Június 9-én jelentette be többek között Papp László, Debrecen polgármestere és Palkovics László innovációs és technológiai miniszter, hogy a Debrecen 2030 elnevezésű program (amely részleteiben a mai napig nem olvasható semmilyen nyilvános felületen, de a létezése sem bizonyos) keretein belül megvalósul majd az évtizedek óta halogatott Civaqua-terv, amely Debrecen és környékének folyamatosan romló vízháztartását volna hivatott rendbe hozni.

A konkrét megvalósítással kapcsolatban azonban sokáig semmit sem lehetett tudni, a projekthez korábban a debreceni közgyűlésben költségvetési forintokért lobbizó Momentum pedig a bejelentés ellenére aláírásgyűjtésbe kezdett azért, hogy legkésőbb 2024 végéig valósítsák meg a programot.

Augusztus 7-én aztán megjelent a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely alapján az állam több mint 16 milliárd forintot költene a Civaqua-terv első szakaszának megvalósítására. Megkérdeztük a debreceni Momentumot, hogy elégedettek-e a döntéssel, vagy tovább folytatják a Civaquáért folytatott kampányukat.

A Momentum szerint a kormány és a város még nem garantált semmit

Szabó Bence, a Momentum debreceni önkormányzati képviselője a Debrecinernek arról nyilatkozott, hogy a párt örül annak, hogy az általuk indított petíció sikerének hatására a városvezetés lépett a Civaqua ügyében, a kormányrendeletet azonban édeskevésnek nevezte. Az első fázis, amire az összeg elég, „csak” annyit jelent ugyanis, hogy a Tócó-patakig elhoznák a Keleti-főcsatorna vizét. „Ez még nem segít a Nagyerdő talajvizén, és nem éleszti újra a kiszáradt erdőspusztai tavakat” – írta Szabó, hozzátéve, hogy még az első fázissal kapcsolatban sem közöltek határidőt.

A politikus kifejtette, hogy petíciójuk szerint még idén ki kellene nevezni egy pártoktól független projektmenedzsert a program megvalósítására, 2021-re pedig be kell mutatni a terveket, meg kell kezdeni az építkezést, és 2024-ig be is kellene fejezni az erdőspusztai tavakig tartó vezetékrendszert. „Erre egyelőre semmi garanciát nem vállalt sem a kormány, sem a városvezetés, ezért a Momentum folytatja az eddig is sikeres aláírásgyűjtést” – fogalmazott a képviselő. Azt ígéri: ősszel tízezer debreceni aláírásával fogják nyomatékosítani a városvezetésnek, hogy ennél többre lesz szükség.

Miről szól a Civaqua-terv?

A Civaqua egy számos előzménnyel rendelkező (ezek közül kiemelkedik az 1976-os Hajdúhátsági Többcélú Vízgazdálkodási Rendszer terve), a jelenlegi formájában 1998 óta létező nagyszabású beruházás ötlete, amelynek lényege, hogy a Tisza a folyószabályozás miatt egyébként az országból gyorsan távozó vizének egy részét Debrecen felé elvezessék, emelve ezzel a – szintén a folyószabályozás, valamint a klímaváltozás hatására folyamatosan csökkenő – talajvízszintet, így megmentve az utókornak a kiszáradás alatt álló Nagyerdőt, valamint az Erdőspusztán kialakított jóléti tavakat, továbbá öntözővizet biztosítva a Debrecen-környéki mezőgazdasági területeknek. Az agrártudományokból doktorált Nagy Sándor (Fidesz) debreceni önkormányzati képviselő egy 2012-ben írt tanulmányában 15 milliárd forintra becsülte a Civaqua megvalósítási költségeit, ezek az elmúlt nyolc évben – az első ütemre szánt 16 milliárd forint alapján – sokat emelkedhettek.

Ugyanebben az írásában a politikus a projekt kapcsán arra a konklúzióra jutott, hogy „a CIVAQUA programra mindenképpen egy regionális hatású komplex rendszerként szükséges tekinteni, amely az egész észak-alföldi régió számára megtérülő beruházás, ezért mihamarabbi megvalósítása közös érdek”. Az elmúlt évtizedekben egyébként bizonyíthatóan a talajvízszint csökkenése miatt tűnt el több rovarfaj (például a díszes tarkalepke, továbbá egyes futóbogarak) is a Nagyerdőről.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Egy hónapra csak 1 ezer forint. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!