Február 7-én az Átlátszó rendszerén keresztül közérdekű adatigénylésben kértük ki a Debreceni Egyetemtől az általuk üzemeltetett Kenézy Gyula Egyetemi Kórház és a Klinikai Központ december 16-tól rögzített, ágykapacitással és az elhunytakkal kapcsolatos járványügyi információit. A Debreceni Egyetem március 24-én válaszolt az adatkérésünkre. Mivel két korábbi alkalommal – december 8-án és február 3-án – már beszámoltunk az október elsejét követő időszak adatairól, mostanra gyakorlatilag teljes képet tudunk adni arról, hogy a hivatalos közlések szerint hogyan zajlott Debrecen kórházaiban a koronavírus-járvány második hulláma.

A válaszokból megtudtuk, hogy október 1. és február 7. között a debreceni kórházakban 668 olyan beteg hunyt el, akinél előzetesen koronavírus-fertőzést mutattak ki. Ez az összes haláleset 40,02 százalékát jelenti. A második hullám korábbi időszakához hasonlóan a két intézményben a halálozások kapcsán egészen más százalékokat rögzítettek: míg a Klinikai Központban 1,90 százalék, addig a Kenézy Kórházban 69,57 százalék volt a koronavírusos elhunytak aránya. A Klinikai Központban jellemzően naponta 0 vagy 1 covidos halottat jegyeztek fel, csak november 7-én emelkedett 2-re a számuk. A Kenézyben a legmagasabb halálozási szám a 24 volt, ahogy erről a korábbi anyagunkban már beszámoltunk, az intézményben aznap minden elhunyt koronavírusos beteg volt.

A két intézmény közötti hatalmas különbség azzal magyarázható, hogy a koronavírusos betegek zömét végig a Kenézy Kórházban ápolták: november 24-én feküdt bent a legtöbb beteg, 435 személy, miközben a Klinikai Központban a rekord november 2-án és december 2-án volt 23 beteggel.

Ehhez képest feltűnő, hogy a covidos betegek kezelésére alkalmas ágykapacitás szinte folyamatosan a Klinikai Központban volt a magasabb: február 7-re ez 630-ra emelkedett, miközben az egyetemtől kapott adatok alapján ekkor már csak 7 embert ápoltak ott, szemben a Kenézyvel, ahol 477 ágyra jutott 189 beteg. A két intézményben tehát 1107 volt az ágyak száma az utolsó olyan napon, amelyről információkkal rendelkezünk. Ez a szám már november 9. óta változatlan, mindössze a két kórház közötti megoszlás változott néhány alkalommal.

A második legmagasabb szám Magyarországon, mégis meglepően alacsony

Ahogy arról március 22-én már beszámoltunk, Müller Cecília aznap bejelentette: Magyarország leginkább leterhelt kórházainak listáján a második helyen álltak a Debreceni Egyetem intézményei (amelyeket ekkorra már egységesen Klinikai Központnak neveztek, azon belül két campussal, a Kenézy Gyulával és a Nagyerdeivel). A hivatalos adatok szerint 542 beteg volt ekkor Debrecenben. A cikkünkben kifejtettük: a harmadik hullám idején ez az adat meglepőnek számít, mivel úgy tűnik, mintha a fertőzöttek közül alacsonyabb arányban kerültek volna kórházba a betegek, mint a második hullámban, holott a brit vírusmutáns miatt ennek fordítva kellett volna történnie. Az ezzel kapcsolatos kérdéseinket elküldtük a Debreceni Egyetemnek, levelünkre azonban még nem válaszoltak.

Az első grafikonon a Hajdú-Bihar megyében eddig regisztrált, a másodikon pedig az új fertőzöttek számának az elmúlt időszakban történt változását láthatjuk 7 napos mozgóátlagban. Ez a számítási mód a napi adatközlések időnként nehezen értelmezhető számai helyett megmutatja a helyi járványhelyzet trendjeit. A mozgóátlagról itt olvashatnak részletesebben.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1000 forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!