November 8-án tartották az első tárgyalást a Debrecen déli gazdasági övezetében épülő kínai CATL-akkumulátorgyár egységes környezethasználati engedélyezési eljárása kapcsán indított perben. A Debreceni Járásbíróság előzetesen egyesítette Moczok Gyula, az MSZP korábbi választókerületi elnökének, valamint a Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület(Miakö) és a Vigyázzunk Életet Adó Vizeinkre Egyesület tagjai (ma már nem mind azok) által beadott kereseteket, így ezeket összevontan tárgyalták. Moczok Gyulát Litresits András„ ügyvéd, a mikepércsi és debreceni civil szervezetek volt és jelenlegi tagjait pedig Halász Árpád ügyvéd képviselte.

Szászi Ádám, a bírói tanács elnöke a tárgyalás elején emlékeztetett, az ebben az ügyben indított azonnali jogvédelem iránti kérelmeket (amelyekkel a felperesek azt próbálták elérni, hogy a bíróság állíttassa le a beruházást, amíg nem születik jogerős ítélet a perben) korábban már jogerősen elutasították.

A Hajduné Kovács Mária Mónika kamarai jogtanácsos (egyben a kormányhivatal környezetvédelmi, természetvédelmi és hulladékgazdálkodási főosztályvezetője) által képviselt elsőrendű alperes (Hajdú-Bihar Vármegyei Kormányhivatal), a Bányai Judit kamarai jogtanácsos által képviselt másodrendű alperes (Hajdú-Bihar Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság), valamint a Wolf Theiss Faludi Ügyvédi Iroda által képviselt alperesi érdekelt (CATL) nem járult hozzá ahhoz, hogy kép- és hangfelvétel készüljön róluk. Litresits András ügyvéd ezzel kapcsolatban kifejtette, álláspontja szerint ők nem is tehetnének ilyen nyilatkozatot, hiszen közfeladatot látnak el, ezért az új polgári perrendtartásról szóló törvény értelmében a sajtó készíthetne róluk felvételt.

Nem voltak rendben az aláírások?

Ahogy arról korábban részletesen beszámoltunk, a kormányhivatal még június 30-án indított eljárást a CATL környezethasználati engedélyének „jelentős változás miatti felülvizsgálat alapján” történő módosítása érdekében. A tárgyaláson az egyik legnagyobb vita abból származott, hogy a felperesek érvelése szerint a kormányhivatalnak vissza kellett volna utasítania a módosítási kérelmet, mivel nem volt rendben a cég meghatalmazása. Litresits András kifejtette, a kínaiak által az Enviprog Group Kft.-nek adott március 20-i meghatalmazáson a CATL részéről egy aláírásképet illesztettek be a dokumentumba, a magyar cég ügyvezetőjének aláírása pedig fénymásolt. Laptopján be is mutatta a bíróságnak, hogy Ho Vej (neve pinjin átírásban He Wei), a CATL magyarországi leányvállalata ügyvezető igazgatójának aláírása szabadon mozgatható a dokumentumon belül. Mint mondta, az aláírásbélyegzővel készített aláírás nem minősül a cégtörvény által előírt cégképviselői aláírásnak. „Ha nincs aláírás, nincs meghatalmazás. Ha nincs meghatalmazás, nincs joghatályos kérelem. Vissza kellett volna utasítani, meg kellett volna szüntetni ezt az eljárást” – magyarázta.

Litresits szerint az alperesek ráadásul rosszhiszeműek is voltak, ugyanis nem tájékoztatták a per többi résztvevőjét arról, hogy módosították a környezethasználati engedélyt. Szerintük ezt azért tették, hogy a felperesek kicsússzanak a módosítással kapcsolatos keresetindítási határidőből. Éppen ezért indítványozták, hogy a bíróság szabjon ki pénzbírságot a kormányhivatalra. Halász Árpád, a civilek ügyvédje ezzel egyetértve hozzátette, ha a bíróságtól nem kaptak volna pontos linket (internetes hivatkozást), a kormányhivatal honlapján 2-3 órán belül nem találták volna meg a vonatkozó dokumentációt.

