop-ot hozta fel, amely Las Vegas-i technológiai vásár látogatóit szállítja egy 2,5 kilométeres alagútban, és a forgalmi dugók megszüntetését várták az ötlettől, mégis rögtön torlódás alakult ki a rendszer bevezetésekor.

Adam Something úgy látja, ahogy a történelemben már többször is hibásan gondolták, hogy a vasútnak leáldozott, most is ugyanez a helyzet, a vasút valójában a jövőt jelenti.

Azt is megjegyezte, nem debreceni, de mire félig közösségi közlekedéssel, félig gyalog eljutott a Nagyállomástól a Baltazár Dezső térig, az a kép alakult ki benne, hogy aki a város közlekedését megtervezte, az még csak autóban ülve látta Debrecent.

Az elektromos busz technológiai zsákutca

Jónás Zoltán, a Debreceni Regionális Közlekedési Egyesület (Derke) elnöke előadásában Debrecen közösségi közlekedésének jelenlegi állapotát és a szükséges fejlesztések és átszervezések irányát vázolta fel az utasok szükségletei alapján. Mint mondta, kerülni kell a homogén városrészek (csak lakópark, csak ipari park stb.) kialakulását, a város szövetét úgy kell kialakítani, hogy a különböző funkciójú területek vegyesen helyezkedjenek el, hiszen így jóval kevesebb közlekedésre lenne szükség.

A közlekedési szakember felhívta a figyelmet arra, hogy a debreceni utasok elsősorban gyorsan, kényelmesen és olcsón akarnak utazni. Szerinte a közlekedésszervezés során nem szabad priorizálni az átszállásokat, a város relatíve kis méretéhez viszonyítva ugyanis már egy 5 perces átszállási idő is viszonylag soknak számít. Úgy látja, szükség van arra, hogy Debrecen központi belterületének bármely városrészéből legfeljebb egy átszállással el lehessen jutni a város közigazgatási területének bármely részére. Más esetekben azonban a gyakoriság növelésére van szükség, amelyet éppen egy átszállás beiktatásával lehetne elérni – ez pedig csak átszervezés kérdése.

Jónás Zoltán szerint újra kell gondolni a jegyek és bérletek rendszerét is: többek között időalapú jegyekre, 24 órás jegyre, 15 és 30 napos bérletekre van szükség.

A buszokkal kapcsolatban elmondta, jelenleg a sofőrök a járművükkel egyszerre pihennek, miközben semmi nem indokolja, hogy a buszok is egy helyben álljanak, amíg egy adott sofőr a szünetén van: ha ezt meg tudná oldani a DKV, máris kevesebb autóbuszra lenne szükség. Kitért az elektromos buszok kérdésére is: úgy látja, ezek technológiai zsákutcát jelentenek, hiszen tölteni kell őket, miközben egész nap a forgalomban is kellene lenniük. Jónás Zoltán szerint egy elektromos buszpark esetében ugyanarra a feladatra két buszt kell üzembe helyezni, ezért a gyártásból származó környezeti terhelés mellett ez a megoldás rengeteg pénzbe is kerül, miközben a beruházással nem lesz gyorsabb az utazás.

Úgy látja, a jövő elsősorban a kötöttpályás közlekedésben, a trolibuszok és a villamosok használatában van, ugyanakkor nem szabad elfelejteni, hogy egy új villamosvonal nem feltétlenül jelent megoldást a közlekedési problémákra, sőt bizonyos esetekben újabbakat szülhet.

