„A magyar kormány korszerű, multifunkciós, gazdaságosan üzemeltethető versenypályát épít Hajdúnánás külterületén, amely alkalmas lesz egyebek mellett a Forma-1 motoros megfelelője, a világ első számú gyorsasági motoros versenysorozata, a MotoGP futamainak befogadására is” – jelentette be Palkovics László innovációs és technológiai miniszter szombaton Hajdúnánáson.

A meglepetést számomra (is) a tervezett projekt helyszíne jelentette, amelyet szombaton árultak el. Hisz azt már tudni lehetett, hogy a pálya valahol Kelet-Magyarországon fog megépülni. A projektindító sajtótájékoztatón a miniszter elmondta: a beruházás, amely a pályaépítés mellett kiterjed a kiszolgáló létesítmények, tréningközpont, konferencia központ, szálloda építésére is, 65 milliárd forintba kerül. A futamok megrendezéséről pedig már meg is állapodtak a MotoGP jogtulajdonosával, a Dorna Sports-cal nyolc évre.

Az első versenyt 2023-ban rendezik meg a kelet-magyarországi pályán (eredetileg – még a tavalyi hírben – 2022-es startdátum szerepelt). Akármikor indítsák az első futamot, csekély 65 milliárdért alighanem a bolondnak is, a benne részes illetékeseknek pedig bizonyosan, megéri a beruházás. Azt nem közölték, hogy a versenysorozat jogtulajdonosának mennyit kellett még ezen kívül fizetniük. Annak fejében, hogy Kelet-Magyarország évente 3-4 napig a motorsportok rajongóinak érdeklődését felkeltse.

Annyira azért valószínűleg nem fogja, hogy külföldi szurkolók tízezrei ilyenkor személyesen szórják a pénzüket Nánáson és általában Magyarországon. Alighanem tévén nézik a versenyeket, mint ahogyan mi magyarok sem nagyon szoktunk például a híres ausztrál versenypályához utazni (Phillip Island) az ottani futam kedvéért. Gondolom, az véletlen egybeesés, hogy Palkovicsnak, aki járműipari mérnök, szívügye volt a pálya létrehozása. Hisz, s példaképpen, miniszterelnökünk fociimádata és az utóbbi tíz évben ipari mennyiségben épült új futballstadionok felhúzása között szintén csak nagyon „halovány” összefüggés tételezhető fel. Mindamellett engem megnyugtatna, ha kiderülne, hogy a miniszterek és államtitkárok között egy tájfutó is lenne. Akinek az lenne a hobbija hivatali teendői mellett vagy helyett, hogy megakadályozza az országszerte esztelenül folyó fakivágásokat, köztük természetvédelmi területek szétbarmolását. Bár ha lenne ilyen személy körükben, akkor már aligha lehetne a feltételezett fontos kormányzati pozícióban.

De térjünk vissza a pályához! „2021-ben már jelentős forrást igényel az építkezés és annak előkészítése, ezzel összefüggésben 20,4 milliárd forintot fognak a jelenlegi tervek szerint elkölteni. Az összeget ráadásul a koronavírus-járvány negatív gazdasági hatásait ellensúlyozó, a gazdaság talpra állását szolgáló Gazdaságvédelmi Alapból biztosítják.” (privatbankar.hu.) Az összehasonlítás kedvéért: a most átadott új debreceni strand költsége hivatalosan 8,5 milliárd forint körül mozog. Mindenesetre felettébb megnyugtató, éljünk bár Debrecenben vagy bárhol az országban, hogy miközben vírusválság közvetlen kezelésére csaknem 1400 milliárd forintot költött az állam (mondta Varga Mihály, pénzügyminiszter a Magyar Nemzetnek), maradt forrás a hasonló fejlesztésekre.

Másrészt viszont nézzük az autósvilágból jó példának idézett Hungaroringet! „Évente több mint tízmilliárd forintot töm a magyar kormány egy állami cégbe, aminek fő tevékenysége a Forma-1 versenyek szervezése és a mogyoródi versenypálya fenntartása. A Hungaroring Zrt. az adófizetők masszív támogatása nélkül fenntarthatatlanul veszteséges lenne” – derítette ki jó néhány érintett cég mérlegbeszámolói alapján tavaly a G7.hu. „A problémák nem ma kezdődtek. Már 2010-ben is állami támogatás volt a Hungaroring teljes bevételének kétharmada. Ez az arány azonban tavalyra (2018) már 71 százalékra emelkedett.. Gyakori érv, hogy a Hungaroring azért szorul tetemes állami támogatásra, mert óriási turisztikai hatása van. Csakhogy semmilyen gazdasági elemzés nem érhető el, ami – legalább a látszat kedvéért – alátámasztaná ezt. Rendszeresen kommunikálják, hogy kétszázezernél több látogató volt a versenyen, de ez négy nap összesített látogatószáma..”

Jelenleg minimum kétséges, hogy Hajdú-Bihar megyébe, természetesen arányaiban, többen jönnének a futamra külföldről a szurkolók. A mogyoródi F1-es pálya jegyeinek is csupán negyedét-harmadát veszik meg külföldiek. Akiknek, nem mellesleg, „három Magyarországon töltött nappal számolva fejenként 289 ezer forintot kellene költeniük.., hogy megtérüljön a 13 milliárd forintos állami támogatás, ami igen abszurd feltételezés. A Magyar Turisztikai Ügynökség számai szerint naponta csupán 15 ezer forintot költ egy hazánkba érkező átlagos turista.”

Tény, a versenysportot és létesítményeit – nagyon kevés külföldi kivétellel – általában az adófizetők tartják el. Persze kell nekünk, a népnek a cirkusz. Általában szívesen nézzük, bár nem feltétlenül adunk ki pénzt jegyre, ha a tévé vagy az internet közvetíti az eseményt. S persze sokunknak az ugyancsak fontos, hogy a „kenyér”, vagyis a mindennapi élethez szükséges javak és szolgáltatások, például az egészségügyben, oktatásban, széleskörű és elérhető árú biztosítása megelőzze a cirkuszi mutatványokat fontosságukat tekintve. Amilyen sorrendben a mondásban is szerepel, jó kétezer éve.

Mindenesetre a Wikipédia szerint 2020 júniusában újra meghosszabbították a magyar nagydíj megrendezését, egészen 2027-ig, tehát a költségvetés bátran számíthat a rá költendő szolid tízmilliárdos, illetve az évről évre egyre növekvő kiadásra. A nánási ring esetében még messze nem tartunk itt, de valószínűleg ennek szintén eljön majd az ideje. Bár a mostanság szokásos magyar beruházási gyakorlatokból kiindulva, addig azokat a számokat kell sokk nélkül elviselniük az adózóknak, amelyek a most meghirdetett és a majdani végleges építési költségeket próbálják összekötni.

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!