A Debreciner az elsők között számolt be arról a szeptember 21-én éjjel a Magyar Közlönyben megjelent kormányrendeletről, amely alapján a környezetvédelmi hatóságként eljáró kormányhivatalok dönthetnek úgy, hogy egy környezetszennyező céggel szemben nem határozatot hoznak (tehát nem bírságot szabnak ki, vagy megtiltják a működést), hanem egy úgynevezett környezetvédelmi hatósági szerződést kötnek velük, amelyben a szennyező vállalja, hogy egy bizonyos időn belül felhagy a jogsértéssel.

A lépés komoly felháborodást váltott ki környezetvédők körében, a kormányrendeletről a Debrecinert értesítő, az akkumulátorgyárak ellen küzdő Mikepércsi Anyák a Környezetért Egyesület (Miakö) például azt írta a közösségi oldalán, hogy a rendelet egyenértékű a magyarországi környezetvédelem megsemmisítésével, a környezetvédelmi hatóságok eszközeinek lenullázásával.

A WWF Magyarország is már szeptember 22-én tiltakozott a kormány lépése ellen, a szervezet honlapján azt írták, a környezetvédelem alapelvei hazánkban gyakran nem érvényesülnek megfelelően, a magyar emberek fizetik meg a profitorientált vállalatok környezeti költségeit, „olykor egészségükkel, életéveikkel”.

Fogadkoztak, hogy az akkugyárakra nem vonatkozik

Az Energiaügyi Minisztérium szeptember 23-án reagált a kritikákra. A Telexet arról tájékoztatták, hogy a kormány szándékai szerint a kormányrendelet csak a működő kohászati üzemekre alkalmazható, akkumulátorgyárakra nem. Azt ígérték, a következő héten megjelenik az erről szóló pontosítás a Magyar Közlönyben.

A nyilatkozat nyomán a kormányközeli sajtó igyekezett megnyugtatni a környezetért aggódó állampolgárokat. Debrecenben, ahol több akkumulátorgyárat és hozzájuk kapcsolódó üzemet is terveznek felépíteni, az önkormányzati média egyenesen a következő címmel jelentetett meg cikket: „Az akkumulátorgyárakra nem vonatkozik a veszélyhelyzeti kormányrendelet”, de a Közép-európai Sajtó és Média Alapítvány (KESMA) által kiadott megyei lap is hasonló címmel publikálta a témáról szóló anyagát.

Szeptember 28-án aztán Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter is arról beszélt a kormányinfón, hogy a szabályozással konkrétan a dunaújvárosi Dunaferrt akarják megmenteni, valamint megerősítette, az akkumulátorgyárakra nem vonatkozik a rendelet.

Megjelent egy határozat, de ez nem szól az akkugyárak kizárásáról

Éppen a kormányinfó napján jelent meg a Magyar Közlönyben egy kormányhatározat, amely szerint a kormányhivataloknak a hatósági szerződések megkötéséről szóló tárgyalások megkezdése előtt a környezetvédelemért felelős miniszteren (ez jelenleg Nagy István agrárminiszter) keresztül tájékoztatniuk kell a közigazgatás-szervezésért felelős minisztert (ez jelenleg Gulyás Gergely), akinek a nyilatkozata szükséges a szerződés megkötéséhez. Arról azonban a kormányhatározat nem rendelkezett, hogy milyen iparágaknál lehet ilyen szerződéseket megkötni.

Az Energiaügyi Minisztérium által az október 1-én véget ért hétre ígért pontosítás cikkünk írásáig nem jelent meg a Magyar Közlönyben. Jelenleg tehát semmilyen akadálya nincs annak, hogy környezetszennyező akkumulátorgyárakkal is szerződéseket kössenek a hatóságok a tevékenységükkel szembeni határozott fellépés helyett.

Néhány nap alatt több mint 10 ezren írták alá az Orbán Viktornak címzett nyílt levelet

A WWF Magyarország, a Magyar Természetvédők Szövetsége, a Magyar Madártani és Természetvédelmi Egyesület, a Humusz Szövetség, a Reflex Környezetvédő Egyesület és a Magyarországi Éghajlatvédelmi Szövetség egy nyílt levelet fogalmazott meg Orbán Viktor miniszterelnöknek, amelyben azt írják, tisztában vannak azzal, hogy szükség van munkahelyekre, kiegyensúlyozott gazdaságra és iparfejlesztésre, de nem azon az áron, hogy veszélyeztessék a jelen és a jövő állampolgárainak egészségét és élhető környezetét.

A miniszterelnököt többek között arra kérik, legyen a környezetügynek önálló képviselete a kormányban; erősítse meg a környezet védelmét szolgáló jogintézményeket, vonja vissza az azokat gyengítő jogszabályokat; fejlesszék a környezetügyi ágazatot, ennek során tegyék lehetővé a lakossági bejelentések azonnali helyszíni vizsgálatát; a közigazgatás biztosítson naprakész, bárki által hozzáférhető környezeti adatokat, tegye lehetővé a környezethasználati engedélyezési dokumentumok egyszerű elérését; készíttessen átlátható iparfejlesztési stratégiát és környezeti értékelést (különösen az akkumulátor-iparágra); valamint erősítse az iparfejlesztés környezeti hatásairól szóló társadalmi párbeszédet.

A nyílt levelet október 3-án tervezik elküldeni, cikkünk írásakor már több mint 10 ezren írták alá, valamint 104 civil szervezet csatlakozott a kezdeményezéshez. A támogatók között szerepel több Hajdú-Bihar megyei szervezet is, például a berettyóújfalui Igazgyöngy Alapítvány, valamint a hajdúböszörményi Zöld Kör.

A petíciót ide kattintva lehet aláírni.