Az önkormányzat állítja: nem érintett

A hajdúsámsoni önkormányzattól szerkesztőségünk azt az információt kapta, hogy az a terület, ahol a kutyatetemekkel tele gödröket találhatók, nem az önkormányzaté, hanem az állam a tulajdonosa. Megkeresésünkre válaszolva az önkormányzat levele hangsúlyozta, hogy az önkormányzat vezetőségének semminemű információja nem volt a gödörről.

További érdekesség, hogy a Hajdúsámsoni Vadásztársaság kifejezetten az afrikai sertéspestis vírus miatt hozott létre egy hatósági gödröt, de ehhez a művelethez nem vettek igénybe vállalkozót.

Íme a vadásztársaság közeli gödre:

Az önkormányzat és a mezőőr részéről a tetemek kapcsán olyan feltételezések is elhangzottak, amelyek a kutyák halálát azzal magyarázták, hogy elütötték őket. Vajon ez azt jelenti, hogy a hajdúsámsoni kutyák tömegesen fejjel rohannak bele az úttesten közlekedő autókba? Ha valóban elütötték őket, miért nem található a testük más részein sérülés, csak a fejükön?

A polgármester mentegetőzése

A hajdúsámsoni polgármesternek, Antal Szabolcsnak sűrű keddi nappal kellett megbirkóznia, hiszen többen is interjút készítettek vele
az esettel kapcsolatban.

Elmondása szerint a gödröt – aminek a létezéséről, állítja, ő korábban nem is tudott – a lakosság használhatta arra, hogy az elhullott állatoktól így szabaduljanak meg. Ezt az állítást nemcsak Schreiter Katalin (Országos Állatvédőrség Alapítvány) cáfolta, de a helyszínen talált kék gumikesztyűk is, amelyek nem csak a gödörből kerültek elő, de a környéken is lehetett eldobálva találni közülük többet is.

A Kodolányi Endre (Speciális Állatmentő Egység) által megkezdett gödörből is szinte azonnal előkerült a csontok mellől egy használt, kék gumikesztyű.

A Hajdúsámsoni Vadásztársaság dögkútjának tetején is hasonló gumikesztyűt lehetett találni.

Egy magát megnevezni nem kívánó hajdúsámsoni lakos szerint sem valósak azok az állítások, melyek arról szólnak, hogy a környékbeli cigánysor lakói használták ezt a gödröt. „Ők biztos nem csinálnak olyat, hogy a tetemet bedobják és aztán ásnak rá egy réteg homokot!”

A rendőrségnek át kellene adnia az ügyet más megyének?

Többen bizalmatlanul állnak ahhoz, hogy az ügy rendőrségi kivizsgálása Hajdú-Bihar megyében maradt. Összefonódásokat vélnek a háttérben. Van, aki úgy gondolja, a helyszíni szemle eredményét nem lett volna szabad elfogadni, és van, aki szerint a traumás sérülések tényét csak azért fogadta el a rendőrség, hogy ne kelljen komolyabb szinten nyomozni a tettes(ek) után. Egyes információk szerint ugyanis lövések végeztek a kutyákkal.

Megkerestük a Hajdú-Bihar Megyei Rendőr-főkapitányságot kérdéseinkkel, de válaszukban jelezték, hogy a hivatalos közleményükben kiadott információkon túl nem áll módjukban egyéb részleteket elárulni a nyomozásról.

Hajdúsámsoni kóborok helyzete az állatvédők szemével

„Hajdúsámsonból rengeteg bejelentés érkezett hozzánk nemcsak kóbor kutyákról, de rossz tartási körülmények között élőkről is. Szinte minden bejelentő elmondta, hogy hatósági oldalról nem kapnak segítséget, tulajdonképpen válaszra sem méltatták őket” – mondta Csige Alexandra, a debreceni Bodolai Ferenc Add A Mancsod Alapítvány elnöke. Ezt a problémát úgy próbálták meg orvosolni, hogy felvették a kapcsolatot több állatvédő szervezettel, hogy fogadják azokat a kutyákat, akiket Hajdúsámsonból elhoznak. „Sajnos többször is jártunk úgy, hogy mire sikerült leszervezni a mentést és az átvevő szervezeteket, a kutyák eltűntek. Nem tudni, mi történt velük.”

Az önkormányzat nem biztosított ivartalanítási programot a lakosság szuka kutyái számára. 2019-ben a Puli Állatvédő Egyesület a TEDD JOBBÁ pályázat keretén belül tudott 50 szuka kutyát ivartalaníttatni Hajdúsámson és Sámsonkert területén. Ezek a kutyák veszettség elleni oltást és chipet is kaptak.

