A nyári szünetet követően szeptember 2-án délelőtt újra ülésezett Debrecen közgyűlése. A többmilliárd forint sorsáról döntő, Debrecen jövőjét hosszútávon meghatározó előterjesztéseket is tárgyaló eseményt az önkormányzati képviselők kevesebb mint másfél óra alatt letudták (az utolsó két napirendi pontot zárt ülésen tárgyalták, így a fenti megállapítás csak az első 23 előterjesztésre mondható el biztosan), az előterjesztések többségét kérdések és hozzászólások nélkül, egyhangúlag szavazta meg a képviselő-testület.

Csont nélkül átment Papp László javaslata a 106-os vasútvonal pályamódosításáról

Előzetesen véleménykülönbségekre is lehetett számítani Papp László (Fidesz) polgármester előterjesztése kapcsán, amelyben a városvezető azt javasolta, az önkormányzat a 2022-es költségvetése terhére fizessen 25,4 millió forintot a Nemzeti Infrastruktúra Fejlesztő Zrt-nek a 106-os vasútvonal Déli Gazdasági Övezetet érintő szakaszának kiváltásáról szóló megvalósíthatósági tanulmány elkészítésére. Papp az előterjesztésben a javaslatát azzal indokolta, hogy szerinte „különösen figyelemmel kell lenni arra, hogy az elővárosi és városi vasúti közlekedés fejlesztése ne korlátozza a Gazdasági Övezet területére letelepedni kívánó vállalkozások beruházási terveit”.

A közgyűlésen erről a polgármester már egyáltalán nem beszélt, hanem azt fejtegette, hogy a vasútvonal akadályozza a debreceni repülőtér kifutópályájának délnyugati irányban történő meghosszabbítását. Mint mondta, jelenleg csak Ebes és Debrecen keleti része felől tudnak leszállni a repülők, Papp szerint azonban ez másképp is lehetne. „Hogyha délnyugati irányba el tudnánk mozdítani a repülőtérfejlesztés során a kifutópályát, akkor a leszállási síkok egészen máshogy alakulhatnának a város keleti része irányából” – magyarázta. Papp szavai annyiban mindenképpen meglepőek voltak, hogy a képviselő-testületnek előzetesen benyújtott, írásbeli előterjesztésben nem csak a kifutópályával kapcsolatos érvelés, de még a „repülőtér” szó sem szerepelt.

Ehhez képest a polgármester felvezetése után mindössze két képviselői kérdés hangzott el: Szabó Bence (Momentum) arra volt kíváncsi, hogy várhatóan mikorra valósul meg a Debrecen és Nagyvárad közötti tram-train összeköttetés (Papp válasza szerint úgy tervezik, hogy még ebben az évtizedben), Madarasi Istvánt (MSZP) pedig az érdekelte: van-e annak esélye, hogy az önkormányzat előkészítse a Debrecent övező vasútvonalak tram-train-vizsgálatát (Papp erre azt mondta, hogy nem az asztalfióknak dolgoznak, hanem konkrét projektekhez készítenek tanulmányterveket). Hozzászólás a témához nem érkezett, a képviselők egyhangúlag fogadták el a határozati javaslatot (az ellenzék részéről a Civil Fórum, a DK, a Momentum és az MSZP is igennel szavazott, Kőszeghy Csanád Ábel független képviselő pedig nem volt jelen az ülésen).

Újabb volt kollégiumot szerzett meg Kotosmann Zoltán cége

Mindössze két napirendi pontnál alakult ki vita a Fidesz és az éppen előválasztásra készülő ellenzék között. Az egyik az az előterjesztés volt, amely alapján a Debreceni Vagyonkezelő Zrt-ben igazgatósági tagként szerepet vállaló Kotosmann Zoltán cége, a Héliker Ingatlan Kft. egyedüli pályázóként 612 millió forintért megvásárolja a korábbi Váci Mihály Középiskolai Kollégium épületét. A Héliker Ingatlan Kft. még 2015-ben, a becsült értékének közel feléért vásárolta meg a Móricz Zsigmond Kollégium épületét. A debreceni ellenzék akkor tiltakozott a városvezetés döntése ellen.

