Az EcoPro BM alapítójának korábbi nyilatkozata alapján valószínű, hogy elsősorban a gödi Samsung-gyárnak fognak szállítani Debrecenből. A katódgyárnak a városra gyakorolt hatásairól egyelőre keveset tudunk, az viszont biztos, hogy amennyiben az Európai Unió rábólint, jelentős állami támogatással valósul meg a beruházás. Egy nemzetközi szaklapban alig néhány hónapja jelent meg egy írás azzal kapcsolatban, hogy a katódgyártás európai meghonosítását nemcsak a szaktudás és a tapasztalat hiánya, de a kelet-ázsiai országok alacsonyabb szintű biztonsági és környezetvédelmi előírásai is nehezítik.
Az elmúlt évek egyik legnagyobb beruházása a Debrecenben épülő dél-koreai katódgyár, de sok még a tisztázatlan kérdés
December 8-án Szöulból jelentette be Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter, hogy Debrecenben hozza létre első európai katódgyárát a dél-koreai EcoPro BM. Az MTI közléséből kiderült, hogy a beruházás értéke 264 milliárd forint, a gyár az ígéretek szerint 631 új munkahelyet teremt. A beruházáshoz nyújtott magyar állami támogatás összegét a miniszter egyelőre nem árulta el. A debreceni gyárban évente 108 ezer tonna magas nikkeltartalmú katódot fognak előállítani, amelyeket akkumulátorgyártáshoz használnak fel.
Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere később egy sajtótájékoztatón elmondta, a gyárat a déli gazdasági övezet 36 hektáros területén építik fel. A városvezető arról is beszélt, 2015 óta összesen több mint ezermilliárd forint működőtőke érkezett Debrecenbe, és több mint 10 ezer új munkahely keletkezett (ugyanebben az időszakban a város lakossága egyébként több ezerrel csökkent). Papp elmondása szerint az EcoPro BM együttműködést tervez a Debreceni Egyetemmel a kutatás-fejlesztés terén.
Az eseményen Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő azt mondta, a beruházásokhoz nyújtott vissza nem térítendő állami támogatások üzleti befektetésekként kezelhetők, amelyek 5-10 éven belül adóbevételekben térülnek meg. Mint mondta, olyan nagy összegű állami támogatást adnának a dél-koreai vállalatnak, amelyhez előbb még egyeztetni kell az Európai Unióval is. Pósán László (Fidesz) országgyűlési képviselő ugyanezen a sajtótájékoztatón az MTI beszámolója szerint arról beszélt, „Debrecen a legújabb kori ipari forradalom meghatározó szereplője, de nemcsak itthon, hanem Európában, és a betelepülő cégeket tekintve a világban is”.
Egy korábbi nyilatkozat szerint elsősorban a gödi Samsung-gyárnak fog szállítani
A Portfolio a bejelentés kapcsán arról írt, hogy a katódgyár létesítése 2017 óta a 7. legnagyobb nemzetközi beruházás Magyarországon. A lap azt is közölte, hogy az EcoPro BM a Samsung rendszeres beszállítója, de a Hyundai Heavy Indrustries társasággal is együtt dolgozik. A Portfolio cikkéből kiderül továbbá, hogy Szijjártó Péter a bejelentésről szóló sajtótájékoztatón elmondta, 37 hónapos beruházási időszakkal kell számolni, de a gyár már két éven belül termelni fog.
A külgazdasági és külügyminiszter arról is beszélt, hatalmas szerepet játszott a beruházás elnyerésében, hogy a BMW elektromos autókat fog gyártani Debrecenben, valamint a katódok iránt vevőként érdeklődik az SK Innovation és a Samsung SDI, amelyek szintén megtalálhatók Magyarországon. A Portfolio idézte az EcoPro BM alapítóját is, aki a Korea Economics Dailynek októberben arról beszélt: a Kelet-Európába tervezett üzemük döntően a Samsung SDI-nek fog szállítani. A cégnek Magyarországon Gödön van akkumulátorgyára.
Ha nincs rászorítva, miért venné figyelembe a gyár a lakosság érdekeit?
A Karátson Gábor Kör és a Partizán október 22-én mutatta be az Akkumulátorgyárak árnyékában című filmjüket, amelyből kiderül, Magyarországon a kormány úgy döntött több akkumulátorgyár létesítéséről is, hogy a lakosságot előzetesen nem tájékoztatták az adott települést érintő várható hatásokról, továbbá az érintetteknek semmilyen beleszólást nem engedtek a beruházásokkal kapcsolatos döntésekbe. A videóban a Göd-ÉRT Egyesület egyik tagja, Benedek István arról beszélt, hogy a gödi Samsung-gyár építésekor a hatóságok csak asszisztáló szerepet játszottak, a törvény által előírt eljárásokat nem folytatták le kellő alapossággal. „Hogyha nincs rászorítva a gyár arra, hogy őszintén, átláthatóan kommunikáljon és a lakosság érdekeit figyelembe vegye, akkor miért tenné? Egy profitorientált multinacionális cég örül, hogy ide a félperifériára kiszervezi a maga gyártóüzemét” – mondta.
Kelet-Ázsiában alacsonyabb szintűek a biztonsági és környezetvédelmi előírások
Az EcoPro BM gyárával kapcsolatban jelenleg még számos megválaszolatlan kérdés van, többek között az is, hogy a gyárnak milyen hosszútávú társadalmi és környezeti hatásai lesznek. Az E-Mobility Technology International nevű szaklap idén szeptember 14-én írt az akkumulátorokhoz szükséges katódok európai gyártásának lehetőségeiről. Ahogy a cikkben olvasható, az európai gyártást nemcsak az nehezíti, hogy a kontinensről hiányzik a gyártáshoz szükséges szaktudás és tapasztalat, hanem az Európai Unióban megkövetelt, a kelet-ázsiai országokénál jóval magasabb biztonsági és környezetvédelmi sztenderdek is gátjai az előállításnak. A cikk konkrét példaként említi az Európai Parlament és az Európai Tanács gépekről szóló irányelvét.
Oroszországban vörösre festett egy folyót a nikkelkohó
Az EcoPro BM által készített, akkumulátorgyártáshoz szükséges katódok fő alapanyaga a nikkel. Habár a debreceni gyárról egyelőre kevés ismeretünk van, a nikkelkohászat környezetre gyakorolt hatásaival az elmúlt években már több alkalommal is szembesülhettünk. A brit The Guardian 2016-ban számolt be arról, hogy az orosz Nornickel, a sarkkörön túli Norilsk város legnagyobb munkáltatója bezárta egy kohászatát, miután egy heves esőzés során a kohóban megáradt víz a szűrőgáton át a Daldikan folyóba jutott, és vörösre festette azt.
2017-ben pedig a The New York Times olyan Fülöp-szigeteki gazdákkal beszélt, akiknek a faluja mellett illegálisan nyitottak meg egy nikkelbányát, amely ihatatlanná tette a falu folyójának vizét, és kiirtotta belőle a falusiak által gyűjtött puhatestűeket.
