A Csokonai Színház 2023-24-es évadának első darabja a Bohémélet lesz, az operát október 7-én mutatja be a teátrum. A színpadra állítására Szikora Jánost kérték fel, akinek régi álma volt az opera megrendezése.
Brutális és megrázó találkozni a valósággal – Ismertették a Bohémélet rendezői koncepcióját Debrecenben

Lia
A Puccini-opera újraértelmezésének koncepcióját szeptember 6-án ismertették, a rendező a Csokonai Színház felújított épületében mesélte el érzéseit, meglátásait.
Elsőként Mátyássy Szabolcs, a színház igazgatója szólalt meg, aki köszöntötte az alkotókat: Szikora János rendezőt, Keselyák Gergely karmestert, operarendezőt, Sándor Szabolcs zenei vezetőt, Gyülvészi Péter karvezetőt, a szólistákat, az énekkart és minden megjelentet. Majd elmondta, hogy nagyon várta ezt a pillanatot, amikor végre belakhatják a színházat és elindulhat a művészi munka, aztán átadta a szót Szikora Jánosnak.

Lia
A rendező elmondta, hogy régi álma a Bohémélet megrendezése. A koncepció bemutatását egy gyermekkorából felidézett emlékkel kezdte, amikor még nem volt sem televízió, sem központi fűtés. Kályhával fűtöttek, és bele lehetett látni a tűzbe. Édesanyja Benedek Elek Többsincs királyfi című könyvéből olvasott fel, ő pedig a tűz játékát nézte. Mindez meghatározó élményt jelentett számára, hiszen több volt, mint egy videó, megindította a fantáziáját. Egy picit ő is olyan volt, mint a Bohémélet szereplői: „az ember elszakad a valóságtól és a képzeletben kezd élni”.
Szikora János szerint azok a bohémek, aki könnyen és játékosan igyekeznek élni az életet, elmenekülnek a valóságtól, mert az nem fogadja el őket. Csak a képzeletben lehetnek játékosak. „Ezek nem művészek, a nyomorból menekülnek a bohém világba.”

Lia
Három felvonásban hideg van, esik a hó és mindenki fázik, de belül a lelkekben tomboló nyár van – magyarázta. A negyedik felvonásra kitavaszodik, de a lelkek megfagynak: „A lelkek tomboló nyara, vágya, érzelmi gazdagsága, melegsége mind oda van.” Úgy gondolja, hogy a bohémek játékos emberek, ugyanakkor „brutális és megrázó, amikor találkoznak a valósággal, ami az elmúlás és a halál kegyetlensége”. A dráma szerinte a valóságban van, nem abban, amit elképzelünk: a bohémek élete is addig működik, amíg a képzelet.
A koncepció bemutatása utána a színpadképet igyekezett megrajzolni a résztvevőknek, hogy mely épület hogyan fog megjelenni a színpadtechnikának köszönhetően, valamint azt, hogy a díszlet és a jelmezek színeivel hogyan tudja majd érzékeltetni a lelkek és a valóság paradoxonát.

Lia
Ezután Keselyák Gergely szólalt meg, aki elmondta, hogy 2002 óta szinte folyamatosan vezényli ezt az operát. Úgy gondolja, nagy reneszánsza van annak, hogy mindent kotta szerint kell csinálni, a másik szemlélet szerint pedig a hagyományokat kell követni. Bizonyos dolgokat szerinte érdemes máshogyan megmutatni. Puccini kapcsán egy olyan interpretációt szeretne kialakítani, ami tud az összes hagyományról, de kritikával is szemléli azokat: „összességében az én interpretációm a szokásosnál közelebb van a partitúrához, de bizonyos pontokon eltér tőle”.

Lia
Végül Sándor Szabolcs, a Csokonai Színház zenei vezetője kapta meg a szót, aki a Szikora János által bemutatott koncepciót Puccini életéhez hasonlította, hiszen az őt is meghatározta a halál és a bohémság. Hozzátette, hogy a szerzőnek hat lánytestvére volt, ezért tudja talán jobban megérteni a női lelket. Megszólalását azzal zárta: „minden lehetőség adott, hogy a városnak olyasmit nyújtsunk, ami akkora élmény lesz, hogy el sem tudjuk képzelni”.

Lia