Vaszkó Imre (DK) most azt kérdezte a polgármestertől: hogyan lehet, hogy míg a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. igazgatósága nem látott fantáziát az ingatlanban, addig annak egyik tagja, Kotosmann Zoltán magánszemélyként több mint 600 millió forintot szán az épületre. Papp László válasza szerint a Vagyonkezelő súlyos veszteségeket szenvedett a pandémia ideje alatt, miközben a szóban forgó ingatlan fejlesztéséhez milliárdokra is szükség lehet. „Értékelem, hogy Debrecenben vannak olyan, az üzleti életben tapasztalt szakemberek, akik segítik a debreceni önkormányzati vagyonnal kapcsolatos gazdálkodási folyamatokat. Közéjük tartozik Kotosmann Zoltán is” – fogalmazott Papp, majd hozzátette: semmilyen kivetnivalót nem lát az adásvétellel kapcsolatban.

Mándi László (Momentum) a hozzászólásában arra mutatott rá, furcsa, hogy miközben napi szinten hallani olyan információkat, amelyek szerint a befektetők fantáziát látnak Debrecenben, Kotosmann cégén kívül mégsem volt más jelentkező az értékes nagyerdőaljai telekre. Papp erre azzal reagált, hogy a pályázat szabályos és nyilvános volt, arra bárki jelentkezhetett.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) megjegyezte, hogy habár jogi probléma nincs az üggyel, már másodjára fordul elő egy ilyen „erkölcsi összeférhetetlenség” Kotosmann Zoltán cégével kapcsolatban. Szerinte Papp Lászlónak „el kellene beszélgetnie” Kotosmann-nal arról, hogy részt kell-e vennie a továbbiakban a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. vezetésében.

Állampolgári jogán szólt hozzá a témához Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő. A politikus arról beszélt, hogy előbb-utóbb eljön a pillanat, amikor a polgármesternek minden, a mostanihoz hasonló szerződéssel el kell majd számolnia. Szerinte Papp vagy akkor nem mond igazat, amikor a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. rossz anyagi helyzetéről, vagy akkor, amikor a város dübörgő gazdaságáról beszél. Varga kijelentette, habár mindenkinek igaza van, aki azt mondja, hogy jogilag támadhatatlan az üzlet, az a NER-hez hasonlóan aljas és cinikus. „Kijátsszák a pénzt Debrecen város vezetői” – mondta Varga, aki szerint Papp azért védi Kotosmann Zoltánt, mert erről kapott felső utasítást. Az országgyűlési képviselő arra kérte a polgármestert, hogy ne hajlongjon „egy bukott, csengeri businessman előtt”, hanem álljon a sarkára, és védje meg Debrecen vagyonát.

Papp László a válaszában arról beszélt, hogy ő és Varga között van egy nagy különbség: míg az ő vállát felelősség nyomja, addig Varga felelősségvállalás nélkül bármit beszélhet. „Én azt kívánom önnek, hogy hosszan-hosszan legyen lehetősége arra, hogy felelőtlenül beszéljen akár itt, a közgyűlési teremben, akár az Országgyűlésben” – mondta Papp, majd arról beszélt, hogy Gyurcsány Ferenc miniszterelnökként 2006-ban a tömegbe lövetett, a budapesti ellenzéki polgármesterek pedig a járványidőszakban egyedül döntöttek nagy értékű ingatlanok eladásáról, miközben ezzel Papp megvárta a közgyűlés összehívását (az eladásról szóló pályázat kiírásáról egyébként Papp a közgyűlés nevében, egy személyben döntött még május 31-én).

A határozati javaslatot a Fidesz-frakció 23 szavazatával, 6 nem szavazat (DK, Momentum, MSZP) és 2 tartózkodás (Civil Fórum) mellett fogadta el a közgyűlés.

Utasításokat követ a polgármester Varga Zoltán szerint

A másik vitát a polgármesteri hivatal gazdálkodási főosztályvezetőjének előterjesztése váltotta ki. E szerint az önkormányzat kérné az államtól, hogy ingyen adja át a számára a Nagyerdei Stadion Rekonstrukciós Kft.-ben lévő 40 százalékos tulajdoni hányadát, így 50 százalékra nőne a város tulajdonrésze a Nagyerdei Stadiont birtokló és üzemeltető cégben (a másik 50 százalék a Debreceni Egyetemet augusztus 1-e óta fenntartó Gróf Tisza István Debreceni Egyetemért Alapítványé).