A borostyános, vadszőlős homlokzatok rekreációs szerepet is betöltenek

Czédli Herta, a Debreceni Egyetem Műszaki Kar docense arról beszélt, fontos kérdés, hogy a települések tudnak-e majd válaszolni a 21. század kihívásaira. Mint mondta, a 2010-es évektől kezdve ugrásszerűen megnőtt a városokban élők aránya, középtávon Debrecenben is számolni kell a lakosság növekedésével. Czédli kiemelte, hogy Magyarország nagyvárosaiban jelenleg zöldterület deficit van: az ajánlások szerint egy lakosra 21-30 négyzetméternek kellene jutnia, ehhez képest van, ahol ez csak 0,49 négyzetméter. Úgy látja, szükség van a városi parkok állapotának megőrzésére, új zöldterületek létrehozására, valamint több városi játszótér létesítésére.

A néhol Debrecenben is megtalálható, borostyánnal befuttatott buszmegállókat jó kezdeményezésnek tartja, szerinte az épületek homlokzatát is be kell futtatni vadszőlővel és borostyánnal, hiszen ezzel nemcsak a lakosság ökológiai lábnyoma csökkenthető, hanem rekreációs szerepet is betöltene.

A munkahelyi demokrácia lehetőségei

Az utolsóként előadó Pogátsa Zoltán közgazdász azt a kérdést járta körbe, miért van az, hogy a munkahelyeket még nem demokratizálta a társadalom, miközben az élet szinte minden terén tetten érhető a demokratizálódás, bizonyos szinten még a családi életben is. „A munkahelyen elfogadjuk, hogy egyfajta diktatúra van. Miközben semmi sem determinálja ezt” – fogalmazott a közgazdász.

Pogátsa arról beszélt, szerinte nincs igaza Paul Samuelsonnak, amikor azt mondja, hogy a munkavállaló a munkaerejét árulja, hiszen az esetek zömében a munkáltató időbeli, nem mennyiségi ellenszolgáltatást vár: ha a dolgozó végez a kiadott feladatokkal, újakat kap, amíg le nem jár a munkaideje. Ez Pogátsa szerint nincs messze a részleges rabszolgaságtól, mivel a szerződéseket ráadásul nem egyenlő viszonyrendszerben lévő felek kötik meg. A legtöbb munkakör jellege miatt egyes felmérések szerint a munkavállalók egy jelentős része úgy érzi, a munkájának egy része „bullshit”, nincs gyakorlati értelme.

A közgazdász szerint egy demokratikus közegben ezt a problémát is meg lehetne beszélni. Úgy látja, a szövetkezeti rendszer sokkal demokratikusabb a hagyományos céges viszonyoknál, Nyugat-Európában pedig már komoly kultúrája is van ennek: a legnagyobb spanyolországi szövetkezetnek például másfél millió tagja van. Nálunk ez annak ellenére szinte példátlan, hogy az Európai Unió még támogatást is ad a szövetkezeteknek. Szerinte a szövetkezeteknek egyéb előnyei is vannak, például sokkal kevesebb valószínűséggel szervezik ki magukat külföldre, illetve nagyobb valószínűséggel képviselik a helyiek érdekeit.

Pogátsa szerint a klímaváltozás szempontjából sem mindegy, hogy milyen körülmények között dolgozunk. Szerinte a széndioxid-kibocsátás nem tud csökkenni a GDP-növekedéssel párhuzamosan, Nyugat-Európában is csak azért figyelhető meg csökkenés, mert a gyártás egy részét kiszervezték Európán kívülre. Úgy látja, a szövetkezet az egyetlen modell, amelyben nem kell attól félni, hogy a növekedés elmaradása esetén felvásárol egy másik cég, tehát a szövetkezetek tudnak nem növekedően működni.

Az előadást követően egy érdekes vita bontakozott ki Pogátsa Zoltán és Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő között. Varga a hozzászólásában azt vetette fel, hogy a cégek is lehetnek valamilyen szinten demokratikusak, a demokrácia ugyanis azt jelenti, hogy a dolgozónak döntési szabadsága van: ha nem akar egy feladatot elvégezni, akkor megteheti, hogy nem végzi el. Ellenben úgy látja, az operatív végrehajtás során már a szövetkezetekben sincs jelen a demokrácia.

