Január 25-én ült össze idén először Debrecen közgyűlése a Kölcsey Központban. Ezúttal 14 előterjesztést tárgyaltak, az érdekesebbeket előzetesen ismertettünk olvasóinkkal. Az ülésen 29-en vettek részt, hiányzott Katona Erzsébet (Fidesz), Majer Tamás (Fidesz) és Mándi László (Momentum). A közgyűlés közel két órán át tartott, az összes előterjesztést egyhangúlag fogadták el, csak az első kapcsán volt több kérdés és hozzászólás.

Mint ahogy arról már korábban írtunk, az első a 14 éven alattiak ingyenes utazásáról szólt a DKV járatain, amelyet majd április 1-jétől tudnak igénybe venni a Junior Debrecen Városkártyával rendelkező gyerekek. Papp László (Fidesz) polgármester ezúttal ismertette a részleteket: a Junior Debrecen Városkártyát csak a Debrecenben tanuló diákok használhatják szeptember 1-jétől augusztus 31-ig. Az új városkártyával rendelkezők egyéb kedvezményeket is kaphatnak majd például az Aquaticumban, az állatkertben, a vidámparkban, egyes cukrászdákban és éttermekben.

Miért 14 év a korhatár?

Ellenzéki oldalról elsőként Szabó Bence (Momentum) tette fel kérdését arról, miért hagynak ki több ezer 14 éven felüli diákot az ingyenes utazás lehetőségéből, valamint miért épp 2024-ben, a kampány évében hoznak meg egy ilyen nagy horderejű döntést, miért nem lehetett ezt korábban megtenni. Papp László arra hivatkozott, hogy Budapesten is 14 év a korhatár, valamint nem lezárt a kérdés, viszont a város gazdaságának növekedésével tudnak megtenni ilyen intézkedéseket, mint mondta: „Előbb keressük meg rá a pénzt!”. Idén lett olyan a gazdasági helyzet, hogy a város tudott nyitni ebbe az irányba, tehát nincs köze az idei választási kampányhoz, hiszen még nincs is kampányidőszak – mondta.

Madarasi István (MSZP) is arról érdeklődött, mi indokolja a 14 éves korhatárt, hiszen a tanköteles kor a 16 év. Hangsúlyozta, hogy ha két átszállással tudja elérni egy gyerek az iskolát, akkor nem biztos, hogy a szülő fel fogja tenni a gyerekét a buszra – ezért a közösségi közlekedést is fejleszteni kell.

Papp László a válaszában elmondta, hogy február 5-étől tudnak a szülők regisztrálni a kedvezményre. Továbbá kitért arra, hogy optimalizálni fogják az átszállási lehetőségeket is. A korhatárra vonatkozóan kifejtette, a jövőben szeretnék ezt emelni, de előbb meg kell teremteni a forrást: „tisztában vagyok azzal, ha a vezető kormánypárt Debrecenben behoz egy javaslatot, ami pozitív, azt úgy lehet überelni, hogy tegyünk rá még egy lapáttal. (…) Mondhatnak bármit, nincs benne felelősségük” – vélekedett a polgármester.

Vaszkó Imre (DK) jelezte, a pártja módosító indítványt nyújt be arról, hogy 18 év legyen a korhatár. Mint mondta, először nagyon megörült a bejelentésnek, mert úgy látta, végre Debrecen az élre áll valamiben, ez azonban nem történt meg, hiszen több helyen utazhatnak már ingyenesen a fiatalok. Megemlítette, hogy igaz, Budapesten is 14 év a korhatár, de ott minden 14 év alatti ingyen utazhat, míg Debrecenben csak az itt tanulók, Szombathelyen pedig 16 éves korhatárt határoztak meg. Úgy gondolja, ha ekkora a gazdasági fejlődés, „lehetnénk bátrabbak”, hiszen így a középiskolásokat kizárják a kedvezményből. Kitért arra is, hogy valóban nincs kampányidőszak, de a kedvezmény bevezetését mégis április 1-jére időzítették, „így egy kicsit propaganda és választási látszatintézkedés szaga van a dolognak” – mondta. A DK úgy látja, a nem Debrecenben tanuló gyerekek kizárása néhány száz gyereket érint. Vaszkó kérte, hogy támogassa a közgyűlés a módosító javaslatukat, mert anélkül az intézkedésnek „nagyobb a füstje, mint a lángja”.

Piros Zoltán (Fidesz) és Hetei József (Fidesz) képviselők, Barcsa Lajos (Fidesz) gazdasági ügyekért felelős alpolgármester és Papp Viktor (Fidesz) frakcióvezető is hozzászólt az első napirendi ponthoz, mind a négyen üdvözölték a javaslatot. Piros Zoltán kiemelte: a kedvezménynek köszönhetően tanórán kívüli programokat lehet majd szervezni, így „az előterjesztés a gyerekeink szellemi épülését is támogatja”.