Mészáros Gabriella, a Magyar Állatvédők Országos Szervezetének elnöke 2018-ban végzett egy országos felmérést a kóbor kutyák helyzetéről, így járta be többek között Hajdúsámson utcáit is, ahol többen is meséltek neki a helyi módszerekről: az önkormányzat összeszedi a kutyákat, majd agyonveretik őket. Az újszülött kölykökkel kapcsolatban pedig a helyiek azt tanácsolták egymásnak, hogy egynapos korukban kell őket fejbevágni.

„Nem az égből pottyannak le ezek a kutyák, hanem itt szaporodnak” – magyarázta a MÁOSZ elnöke a kóbor kutya jelenséget. Ugyanis ha nincs megelőzés, ami a kutyák ivartalanítását jelenti, akkor egyszerűen nem lehet féken tartani a kóbor kutya problémát. Felmérései szerint jelenleg tizenötször több kóbor kutya van az utcákon, mint amennyit el tudnának helyezni az önkormányzati fenntartású ebrendészeti és gyepmesteri telepeken.

Furcsaságok az ebrendészeti telep körül

Csige Alexandra (Bodolai Ferenc Add A Mancsod Alapítvány) a Debrecinernek elmondta azt is, hogy amikor próbáltak a hajdúsámsoni kutyákon segíteni, kaptak egy telefonszámot a helyi mezőőrhöz, aki viszont soha nem fogadta a hívásaikat.

Az alapítvánnyal 2018 végén felvette a kapcsolatot egy kétségbeesett hajdúsámsoni lakos, akinek eltűnt a kutyája, és úgy gondolta, hogy a helyi telepre került, de ott nem találta. Így kezdték meg több-kevesebb sikerrel az ebrendészeti teleppel való együttműködést annak érdekében, hogy a bekerült kutyákat gazdához vagy átvevő szervezetekhez juttassák. Az ebrendész Hajdúsámson mezőőre volt. Hamar kiderült, hogy a telepnek nincs ellátó állatorvosa és a kutyák be- és kikerülésével kapcsolatos dokumentáció hiányzik. A telepre bekerült kutyák se oltásokat, se chipet nem kaptak – mondta Csige Alexandra.

Bár a hivatalos engedélyek megléte előtt is látott el ebrendészeti feladatokat a telephely, csak 2019 közepétől bólintott rá a kormányhivatal a hivatalos működésre. Csige Alexandra szerint még mindig rengeteg hiányosság látható a telepen. Többször látott a kutyák előtt ételmaradékot, almacsutkát, banánhéjat.

Az alapítvány elnöke szerint a hivatalos működés óta egyre kevesebb kutya került be a telepre.

Csige Alexandra és csapata még így sem tudott minden kutyát megmenteni. Többször előfordult, hogy a kutyák eltűntek és soha nem kaptak róluk részletes információt arra vonatkozóan, ki vitte el őket és hova. Nagyrészt azt a választ kapták a mezőőrtől, hogy a gazdák jöttek el a kutyáikért.

Egy hajdúsámsoni állatorvos nemrég egy hosszú Facebook-bejegyzésben
reagált a kutyatömegsírokkal kapcsolatos hírekre. Érdekesség, hogy azt írja „az önkormányzat hivatalos ebtelepet üzemeltet, ahol a befogott ebek vizsgálatra kerülnek, ha nincs oltásuk abban az esetben veszettség elleni oltást és mikrochipet kapnak a megjelölésükre!”

Ezzel szemben Csige Alexandra szerint 2019-ben a telepről elhozott 25-30 kutya nem rendelkezett se chippel, se oltásokkal. „Senki nem beszél róla, hogy az agresszív vagy sérült kutyák milyen ellátást kapnak.”

Ebrendész is a mezőőr

Szerkesztőségünkhöz több fénykép is érkezett, melyeken véres kutyatetemeket lehet látni. A képek egy része tavaly készült, de kaptunk friss, 2020-as fotókat is a gödörben található tetemekről.

Információink szerint Hajdúsámsonban szinte mindenki ugyanazt a telefonszámot hívja, ha a kóbor kutya kérdés rendezéséről van szó. A helyi mezőőrét, Süvöltős Gyuláét, aki a napokban a Ripostnak bevallotta, hogy ő vitt a gödörhöz a tetemeket, de nem annyit, amennyi maradványt lehetett látni az állatmentők feltárása során, és ő sosem bántotta a kutyákat.

A helyiek elmondása alapján a mezőőr az, aki rendszeresen látogatja a nemrég felfedezett tömegsírokat. Mint mondták, gyakorlatilag mindenki tudja, hogy tetemeket visz oda. Mégpedig ugyanazzal az autóval és trélerrel, amelybe begyűjti a kutyákat. Kit háztól, kit az utcáról.

(FOLYTATJUK)

CSAK VELED együtt tudjuk garantálni, hogy az újságíró és a szerkesztő munkájába ne szólhasson bele más, csak Te, az olvasó. Támogasd előfizetéseddel a Debrecinert! Köszönjük!