Mottó: Ahogyan ez a kő nem fog kenyérré változni, ugyanúgy nem változik meg a világ sem! Marad, ami volt: a harag, a keserűség, a paráznaság, a kapzsiság és az indulatok világa!
Mika Waltari

Egy éve várjuk, hogy mi lesz velünk. Akarva-akaratlanul már megszoktuk (vagy meguntuk) Cili nénit és számait. Ahogy a hullámok árapályként erősödnek, úgy hullámzik a hangulatunk is. Vissazsírjuk a régi rosszat, amikor legalább izomból lehetett tüntetni, ha nem tetszett nekünk valami. Olyan kis háziállampolgárok lettünk. A főnököt pedig úgy nézzük, mint aput a családban, hogy éppen sír vagy nevet. Ő mindent tud és mindent közvetít is. Mindenki helyett. Töpreng és megoldást talál. Mindenre. Hogy minek az a sok szóvivő és hogy hová lett Áder János, a magyar hon legfőbb közjogi méltósága, hát én azt nem tudom. Most a miniszterelnökünk a minden. Akire haragszik, arra mi is, akit kinevez, díjra jelöl, azokat mi is szeretjük. Ha néhány milliárdot elherdál külföldre, csak legyintünk. Mi az nekünk, ekkora államadósság mellett, habcsók a tortán… (Talán kiérzik hangunkból a szarkazmust és a disszonanciát ebből a pár utolsó mondatból.)

A rormány pedig Facebook-rajongó lett. Nem csak a „nagy ügyben”, hanem úgy mindenestül. Nem elég a sok miniszterelnöki bejelentkezés. Nem elég Cili néni és a rendőrök, a katonák és az Operáló, akarom mondani Operatív Törzs – merthogy most ők a kés a gazdaságban és az ország egészét érintő irányításban! Nem, nem elég! Ha igaz, Viktorunk az első akar lenni mindenben. Néha nem is bánnám! Ő az Operatív Törzs megmondó embere, bár lehet, hogy nem, csak szeret szóvivősködni és cseppet féltékeny lehet arra, ha nem ő beszél, akkor ki fog? Hogy lesz az másképp az ország megmentője?! Tán az inasok vigyék el a pálmát, hogy rezidensként életeket mentenek, és kockáztatják a sajátjukat? Hát ő se aludt…(365 napja).

A miniszterek is ott hirdetik magukat a közösségi médiában. Nem elég nekik a milliárdos költségvetésű M1, töbre vágynak. Legutóbb az igazságügyminiszter reklámozta az államot, és szapulta Brüsszelt. Szerintem neki nem ez lenne a dolga. Aztán ott látom a hírt a kormany.hu oldalon. No, ez a lényeg bajtárs, az a csúnya Brüsszel! Ha nem ad pénz, majd kérünk a kommunista Kínától. Nemrég jár az amúgy láthatatlan embernél, aki bajuszt visel. Rangon- és beosztáson aluli egy olyan embernek, aki az igazságügyért, a saját maguk kreálta Alaptörvényért, a magyar jogrend és résztvevői „arculatformálásának” rendjéért is felelős, nagyot mondani. Igaz az Európai ügyek koordinációjáért is ő felel. Na de így? Hát nem veszett el benne egy diplomata az, biztos! Brüsszel el akarja pusztítani a hagyományos értékeket. Hát persze, a Brüsszel, az nem kapitalista, nem nyereségorientált! Áááá, dehogy. És a kormányoldalt megosztják kb. 200 ezren, merthogy a Brüsszel, az el akarja pusztítani a nagy magyar értéket. Ha most az veszem alapul, hogy a legnagyobb értékünk mostanában, hogy látatlanba is meggyűlölünk „bárakárkit, bárakármikor, bárhol” (nyugodjék békében szegény egykori önjelölt cigánykirályunk) egyik percről a másikra, és akkor hadd jöjjön az a vírus, akarom mondani a vízözön. Gyűlölködésben jók vagyunk!

