Napra pontosan nyolc hónappal ezelőtt, 2020. október 22-én ülésezett legutóbb Debrecen város közgyűlése. A járványhelyzetre való hivatkozással a kormány eddig nem engedélyezte az önkormányzatok döntéshozó testületeinek összehívását, e hónap elején jelentették be, hogy június 15-től ülhetnek össze újból a települések vezetői.

Papp László (Fidesz), Debrecen polgármestere június 24-re hirdette meg az eseményt. A hosszú szünetre és az előterjesztések nagy számára való tekintettel az előző hét végén levélben kértük a közgyűlésben helyet foglaló szervezetek egy-egy mandátummal rendelkező tagját, valamint Kőszeghy Csanád Ábel független képviselőt, hogy nevezzék meg, mely három előterjesztést tartják a legfontosabbnak, miért éppen azokat ajánlanák a debreceni lakosok figyelmébe, s hogyan terveznek szavazni az adott javaslatról. Levelünkre Kőszeghy mellett a Fidesz és a Civil Fórum semmilyen formában nem reagált.

A DK-nak később lesz álláspontja

Vaszkó Imre, a Demokratikus Koalíció önkormányzati képviselője, a párt előválasztási képviselőjelöltje (Hajdú-Bihar megyei 2-es OEVK) a Debrecinert arról tájékoztatta, hogy Dobrev Klára mai debreceni látogatása, valamint az előterjesztésekhez tartozó anyagok nagy terjedelme miatt a párt képviselői csak az általunk kért válaszadási határidő lejárta után alakítják ki az előterjesztésekkel kapcsolatos véleményüket, valamint a szavazási magatartásukat.

Vállal-e konkrét határidőt az önkormányzat a Civaqua-terv megvalósítására?

Mándi László, a Momentum képviselője első helyen a Civaqua-terv megvalósításával kapcsolatos saját előterjesztését emelte ki, amelyet a közgyűlés a 28. pontként fog tárgyalni. A Civaqua mindhárom ütemének legkésőbb 2024 végéig történő megvalósításával kapcsolatos szándéknyilatkozatról, valamint a megvalósításhoz szükséges kormányzati garanciák kéréséről szóló előterjesztést a Momentum még 2020 szeptemberében adta be. Habár Papp László polgármesternek lehetősége lett volna egy személyben dönteni a javaslatokról, ezzel inkább megvárta a harmadik járványhullám utáni első közgyűlést.

A szándéknyilatkozat elfogadása Mándi szerint azért lenne különösen fontos, mert abban konkrét határidőt kellene vállalnia az önkormányzatnak a projekt befejezésére. A párt abban bízik, hogy ezt a vállalást meg is teszi a városvezetés. „Ez minden debreceni több évtizedes vágya, illetve a Nagyerdő és az erdőspusztai tavak vízellátásának javítása, biztosítása miatt is kiemelten fontos ügy” – fogalmazott a politikus.

Miért fizet közel 500 milliót Debrecen egy olyan cégnek, ami az államé lesz?

Másodikként a Debrecen Airport Kft.-vel kapcsolatos döntésekről szóló előterjesztést emelte ki Mándi. A cég tulajdonosi szerkezetéből az derül ki, hogy az állam még nem élt a Magyar Közlönyben megjelent 51 százalékos vásárlási szándékával – hívta fel rá a figyelmet. A képviselő elmondta, habár Papp László korábban átláthatóságot és a képviselők tájékoztatását ígérte, őket ebben az ügyben nem keresték.

Mándi László szintén problémásnak nevezte, hogy a cég járvány miatti veszteségeinek ellensúlyozása érdekében a tulajdonosok által fizetendő 491,5 millió forint pótbefizetés 96 százalékát a Debrecen önkormányzat és a Debreceni Vagyonkezelő Zrt. állja majd, ez pedig jócskán meghaladja a város kezében lévő 76 százalékos tulajdoni hányadot. „Érthetetlen, hogy miért nem vette még át az állam a kft-t, és miért az önkormányzat fizet ki közel 500 millió forintot egy olyan cégnek, aminek hamarosan már nem is lesz a tulajdonosa” – írta a politikus. Az előterjesztéshez kapcsolódó határozati javaslatokat a Momentum képviselői a jelenlegi formájukban valószínűleg nem fogják megszavazni.

Az MNB műalkotásbeszerzője állhat a Modem élén

Harmadikként a Modemmel kapcsolatos döntésekről szóló 15. napirendi pontot emelte ki a politikus. Mándi közölte, a Momentum delegáltjai a Kulturális Bizottság ülésén kérdéseket fognak feltenni Vizi Katalin most kinevezendő ügyvezető-jelölttel kapcsolatban. A politikus emlékeztetett: Vizi az MNB Műalkotás Beszerzési Bizottságának tagja, a jegybank kortárs gyűjteményi vásárlásainak szakmai koordinátora.

KÖZMEGHALLGATÁS – csupa nagy betűvel

A levelezőrendszer technikai problémái miatt cikkünk írásakor elkerülte figyelmünket Madarasi István (MSZP) szerkesztőségünknek küldött válaszlevele, amit alább ismertetünk.

A képviselő a legfontosabb, a város életét leginkább befolyásoló napirendi pontok között említette a 2021-2030 közötti időszakra vonatkozó gazdasági program elfogadását, a kulturális feladatellátást érintő döntéseket, és a támogatási kérelem benyújtását a Csárda út és a Felsőpércsi utca szilárd útburkolattal való ellátására.

A legfontosabbnak azonban Madarasi a 2. napirendi pontot jelölte meg. Debrecen Hivatásos Tűzoltóparancsnokság beszámolója talán sokak számára nem tűnik rendkívüli jelentőségűnek, azonban e napirendi pontot – a 2020-ban tartott beszámolóhoz hasonlóan – közmeghallgatás keretein belül tárgyalja a közgyűlés. A képviselő kiemelte: habár sokan ezt nem tudják, de a közmeghallgatáshoz (amelyet Madarasi végig csupa nagy betűvel írt) nemcsak a megjelölt témában, hanem bármilyen más ügyben is lehet szólni a képviselő-testülethez, lehetőség van a problémák felvetésére, észrevételek továbbítására, a vélemények megfogalmazására.

Madarasi kifejtette: szerinte évente kellene Debrecenben közmeghallgatásokat tartani. Úgy látja, a városvezetés a jelenlegi gyakorlat szerint a mostanihoz hasonló módon tudja le a kötelezően megtartandó közmeghallgatást, ezzel kipipálva a feladatot. „A demokrácia egyik alapelve a véleménynyilvánítás szabadsága. A jelenlegi hatalom mindent elkövet ennek megakadályozása érdekében, ezért lenne fontos, hogy a debreceniek éljenek a KÖZMEGHALLGATÁS lehetőségével, vegyenek részt a közgyűlés munkájában” – ajánlotta Madarasi.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!