Nem kávézott a főispánnal a kínai cégvezető

A kormányhivatalt képviselő Hajduné Kovács Mária Mónika ezzel kapcsolatban kifejtette, a módosítási eljárás kérelemre indult és nyilvánosan zajlott, az erről szóló hirdetményt kitették Mikepércs, Debrecen és a hatóság honlapjára, valamint kifüggesztették a hivatalok hirdetőtábláira is. Álláspontjuk szerint a felperesek kicsúsztak a szeptember 22-én lejárt keresetindítási határidőből. A dokumentáció „elrejtésével” kapcsolatos felperesi álláspontra úgy reagált, hogy az négy lépésből elérhető a kormányhivatal honlapján: kormanyhivatal.hu / Hajdú-Bihar vármegye / hirdetmények / környezetvédelmi hirdetmények. (Mi ilyen útvonalat egyáltalán nem találtunk, amikor megpróbáltuk követni a főosztályvezető útmutatását.)

A kamarai jogtanácsos érvelése szerint kétség sem merült fel az eljárás során a meghatalmazó és a meghatalmazott személyt illetően, a meghatalmazók ugyanis az eljárás során többször is személyesen jelen voltak.

Az alperesi érdekelt jogi képviselője ehhez hozzátette, a felperes októberben terjesztette elő a keresetkiterjesztést, amely szerintük a formai követelményeknek sem felel meg, nem jelöl meg ugyanis jogszabálysértést. Megjegyezte továbbá, álláspontjuk szerint a felperes jogi érvelése követhetetlen módon változik, ezért a bíróságtól azt kérte, szabjanak valamilyen korlátot az újabb és újabb beadványok beterjesztésének.

Litresits András kiemelte, nem az a kérdés, hol voltak közzétéve a hirdetmények, ennek a pernek a szereplőit kellett volna ugyanis értesíteniük. Szászi Ádám, a bírói tanács elnöke ekkor azzal zárta rövidre a vitát, hogy a bíróság már lehetővé tette a per kiterjesztését a környezethasználati engedélyt módosító eljárásra is.

Litresits azzal folytatta, álláspontjuk szerint lényegtelen, hogy Ho Vej ügyvezető igazgató hol volt jelen, kávézott-e Rácz Róbert főispánnal, a lényeg ugyanis a meghatalmazás. Hajduné Kovács Mária Mónika erre határozottan visszautasította, hogy az ügyfelük a főispánnal kávézgatott volna. Mint mondta, a hatósági eljárás keretében találkoztak, a kínai cégvezető ekkor a kérelmét szóban is ismertette. Litresits ezután kérte jegyzőkönyvbe venni: a főispánnal való kávézást nem tényállításnak szánta, hanem az ügy abszurditását igyekezett ezzel szemléltetni.

A CATL ügyvédje rendre akarta utasíttatni a felperes képviselőjét

Az alperesek a tárgyaláson vitatták, hogy az eljárás részét képezhetné az a felperesek által becsatolni kért tanulmány, amelyről még februárban írta meg a 24.hu, hogy két nap után eltávolították a kormányhivatal honlapjáról. Hajduné Kovács Mária Mónika úgy fogalmazott, hogy a dokumentumot nem eltüntették, hanem levették a honlapról, mivel a kérelmező visszavonta a kapcsolódó kérelmét. Litresits szerint azonban ez irreleváns, ugyanis ebben ügyben fontos az anyagban szereplő szakvélemény, amely – úgy vélik – alátámasztja, hogy az akkumulátor-beruházás meghaladja Debrecen ivóvíz- és szennyvízkapacitását. A CATL egyik ügyvédje ezen a ponton közbeszólt, és arra kérte a bíróságot, utasítsák rendre Litresitset, mivel szerinte már másfél órája beszélt.