Ez az igazságügyminiszter is seperhetne, mondjuk, a saját háza táján is, nem igaz? (Jó kis háza van, CSOK-kot is kapott rá, de most nem erre gondolok. Amúgy olvassák el a kormany.hu oldalon Varga Judit miniszterasszonyság feladat- és hatásköreit. Keressék meg, ha tudják! Keressék meg! Lehet, hogy ez nem olyan fontos, mint Brüsszellel való cicaharc.. Ha nem menne a megtalálás, érdemes a 10. pontot nézegetni, a Kormány tagjainak feladat- és hatásköréről szóló 94/2018. (V. 22.) Kormányrendeletben. Persze érdemes a többit is, hogy kinek, mi lenne a dolga, a sok okos hasonlat és szópárbaj helyett.

Szóval az ígéret ellenére van sok miniszterünk, miniszteri biztosunk és Dunát lehetne az államtitkárokkal és a helyetteseikkel rekeszteni. Most is. Az ígéret ellenére is. És milyen sokba kerülnek. Ne tudják meg! És ez a sok minket szolgáló miniszter, képviselő és kormányszolga mind azon dolgozik, hogy mi biztonságban érezhessük magunkat.

Illiberális és unortodox, keresztény és demokrata, vagy pogány és félázsiai, milyen a mi kormányunk 10 év távlatában? Tényleg biztonságban érezhetjük magunkat? Nehogy azt mondják, hogy itt a nagy pandémia és semmi más nem fontos, mert akkor önök ápolásra szorulnak, és nem csak fizikailag szorultak be a házaikba, lakásaiba, vagy éppen maradtak kint hajléktalanként az utcán! Ezeket a kérdéseket válaszolják meg maguknak vagy tegyék fel az illetékeseknek:

1.) Az elmúlt 10 évben kik gazdagodtak meg igen gyorsan ebben az országban?
2.) Hány magyar ember, hány magyar család él mélyszegénységben Magyarország területén?
3.) Milyen volt 10 éve az egészségügyi ellátást igénybe venni, és milyen most? Nem az épületekre és a felszereltségre gondolok, hanem a morálra és az egyre erősödő magánegészségügyre.

4.) Mennyi pénzt talicskázott ki ez a kormány tíz év alatt kvázi adományként külföldre?

5.) Ön mit érzékelt az Európa Uniós források felhasználásából a közvetlen környezetében? Ne mondja, hogy semmit, mert vannak jó utak, szép városok, igaz, millió tonnányi térkő, játszótér és kondipark is. Stadionról most szó sem eshet! Tud úgynevezett „uniós balhékról” ott, ahol él? Esetleg jurta, gokartpálya, 40 centis kilátó, kicsike kis hidacska drágán, vendégház magánkézben, keszekusza kerékpárút?

6.) Az egy éve tartó „nagy világügy” kapcsán maga mit kapott pluszban az államtól?

7.) Ön szerint azokon a munkahelyeken, ahol kötelező volt becsukni, mindenki kapott bérpótlást?

8.) Tessék mondani, érzékeli a fogyasztói árak emelkedését?

9.) Tetszik tudni, hogy talán soha nem volt Magyarország így eladósítva a modern világban, mint most! Ön szerint a kormány el fog valaha számolni nekünk azzal, hogy miért és hova költötte az adóforintokat, a brüsszeli pénzt, és kitől vett fel hatalmas kölcsönt a nép kontójára?

10.) Ön jól érzi magát ebben az országban? Igen vagy nem?

Csak szép lassan válaszoljuk meg magunknak a kérdéseket. Mindenféle szuperlatívuszok és düh nélkül.

Szóval nem csak a koronavírus járvány miatt kell aggódnunk, nem csak amiatt módosult az élet. Nem csak az oltással kapcsolatos aggályok és hiedelmeken van a hangsúly. Higgyék el nekem, és a kérdésekre válaszolva esetleg önmaguknak is!

Köszönöm a figyelmet! Legyenek előrelátók és körültekintők! No meg szerencsések!

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!