Gondola Zsolt Zoárd (Civil Fórum) jelezte, az ő szervezetük is módosító javaslatot nyújt be, amellyel 16 évre emelnék a kedvezményezettek korhatárát. Szerinte egy jól prosperáló városban szégyen arról beszélni, hogy ennek van pénzügyi vonzata. Emlékeztetett a fideszes szlogenre: „Debrecen előre megy, nem hátra”. Gondola azt javasolta, ha nem lehet magasabb a korhatár, változtassák meg a szlogent erre: „Debrecen lassan megy előre”.

Madarasi István azzal kezdte a hozzászólását, „nagy örömömre szolgál, hogy köszönthetem a közgyűlés tagjai között a Fidesz pedagógus-képviselőit, akik hozzászóltak egy napirendi ponthoz, az elmúlt négy év során most először”. Arról, hogy több fideszes képviselő 2019 óta még egyszer sem szólalt meg a debreceni közgyűlésben, korábban a Debreciner számolt be először. Az MSZP politikusa a korábbi polgármester, Kósa Lajos gondolatait idézte, aki szerint az „ellenzék olyan módosító indítványt nem adhat be, amit megszavazna a Fidesz”, ezért szerinte folyamatosan beszélni kell a közgyűlésen, és egyszer talán a Fidesz eljut odáig, hogy sajátjaként előterjeszti az oppozíció javaslatát. Emlékeztetett, tavaly ők már felvetették az ingyenes közösségi közlekedés lehetőségét. Mint mondta, az előterjesztést csak úgy tudja támogatni, hogy ez az első lépés ennek elérésére, de megjegyezte, jóval több szociálpolitikai intézkedésre lenne szükség.

A gazdasági fejlődésnek köszönhető a kedvezmény

Széles Diána (Fidesz) szociális ügyekért felelős alpolgármester hozzászólásában arról beszélt, hogy az ellenzék folyamatosan támadta a munkahelyteremtő gazdasági fejlesztéseket, most pedig, amikor megvan az eredménye, és a helyi adóbevétel nő, jönnek a „fantasztikus ötletekkel”: „álságosnak érzem ezt a mentalitást. Évek óta azon dolgozunk, hogy jóléti intézkedést adjunk a debrecenieknek” – mondta. Majd beszélt arról, hogy „gondoskodó várost” szeretnének létrehozni, ráadásul szerinte nem csak tömegközlekedési kedvezményt adnak, a városkártya-kezdeményezéshez ugyanis több mint 50 cég csatlakozott. „Ez egy széles összefogás eredménye.”

Balázs Ákos (Fidesz) környezetvédelemért felelős alpolgármester a fenntarthatóság fontosságáról beszélt, valamint arról, hogy növelni kell az elektromos buszok számát. Majd az ellenzékhez fordulva múltidézésbe kezdett: „láttunk már önöktől száznapos programot, láttunk olyan miniszterelnököt, akinek a következménye az lett, hogy szakértői kormányt kellett rendelni, mert gazdaságilag gyakorlatilag csődbe ment az ország”, ebből a helyzetből szerinte az ellenzék részéről nem hiteles üzenni Papp Lászlónak. Hozzászólása végén pedig üzent a józsai választóinak is, mondván, a 14 éven aluliak ingyenes utazása az ottani közlekedést is megkönnyíti majd, illetve ott is egyre több elektromos busz lesz.

Gondola Zsolt Zoárd az újabb hozzászólásában hangsúlyozta, hogy a Civil Fórum a CATL-akkumulátorgyár ellen van, mert veszélyes üzemnek tartják azt, ráadásul a cég jövőre még nem fog adót befizetni. „Ne higgye el a saját kampányát” – javasolta Széles Diánának. Madarasi Istvánnak pedig annyit mondott: „aki nem vesz lottószelvényt, ne imádkozzon a győzelemért”.

Kampány és múltidézés

Madarasi István elmondta, hogy az ellenzék, azon belül pedig az MSZP is támogatta az északnyugati gazdasági övezet fejlesztését és a déli gazdasági övezet kialakítását is, egyedül az akkumulátorgyárakat nem. Madarasi szerint ezt nem Papp László találta ki, hanem Orbán Viktor miniszterelnök. „Azt mondják, nincs kampány, alpolgármester úr pedig elkezdett kampányolni Józsáról” – tette hozzá. Végül azt mondta, több ciklus után visszamutogatni „nem ildomos dolog”, vállalni kell a felelősséget azért a döntésért, amit a kormány hoz.

Papp László azzal zárta a vitát, hogy meglepődött volna, ha nem merült volna fel az akkumulátorgyár a 14 éven aluliak ingyenes utaztatásával kapcsolatban. Mint mondta, kissé „tudathasadásos állapotnak” látja ezt. Szerinte a városvezetés szisztematikusan építi a város gazdaságát. Úgy fogalmazott, amikor jóléti intézkedésekről van szó, akkor nagyon könnyű azt túllicitálni, „én ezt tartom kampánynak” – jelentette ki.

