Alison Davies már több olyan könyvet írt, melyeknek köszönhetően különböző állatfajoktól sajátíthatnak el hasznos tulajdonságokat az emberek. Például a macskáktól vagy a lajhároktól. 2019-ben jelent meg a kutyákról szóló könyve, amelyben nemcsak a kutyák tulajdonságait listázza az írónő, de gyönyörű rajzokkal és megható kutyás idézetekkel teszi színessé az oldalakat. 5 fontos tulajdonságot szedtünk össze a Debreciner olvasóinak, melyeket megéri elsajátítani karanténidő alatt, majd utána pedig tökéletesíteni.

1. Az első és legfontosabb kutyatulajdonság az, hogy mondj igent mindenre! Hiszen minél többször mondunk igent az újdonságokra, nagyszerű lehetőségekre, annál boldogabbak lehetünk. Mondj igent mások megsegítésére és mondj igent a vágyaidra is!

2. Értékeld azt, amid éppen van! Egy kutya értékeli az adott helyzetet és a legtöbbet hozza ki belőle. Ezek után bármi extra csak bónusz lehet a már amúgy is nagyszerű szituációban!

3. Mutasd ki az érzelmeidet! Kutyáink olykor a nedves orrukat nyomják hozzánk, máskor pedig gyorsan végignyalják az arcunkat, de egy biztos: minden adandó alkalmat megragadnak arra, hogy szeretetüket kifejezzék irántunk!

4. Állj ki magadért és a falkádért! A kutyák ösztönösen védelmezik azokat, akik közel állnak hozzájuk, de önmagukért sem restek kiállni, ha a mundér becsületét kell megvédeni!

5. Végül pedig szeresd önmagad és azt, amit nyújthatsz! A kutyák világában nincs olyan, hogy csak egyféle kinézettel és tárházzal rendelkező kutya lenne a legtökéletesebb, hiszen mindannyian egyedülállóak és fontosak. Futótársat és kanapén heverésző szőröst egyaránt találsz, hiszen a kutyák világában semmi sem lehetetlen! Mi, emberek is sokfélék vagyunk, tanuljuk hát meg értékelni magunkat azért, amilyenek vagyunk!

A kutyák a mi paradicsomi szövetségünk. Nem ismerik a féltékenységet, a gonoszságot vagy az elégedetlenséget. Amikor egy csodálatos délutánon kutyánkkal ücsörgünk a domboldalon, újra Édenben találhatjuk magunkat, ahol a semmittevés nem számít unalmasnak, sokkal inkább a békét jelenti. – Milan Kundera