Pogátsa szerint nagy különbség, hogy leválthatja-e valaki a főnökét. Varga erre úgy reagált, hogy egy munkahely nem antidemokratikus attól, mert a vezetőt nem lehet leváltani. Pogátsa azonban úgy érvelt, hogy ez a demokrácia definíciója. „A politikai demokrácia is úgy működik, hogy a megválasztott parlament jogszabályokat hoz, amelyek kötelezők rád, te nem mondhatod azt, hogy nem csinálod. A politikai demokrácia attól demokrácia, hogy leválthatod a vezetőt, a parlamentet és új szabályokat hozhatsz. De onnantól ezek megint kötelezők rád” – fogalmazott a közgazdász.

Varga Zoltán nem hozna több nagy céget Debrecenbe, inkább a KKV-kat támogatná

A konferenciát Varga Zoltán és Mándi László, az Egységben Magyarországért debreceni képviselőjelöltjeinek beszélgetése zárta, amelyet Jármi Péter, az LMP hajdú-bihari elnöke moderált. Varga Zoltán elmondta, amennyiben a parlament tagja marad (hacsak vissza nem lép, az marad, hiszen listán befutó helyet kapott a DK-tól), akkor a választás utáni első munkanapon bekopog Papp Lászlóhoz (Fidesz), Debrecen polgármesteréhez, és ahogy korábban, úgy most is felajánlja neki, hogy a város problémáiról beszél majd az Országgyűlésben, ezt ugyanis a Fidesz képviselői nem teszik meg. Mint mondta, nagyon rossz állapotban van a debreceni közösségi közlekedés, amit ő Kossa György és az InterTanker Zrt. szerepvállalásához vezet vissza. Varga azt ígérte, a polgármesterrel együttműködve lépéseket fog tenni a járatsűrűség növeléséért, valamint felülvizsgáltatja a január elején bejelentett debreceni autóbusztranzakciót.

Mándi László a téma kapcsán kifejtette, hogy meg kell teremteni Debrecenben a 15 perces városok koncepcióját, és el kell érni, hogy a közösségi közlekedés valódi alternatívája legyen a személygépjármű-használatnak.

Mándi úgy látja, szükség van a debreceni lakóházak nagyarányú korszerűsítésére is, ez lenne ugyanis a „valódi rezsicsökkentés”. Fontosnak tartja továbbá, hogy addig ne betonozzanak le Debrecenben jó minőségű termőföldeket, amíg barnamezős területek is vannak a városban.

Varga Zoltán elmondta, a magyar állam 250 milliárd forintot fizetett azért, hogy lebetonozzák Debrecen északnyugati határát a BMW-nek. A politikus kijelentette: semmilyen nagy céget nem hozna már Debrecenbe, ugyanis a város tele van kis- és közepes vállalkozásokkal, inkább azokat kellene segíteni. Mint mondta, a jelenlegi trend alapján Debrecen kezd egy összeszerelő üzemmé válni. Papp László és Kósa Lajos bűnének nevezte, hogy kiváló termőföldeket betonoznak le Debrecenben. Zöldmezős beruházást Varga Zoltán csak Debrecen keleti határában engedélyezne, ahol rosszabb a termőföld minősége. Az akkumulátorgyártáshoz szükséges alkatrészeket előállító kínai Semcorpra és a dél-koreai EcoPro BM-re utalva a politikus arról is beszélt: az akkumulátorgyárak jelentős környezeti terheléssel járnak, elég csak megnézni, mi történik Gödön.

A DK-s politikus moderátori kérdésre kijelentette továbbá, hogy nem támogatja a nagy napelemparkok létesítését sem, amelyek ugyancsak termőterületeket vesznek el, helyettük inkább a házak tetejére kell napelemeket telepíteni. Úgy látja, a megújuló energiaforrásokkal akár a paksi atomerőművet is ki lehetne váltani.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!