A bírói tanács vezetője megkérdezte az alpereseket, hol tartalmazza a szakhatósági állásfoglalás, hogy majd a vízjogi engedélyezési eljárás során állapítják meg a szennyvízbe kerülő szennyező anyagok határértékét. Némi keresgélés után az alperesek ugyan hivatkoztak az eredeti eljárás egyik dokumentumának egy pontjára, a bíró arra utasította őket, hogy egészítsék ki az ezzel kapcsolatos nyilatkozatukat. Az alperesek hangsúlyozták, téves az a felperesi következtetés, amely szerint a próbaüzem során határoznák meg a határértékeket, ezt azelőtt teszik meg, hogy a veszélyes anyagok egyáltalán megérkeznének a beruházás területére.

Litresits András ügyvéd ezzel kapcsolatban kifejtette, az egységes környezethasználati engedélyezési eljárásról szóló kormányrendelet alapján ennek keretében kellett volna megvizsgálni az akkumulátorgyár közvetlen és közvetett hatásait – köztük a szennyvízre vonatkozóakat is –, nem pedig utólag. A civil szervezetek volt és jelenlegi tagjait képviselő Halász Árpád pedig arról beszélt, azt is ebben az eljárásban kellett volna elbírálni, hogy a CATL valóban a legkorszerűbb, leghatékonyabb eljárást alkalmazza-e a magzatkárosító hatású NMP nevű oldószer semlegesítésére. A felperesek információi szerint ugyanis van olyan technológia, amellyel nullára lehetne csökkenteni az NMP szintjét a szennyvízben, miközben a kormányhivatali határozatban az áll, valamennyi szermaradvány maradni fog a szennyvízben. Álláspontjuk szerint ezért súlyosan jogszabálysértő a hatóság által kiadott határozat.

Szászi Ádám bíró ezt követően szünetet rendelt el, majd ennek végeztével közölte, a bíróság december közepére halasztja a tárgyalást. A másodrendű alperest arra kötelezték, hogy 8 napon belül terjesszenek elő egy nyilatkozatot az NMP oldószer regenerálásával kapcsolatban.

Népszavazást és hatástanulmányokat követel az MSZP

A tárgyalást követően közös sajtótájékoztatót tartott Litresits András és Komjáthi Imre országgyűlési képviselő, az MSZP társelnöke. A politikus „vérlázítónak” nevezte a tárgyalóteremben történteket. Mint mondta, a kormányhivatal képviselői élő bizonyítékát adták annak, hogy a magyar kormány a kínai nagytőke elvtelen kiszolgálója. Komjáthi szerint a hatóság foggal-körömmel védte a kínai céget, miközben Litresits András „rommá érvelte” őket. Az MSZP társelnöke felkészületlennek nevezte a hatóságok képviselőit, valamint kiemelte, nem tudtak választ adni arra, hogyan lehet megtenni azt, hogy a „zsíros magyar földön” nem búza terem, hanem akkumulátorgyár épül és hogyan dönthetnek az ott lakók feje fölött. Mint mondta, ha van pénz nemzeti konzultációra, akkor a helyieket is meg kellene kérdezni a beruházásról egy népszavazás formájában. Követelik továbbá, hogy végezzenek megalapozott hatástanulmányokat az akkumulátorgyárról, mielőtt az megvalósulna.

Megkérdeztük, milyen lehetőségek maradnak a beruházás megakadályozására abban az esetben, amennyiben decemberben nem a felpereseknek ad igazat a bíróság. Litresits András ügyvéd kifejtette, jelenleg elsőfokon zajlik az eljárás, tehát van helye fellebbezésnek a Fővárosi Ítélőtáblához, valamint a Kúriánál is lehet felülvizsgálat. Mint mondta, a folyamatban lévő perben a kereseti kérelmük arra irányul, hogy a bíróság semmisítse meg a környezethasználati engedélyről szóló határozatot, a kormányhivatalt és a katasztrófavédelmi igazgatóságot pedig utasítsa egy új eljárás lefolytatására. „Gyakorlatilag nem vizsgáltak semmit. Minden érdemi kérdéskörre azt a választ adták, hogy az majd egy másik eljárás tárgya” – fogalmazott. Úgy látta, a tárgyaláson az alperes képviselői nem tudtak válaszolni a bíróság érdemi kérdéseire.