Gondola Zsolt Zoárd megkérdezte, hogyan állnak most a cég bevételei és kiadásai, milyen terhet venne át az önkormányzat. Papp elmondása szerint az üzemeltetésben az átvétel nem jelentene többletköltséget. Vaszkó Imre arról érdeklődött: mit jelent az előterjesztésben szereplő indoklás, miszerint a tulajdonszerzéssel az önkormányzat a sport- és ifjúsági ügyekkel kapcsolatos közfeladatait szeretné „még hatékonyabban” ellátni. Papp erre úgy reagált, hogy a stadion egy rendezvényközpont is, ahol most is számos programot szerveznek a fiatalok számára, a tulajdonszerzéssel pedig azt érnék el, hogy minden meghatározó kérdésben Debrecenben hozzák meg a döntéseket.

Madarasi István a hozzászólásában arról beszélt, a javaslatot megkérdőjelezhetővé teszi, hogy egyelőre nem látható, a Debreceni Egyetem új fenntartóinak mi a célja a stadionnal, míg Gondola Zsolt Zoárd azt kifogásolta, hogy a városvezetés előzetesen nem tájékoztatta megfelelően a képviselőket az ügy hátterével kapcsolatban. Felvetette: a stadion már hétéves, folyamatosan öregszik, javításokra, felújítási munkákra is fel kell készülni, az pedig egyelőre nem derül ki egyértelműen, hogy ez mekkora terhet jelent a város számára az átvétel esetén.

Az állampolgári jogán hozzászóló Varga Zoltán országgyűlési képviselő arról beszélt, Papp Lászlónak megüzenték, hogy Debrecennek kell üzemeltetnie a stadiont, Orbán Viktor miniszterelnöknek ugyanis már új „játékszerei” vannak: „a honvédelem, a repcsizés, a Balaton, a Fertő-tó”. Szerinte ez nagyon sokba fog kerülni Debrecennek. Papp a válaszában visszautasította a feltételezést, hogy őt mások utasítgatják. „Ebben a városban nekem senki nem ad utasítást” – jelentette ki. Elmondta, 2014-ben sem súgták a fülébe, hogy mit tegyen a város élén, az azóta elért teljesítményére pedig büszkébb, mint amennyire az ellenzék büszke lehet Budapest állapotára.

Az előterjesztést a Fidesz 23 igen szavazatával, 8 tartózkodás mellett szavazták meg.

Zsarolták a társasház lakói Debrecen önkormányzatát?

Az érdekesebb napirendi pontokat bemutató anyagunkban írtunk arról az előterjesztésről, amely szerint a Nyírerdő Zrt. és Debrecen önkormányzata az előbbi kezdeményezésére közös megegyezéssel felbontaná a Hármashegyi Erdei Iskola ingyenes hasznosításáról szóló 2014-es szerződést, miközben az előterjesztésben nem szerepel a Nyírerdő Zrt. döntésének oka, ahogy az erdei iskola további sorsáról sem tesznek említés. Papp László polgármester most elmondta: a Nyírerdő Zrt. szerette volna megvásárolni az ingatlant, ezt azonban ő nem támogatta. A cég ezt követően kérte a szerződés felbontását. Papp ígérete szerint az erdei iskolai programot ettől függetlenül a jövőben is folytatni fogják.

A másik rejtélyes előterjesztés a Sas utca 2. szám alatt található orvosi rendelő felújításával volt kapcsolatos. Erre az államtól már 2018-ban megkapta a támogatást a debreceni önkormányzat, azonban egy kezdeti támogató döntést követően a társasház közgyűlése később megváltoztatta az álláspontját, és nem járult hozzá a munkálatok elkezdéséhez. A közgyűlési határozati javaslat alapján ezért a támogatási kérelmet visszavonnák, a felszabaduló 55 millió forintos forrást pedig „még hátralévő, be nem fejezett projektek költségnövekményeinek finanszírozására” fordítanák. Vaszkó Imre kérdésére Papp most beszélt arról, hogy mi állhatott a különös lakóközösségi döntés hátterében. A polgármester elmondása szerint a lakók a ház belső udvarának 20 millió forintba kerülő felújítását kérték a hozzájárulásért cserébe, ebbe azonban a városvezetés nem ment bele. Papp ugyanakkor leszögezte: továbbra is szeretnék felújítani a rendelőt, annak ellenére, hogy ezt most el kell halasztaniuk. Az előterjesztést 26 igen szavazattal, 5 tartózkodás mellett (DK és Momentum) fogadta el a testület.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!