A központi pihenő pont azok számára nehezen vagy sehogyan sem érhető el, akik leginkább használnák. A Debreceni Egyetem Klinikai Központ Kenézy Gyula Campusában vagyunk.
Legfeljebb begurulhatunk ezen, de oda le nem
Egy olvasó írt a Debrecinernek arról: problémának érzi, hogy a Bartók Béla úti Kenézy-kórház belső parkját gyakorlatilag lehetetlen megközelíteni kerekesszékkel. Ő éppen az édesanyját látogatta meg, vele szeretett volna lemenni a szökőkút mellé, de nem boldogult a pár fokos grádiccsal. Az 1951-ben Honvédkórház néven létrehozott épület az elmúlt évtizedek során bővült, korszerűsödött (1970-től kezdődtek a nagyobb fejlesztések), több néven működött (1987 óta viseli Kenézy Gyula szülész-nőgyógyász orvos nevét).
Az infektológia és a főépület között elhelyezkedő szökőkutas pihenőparkot viszont a körben elhelyezkedő terület szintjéhez képest mélyebbre tervezték. Ám két oldalról padsorok, a másik két oldalról egy-egy rövidebb és szélesebb lépcsősor keretezi. Bárhonnan közelíti meg valaki, néhány lépcsőt meg kell tennie, hogy lejusson. Egészségesen, két lábbal ez nem jelenthet gondot senkinek. Ám az ilyen intézményekben elég sokan esnek ezen a körön kívül..
Olvasónk jelezte, azok, akik családtagjaikat, ismerősüket meglátogatják, s ha az illető csak tolószékben vihető ki egy kis levegőzésre, voltaképp nem tudják használni azt a tágas teret, amit pedig főként azért építhettek a kórház területén, hogy ott kicsit megpihenjen valaki, ha jó idő van.
Ám a Kenézynél, amely immár a Debreceni Egyetembe integrált egészségügyi intézmény, ezt a problémát, úgy tűnik, még nem észlelték a hosszú évek alatt. Pedig egy-egy kis rámpa kialakítása a park két szemközti, nem padokkal övezett oldalán talán nem volna hatalmas pénz- és munkaigényű beruházás.
Kapcsolódó anyag:
– Lépcső a traumatológiához