Többször is foglalkoztunk már a debreceniek körében népszerű szabadidős helyszín, a Vekeri-tavi kirándulóhely ügyével. Visszatérő probléma a tó alacsony vízszintje, amelyet hosszútávon a kormány és Debrecen önkormányzata a Civaqua-program teljes megvalósításával oldana meg, de addig még a városvezetés saját vállalásai szerint is hat év van hátra, és akkor még nem beszéltünk a hasonló volumenű beruházások során rendre előforduló jelentős csúszásokról.

Ha valaki ellátogat a tóhoz, annak az is feltűnhet, hogy a körülötte lévő terület infrastruktúrája milyen mértékben vált az enyészeté az elmúlt években, évtizedekben: kidőlt, korhadó padok, lábfejnyi hézagok a tó fölött átívelő híd deszkái között, törött, rozsdás focikapu a pionír növények (ismertebb nevükön gazok) által benépesített aszfaltpályán, piknikasztalra dőlt fa – hogy csak néhány jelenséget említsünk, amelyekkel az elmúlt hónapokban a Vekeri-tó partjánál találkoztunk.

A területet kezelő Nyírerdő Zrt-vel október 22-én annak kapcsán foglalkozott a debreceni önkormányzati média, hogy bejelentették, felszámolják a kirándulóhelyeken a szemétgyűjtőket, hogy ezzel küzdjenek a szemetelés ellen. „Úgy gondoljuk, az a legcélszerűbb, ha arra ösztönözzük a kirándulókat, hogy a hátizsákjukban vigyék haza a szemetüket” – idézte Szalacsi Árpád igazgatót a Dehir.hu.

A szemétgyűjtők összeszedésénél valamiért megjelent Papp László (Fidesz) polgármester és Kósa Lajos (Fidesz) országgyűlési képviselő is. Utóbbi a szemetesek felszámolását azzal indokolta, hogy az erdő állatai turkálnának a hulladékban, számukra mérgező anyagokat is elfogyaszthatnak.

Hogy megtudjuk, az elmúlt időszakban milyen munkálatokat folytatott a Nyírerdő Zrt. a Vekeri-tó környéki területen, levélben és telefonon is kerestük a nyíregyházi székhelyű céget, azonban semmilyen formában nem reagáltak érdeklődésünkre. Ugyanígy tett Papp László is, akitől arra lettünk volna kíváncsiak, milyen konkrét lépésekkel járult hozzá az önkormányzat a kirándulóhely fejlesztéséhez. A Nyírerdőtől és a polgármestertől is érdeklődtünk, milyen lépéseket tettek, illetve terveznek tenni annak érdekében, hogy a Civaqua megvalósulásáig biztosítsák az élővilág szükségleteinek megfelelő vízszintet a Vekeri-tavon, továbbá, hogy milyen egyeztetések zajlottak közöttük a kirándulóhely sorsával kapcsolatban. Hiába, válaszokat egyetlen kérdésünkre sem kaptunk.

A Vekeri-tó egyébként nem csak a debreceniek számára jelent kikapcsolódási lehetőséget. Az Alföldi Kéktúra két pecsételőhelye is itt található, ezért a 871 kilométeres útvonalat teljesíteni szándékozó, gyakran az ország másik végéből érkező természetjárók is útba ejtik a területet.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!