Az ellenzék szerinte nehéztüzérséggel lövi a gazdaság fejlődését, az üzenet a „baloldal” részéről az, hogy a nagy gyárakat be kell zárni, ezek nélkül azonban a Fidesz szerint nincs jóléti intézkedés. „Mi a gazdaságot építjük, Önök pedig egyelőre verbálisan – remélem ez így is marad – rombolják a debreceni gazdaságot” – mondta. Felidézte Varga Zoltán (DK) országgyűlési képviselő 2020-as tiltakozó hozzászólását a közgyűlésen a Debrecen 2030 nevű program kapcsán, majd hozzátette, szerinte Madarasi István az egyetlen koherens gondolkodó a „baloldalon”.

Papp László reagált az akkugyárral kapcsolatos félelmekre is: elmondta, komoly lépéseket tettek, felül fogják vizsgálni azokat a technológiákat, amelyek nagy vízfogyasztásúak. A polgármester hangsúlyozta: „a gazdasági fejlődés nagyon fontos, de csak addig, amíg ez összeegyeztethető a debreceniek érdekeivel”. Utalt arra is, hogy az ő munkájuknak köszönhető ez a gazdasági fejlődés: „nem a hangyák hordták össze azt a gazdasági fejlődést, amit a város fel tud mutatni”. Majd hozzátette, jelenleg a 14 év alattiaknak vannak meg a források, későbbiekben ezt a korhatárt emelni, kiterjeszteni szeretnék: „Előre megyünk, nem hátra!” – zárta le a vitát Papp László.

Elsőként a Demokratikus Koalíció módosító javaslatáról szavazott a közgyűlés, 7 igen és 22 tartózkodás mellett nem fogadták el. Majd a Civil Fóruméról döntöttek, amelyet 8 igen és 21 tartózkodás mellett nem fogadott el a közgyűlés. Az eredeti előterjesztést 29 igennel egyhangúlag szavazták meg.

A többi napirendi pontot szintén egyhangúlag fogadta el a közgyűlés. Balázs Ákos hozzászólt a Debrecen településrendezési eszközeinek módosításáról szóló előterjesztéshez, a többi napirendi pontnál azonban a képviselőknek nem voltak sem kérdéseik, sem hozzászólásaik.

Áramkimaradások a Fészek lakóparkban

A napirendi pontok után Madarasi István interpellált a Fészek lakópark áramkimaradásai kapcsán. Elmondta, hogy december 24-én este 11 óra után nagyobb áramszünet volt, ekkor a szolgáltatót sem tudták elérni. Több példát hozott az elmúlt hetek gyakori áramkimaradásairól, és elmondta, a Létai út környékén lakók is hasonló problémákkal keresték meg. Jelezte, hogy a szolgáltatók egyes területeken egyáltalán nem szolgáltatnak áramot, és arra kérte a városvezetést, hogy foglalkozzanak a problémával, ne engedjék, hogy a szolgáltatók ne végezzék el a feladatukat.

Papp László jelezte, hogy nem ismeretlen a probléma számukra, és megköszönte Madarasinak, hogy nem vont párhuzamot a gazdasági övezetek fejlesztésével. Elmondta, hogy októberben tárgyalt az áramszolgáltató felső vezetésével, és az áramszolgáltatás nélküli területeken több fejlesztést terveznek. Jelezte, hogy továbbra is tárgyalni fog a szolgáltató vezetésével, és mivel az áramszolgáltatás egy minimum elvárás, ezért nem fogadható el a szolgáltató részéről az az érv, hogy nincs elég munkaerő.

Széles Diána hozzátette, hogy levelet kapott egy Lóskúti úti lakostól az áramkimaradásról, és „nyilván azonnal” intézkedett személyesen. Elmondta, hogy az Opus Titász már készített egy tervet a hálózatbővítésekről a bejelentések alapján, de „az időjárásnak köszönhetően ez nem egy ideális időszak a kábelfektetésre”. Elmondta, hogy a közbeszerzések alapján március-áprilisban elkészül a fejlesztés. A végén megjegyezte, hogy a lakosok helyett nem tud eljárni, így először a szolgáltatót keressék, mert nem tud helyettük intézkedni.

Illés-Rácz Mariann (Civil Fórum) az akkumulátorgyár területéről érkező földszállító teherautókról érdeklődött, amelyek szerinte a környező utakat a nagy súly miatt tönkreteszik. Papp László elmondta, hogy írásban fog válaszolni a kérdésre, mert egyeztetnie kell a szállítócégekkel, amelyek gyakran megszegik a szállítmány súlyszabályozásait.