Vizi Katalin ügyvezető igazgató a Kultúra.hu-nak beszélt először a megújuló kommunikációs csatornákról, intézményi céljaikról és a szerveződő kiállításokról. (Médiaszemlénkben ez utóbbit ismertetjük.)

Beszéljünk konkrét kiállítási tervekről is! Melyek azok a tárlatok, amiket megörököltél akár a pandémia, akár más elhúzódó ügy miatt?

2022 sok szempontból izgalmas lesz. Don Tamásnak három fontos projektje is megvalósul. Az első kiállítás január 22-én nyílt meg, és a kelet-közép-európai identitást vizsgálja 15 művész bevonásával. Különlegesség, hogy a kurátor és a Modem megbízásából készítettek műtárgyat ebben a témakörben.

Egy tárlatot a Déri Múzeummal közösen szervezünk, ami Debrecenben közvetlen szomszédunk. Talán kevesen ismerik a Déri nagyszerű és hatalmas példányszámú fotógyűjteményét. Debrecenhez köthető felvételeket válogattak ki belőle, amelyekre kortárs művészek új művekkel reflektálnak. Mindig izgalmas, amikor olyan kiállításokra készülünk, amelyek esetében a kurátor csak a művészek korábbi munkáiból és a kiállításra készülő tervekből sejti, rakja össze, milyen lesz a végső látvány. E kiállításon kifejezetten számítunk a debreceni közönségre, mert bízunk benne, hogy úgy érzik majd, megszólítottuk őket.

Tamásnak van egy három éve zajló oktatási projektje is, amelynek során művészetelméleti és művészetpedagógiai foglalkozásokat tartott. Ennek a folyamatáról összegző kiállítást nyitunk. Ez is olyan nagy hatású és hiánypótló, sok ezer főt megszólító projekt, amelyet sokkal hatékonyabban lehetne kommunikálni, ezért erre az októberi megnyitóig nagy hangsúlyt helyezünk majd.

Februárban Süli-Zakar Szabolcs kurátori munkája nyomán retrospektív kiállítást nyitunk Tasnádi József munkáiból, aki számára az utóbbi években ember és gép viszonya, a technológia, a metaforikus látásmód és a költői gondolkodás összefüggései kerültek fókuszba.

Szintén Szabolcs fogja össze a nyár elején nyíló, Kopeczky Róna és Balázs Kata által kurált kiállítást, amelynek középpontjában a magyar származású amerikai művész, Agnes Denes művei állnak. Az általa felvetett szempontokhoz kapcsolódó művek alkotói a régió különböző országaiból (Csehország, Lengyelország, Magyarország, Szlovákia, Románia) és különböző generációkból származnak. Szabolcs, Horányi Attila és Csontó Lajos vezetésével az utóbbi években elmaradt Debreceni Nemzetközi Művésztelepet is folytatjuk.

Szintén ősszel Fenyvesi Áron kurátor nemzetközi fókuszú tárlatot hoz, amely a legaktuálisabb kortárs pozíciókat mutatja be a London–Berlin–Budapest tengelyen. A tervek szerint nagyon friss, színes és trendi válogatás lesz. A Modemnek szüksége van arra, hogy a trendiségét hangsúlyozzuk. Amikor ideérkeztem, azt tapasztaltam, hogy bár sok fiatalos és energikus ember dolgozik benne, mégis a megfáradtság érzete tapadt hozzá, amit szeretnénk megszüntetni. Az intézmény tele van kreativitással, amit a kiállítások nagy része határozottan alá fog támasztani.

Az Antal–Lusztig-gyűjteményből is rendezünk tárlatot, mivel az elmúlt évek során a kollekcióról megjelent két nagyon fontos katalógus, ám ezekhez kapcsolódó kiállítás a pandémia miatt eddig még nem születhetett.

Az év során két fontos, nagy dobásra készülünk: az egyik egy budapesti project space megnyitása, de nem akármilyen együttműködésben, a másik pedig az Iparterv-generáció egyik jelentős alkotójának életmű-kiállítása. Ezek ügyében még a tárgyalások és az előkészületek szakaszában járunk. A konkrétumokkal február végén fogunk a közönség elé állni.

További részletek a Kultúra.hu cikkében olvashatók.